Résztvevő kutatók:

Balogh Csilla, Bernát Gábor, Boros Gergely, Erős Tibor, Felpécziné Farkas Anna, Gál Blanka Alexandra, Győri János, Lanszki József, Mészáros Boglárka, Mozsár Attila, Novák Zoltán, Pirger Zsolt, Preiszner Bálint, Schmera Dénes, Serfőző Zoltán, Somogyi Boglárka, Szivák Ildikó, Takács Péter, Tapolczai Kálmán, Horváth Hajnalka, Kovács Attila Pál, Krassován Krisztina, László Zita, Maroskövi Beáta, Nagyné Fekete Zsuzsanna, Németh Balázs, Szabó Tímea

Az inváziós fajok térnyerése világszerte komoly problémákat okoz az őshonos ökoszisztémákra nézve, és sajnos hasonló a helyzettel találkozunk a Balaton és vízgyűjtőjének esetében is. Az elmúlt 100-150 évben számos idegenhonos faj betelepülése történt meg a Balaton vízrendszerébe, amelyek közül több nagy mennyiségben elszaporodott és jelentősen befolyásolja az ökoszisztéma működését és az őshonos fajok életfeltételeit. Szintén komoly befolyással bír a tó és környezete élővilágára az intenzív emberi jelenlét, amely a tájhasználat formájától függő mértékben alakítja át, vagy szélsőséges esetben szünteti meg az érintett területek természetes ökoszisztémáját. Többek között, a lakóövezetek, a mezőgazdaság és a halastavi gazdálkodás jelentős hatást gyakorolhat a Balaton és környékének élővilágára, hiszen ezen tevékenységek jelentős területekre terjednek ki. A tájhasználat következménye a környezetbe jutó szennyező anyagok is, amelyek a közvetlenül hasznosított területekről a még megmaradt természetközeli élőhelyekre is eljuthatnak és kifejthetik kedvezőtlen hatásukat.

Az inváziós fajok és a fokozott emberi jelenlét, tájhasználat az ökoszisztémára kifejtett hatásuk révén visszahatnak az emberi jólétre is. A Balaton és környezetének értéke számunkra alapvetően a természetes környezet nyújtotta „ökoszisztéma szolgáltatásokon” alapú, például, mint a táj szépsége, a fürdés és a vitorlázás lehetősége egy tiszta tóban, a horgászat izgalma, de ide sorolható a tiszta vízbázis megléte, a szennyező anyagok természetes kiszűrése és a mikroklíma alakítása is. Mindezen vonzó értékek rendelkezésre állását meghatározza az ökoszisztéma állapota.

A jelen projekt keretében ezért célunk átfogóan vizsgálni a Balatonban és vízgyűjtőjén az inváziós élőlények jelenlétét, terjedését és annak okait, ökológiai hatásait és az ellenük való védekezés lehetőségeit. Szintén vizsgáljuk, hogy az emberi tájhasználat eltérő formái és intenzitása miként befolyásolják az ökoszisztéma folyamatait, stabilitását és az általuk nyújtott „ökoszisztéma szolgáltatásokat”.

A projekt konkrét célkitűzései és kutatásai

• Az eseti algavirágzások okainak feltárása és az elsődleges termelést befolyásoló tényezők pontosabb megismerése: az algaösszetétel meghatározása a Balaton vízében és üledékének felszínen mikroszkópos és molekuláris biológiai módszerekkel; a planktonikus és bentikus elsődleges termelés anyagforgalmi súlyát meghatározó tényezők vizsgálata; az alga-tömegprodukciók kialakulását elősegítő faktorok feltárása az üledék-víz-bentikus algák kapcsolatrendszerének megismerése révén; az üledék fizikai és kémiai jellemzőinek meghatározása; az üledék szerves szén tartalmának és „légzésének” vizsgálata; az üledék foszforforgalmának megismerése; az üledéklakó algák tápanyagforgalomra gyakorolt szerepének meghatározása.A Balatonba bejutó szervesanyag bekapcsolódása a tavi anyagforgalomba: a szerves szén biológiai hozzáférhetőségének és az UV sugárzás ez irányú szerepének vizsgálata mezokozmosz rendszerben, balatoni befolyókból származó vizeken.
• Az inváziós kagyló fajok elterjedésének és verseny előnyének vizsgálata: a Dreissena fajok egyedszámának és a biomasszájának felmérése és a hosszútávú folyamatok elemzése; a Dreissena fajok fajon belüli és fajok közötti versengésének kísérletes vizsgálata különböző feltételek mellett, terepen és laboratóriumban; laboratóriumi tesztek elvégzése a Dreissena fajok teljesítményét illetően különböző üledék típusok és extrém környezeti feltételek (hipoxia, magas hőmérséklet) mellett; az egyes fajok pusztulását követő tápanyag felszabadulás meghatározása.
• A tájhasználat makroszkopikus gerinctelen közösségek összetételére, diverzitására és működésére kifejtett hatásának vizsgálata: a balatoni nádasok és kövezések makroszkopikus gerinctelen faunájának funkcionális összevetése; természetes, valamint a települések és a halastavak területére eső, illetve azok alatti patakszakaszok faunájának funkcionális összevetése; az emberi hatás (tájhasználat) és a funkcionális diverzitás kapcsolatának elemzése.
• A tájhasználat és az inváziós halfajok hatása a halközösségek szerveződére és működésére: a halközösségek szerveződésének, az idegenhonos és őshonos halfajok élőhelyhasználatának vizsgálata a Balatonban, a Kis-Balatonban és a vízgyűjtőn; a halállomány trofikus szerveződésének vizsgálata stabil izotópon alapuló eljárással; az inváziós feketetörpeharcsa táplálkozás ökológiájának vizsgálata laboratóriumi kísérletek révén; a Balaton parti régiójában élő, modell értékű inváziós halfajok (naphal, folyami géb) állományainak populációgenetikai vizsgálata.
• A települések beépítettség függő hatása a kockás sikló elterjedésére, morfológiájára és égészségi állapotára.
• A vidra élőhelyhasználata, tápláléka és egészségi helyzete a Balaton vízrendszerében: a jelenlegi előfordulás feltérképezése és az előfordulási mintázat hosszú távú alakulásának és az emberi tájhasználat szerepének elemzése, élőhelyminősítés; táplálékelemzés ürülékből közvetlenül, DNS és stabil izotóp alapú technológiákkal – az idegenhonos/inváziós fajok szerepének vizsgálata a táplálkozásban; post mortem ökotoxikológia és fertőzöttségi vizsgálatok.
• Humán-eredetű kémiai szennyezők (pl. gyógyszermaradványok, UV-szűrő vegyületek) tér- és időbeli felmérése a Balatonban és annak vízgyűjtő területén.
• A Balaton vízrendszerében előforduló humán-eredetű kémiai faktorok hatásának vizsgálata vízi gerinctelen teszt szervezeteken: a vízi szervezetekre kifejtett egyed, sejt és molekuláris szintű hatások azonosítása a környezetben kimutatott és annál magasabb dózisok esetén; a hatóanyagok felhalmozódásának vizsgálata; új marker molekulák azonosítása, amelyek jelzik a stressz hatásokat alacsonyabb rendű szervezeteknél; a napvédő krémekből származó UV-szűrő vegyületek ökológiai hatásainak modellezése, egyszerű vízi szervezeteken, mezokozmosz kísérleti rendszerekben.
• A Balaton ökoszisztéma szolgáltatásainak és az azokat befolyásoló emberi hatásoknak és környezeti tényezőknek az időbeni elemzése.

További információ:
BLKI Kutatások

Publikációk