Hírek
M4 Plastics — Measuring, Monitoring, Modeling and Managing of Plastics in Flowing Waters
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karénak szervezésében megrendezésre kerül a egy két és fél napos interdiszciplináris workshop, amely a folyóvízi és édesvízi rendszerekben előforduló műanyagok sürgető kérdéseire összpontosít. A program szakértői előadásokat, vezetett laboratóriumi látogatást és terepbejárást tartanak, amely betekintést nyújt a monitoring és értékelési módszerek gyakorlatába.
Hogyan hatnak a különböző trágyák a talaj üvegházhatású gáz kibocsátására?
A klímaváltozással szemben csak akkor tudunk hatékonyan fellépni, ha tudatában vagyunk annak, hogy mezőgazdasági tevékenységünk miként hat a globális környezetre. A növénytermesztésben alkalmazott tápanyagutánpótlás hatással van a talajok szén- és nitrogén forgalmára, ezáltal üvegházhatású gáz kibocsátására, valamint a termésátlagokra is.
Klímatudatos mezőgazdasági gyakorlatok Magyarországon – avagy stratégiák a talaj szénkészletének növelésére, a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklésére
A Talajtani Intézet kutatói által jegyzett legújabb szemle cikk áttekintést ad a talaj éghajlatváltozás mérséklésében betöltött szerepéről, illetve rávilágít olyan, a mezőgazdasági gyakorlatokban rejlő lehetőségekre, melyek támogatják ezen célokat. Betekintést kaphatunk azokról az agrotechnikai rendszerekről, amelyek növelik a talaj szén-dioxid-megkötését és csökkentik a talajból származó szén-dioxid-kibocsátást.
Európai városaink ambiciózus természet-helyreállítási célokat érdemelnek
Egy nemzetközi csapatban, Valentin Klaus vezetésével nemrégiben jelent meg a Fenntartható Városok alprogramhoz kapcsolódóan egy cikk, amelyben az EU Természet-helyreállítási Rendeletének lehetőségeit vizsgálták a városok természetközelibbé és élhetőbbé tételében. A kutatásban a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói vettek részt hazánkból.
Több okból is alaptörvény-ellenes a Klímatörvény
Az Alkotmánybíróság tavaly ősszel két kérdéssel fordult a ún. Klímatörvény ügyében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökéhez, miután több országgyűlési képviselő kezdeményezte a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Klímatörvény) alaptörvény-ellenességének megállapítását:
1. Mely főbb klimatikus változásokat észlelt az utóbbi évtizedekben Magyarországon és a Kárpát-medence területén a Magyar Tudományos Akadémia?
2. Az MTA álláspontja szerint, melyek azok a főbb, az adaptációt és a rezilienciát elősegítő intézkedések és beavatkozások, amelyekkel enyhíteni vagy mérsékelni lehet a klimatikus viszonyokban bekövetkezett változások mértékét?
Három konzorciumi partenrünk is elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely minősítést
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kezdeményezte 2021-ben a tudományos kiválóság elismerésének kiterjesztését a tudományos intézményekre is az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés létrehozásával.
Az MTA 199. ünnepi közgyűlése Gelencsér Andrást az MTA rendes tagjává választotta
Gelencsér András Kisvárdán született 1966-ban. MTA doktori címét 2002-ben szerezte. 2019-től az MTA levelező tagja. Jelenleg a Pannon Egyetem egyetemi tanára, a HUN-REN–PE Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője, az MTA VEAB elnöke. Szakterülete a levegőkémia, ezen belül a légköri aeroszol-részecskék kutatása.
Városi madarak rádió-telemetriás nyomkövetése – az őshonos növényzet fontossága
Ahogy a városi területek világszerte egyre tovább terjeszkednek, elengedhetetlen, hogy alaposabb ismereteket szerezzünk a városi zöldterületek működéséről – hiszen ezek az élőhelyek alapvető szerepet játszanak a városi élővilág fennmaradásában. A városokban jellemzően sokféle, nem őshonos növényfaj található, amelyek azonban csak korlátozott mértékben képesek támogatni a rovarpopulációkat. Az ízeltlábúak hiánya pedig egyre több kutatás szerint kedvezőtlen hatással van a táplálkozási lánc magasabb szintjein élő fajokra, így például a rovarevő madarak szaporodási sikerére is.
A 2024-es év szélsőségei a hőmérséklet és csapadék együttes vizsgálatával
A hőmérséklet szempontjából tavaly mozgalmas évünk volt, hiszen 1901 óta legmelegebbnek adódtak a február, március, július hónapok, a tél (2023/2024), tavasz és a nyár és az évi középhőmérséklet is rekordot döntött. Második legmelegebb lett az augusztus, a júniusok között ötödik lett 2024 júniusa, míg az április is befért az első tízbe a nyolcadik helyen. Csapadék adatok nem voltak rekordot döntőek, ugyanakkor egy átlagnál szárazabb évünk volt, melyben a július a hetedik legszárazabb volt, az augusztus a kilencedik legszárazabb augusztusnak adódott, míg a szeptember a tizedik legcsapadékosabb volt. A kérdés, hogy együttesen vizsgálva a hőmérséklet és csapadék adatsorokat, valóban extrém évünk volt-e?