Hírek
Rekorddöntő hőhullám 2026 júniusának végén
2026 júniusának második felében nagyon erős hőhullám érte el Európát. Az Ibériai-félsziget felől feláramló sivatagi eredetű légtömeg először Spanyolországban, majd Franciaországban okozott rendkívüli hőséget. Az egyre erősödő anticiklonnal mozgó légtömeg lassan haladt keleti irányba, és sorra megdöntötte az országos rekordokat. A forró periódusban több különleges időjárási sajátosság is megfigyelhető volt: a sivatagi levegő Európa fölé áramlásától kezdve, a nálunk is megtapasztalt hőkupolán keresztül a hőzivatarokig.
Báldi Andrást az MTA Biológiai Tudományok Osztálya elnök-helyettesévé választották
Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2026. június 9-i osztályülése keretében lebonyolított tisztújítás során az Osztály Buday Lászlót, az MTA rendes tagját osztályelnöknek, Báldi Andrást, és Deli Máriát, az MTA levelező tagjait pedig osztályelnök-helyetteseknek választotta.
A csapadékviszonyok és a ciklikusság dekódolása a kontrasztos éghajlati zónákban gépi tanulási és transzformációs technikák segítségével: Betekintések Egyiptomból és az iraki Kurdisztáni Régióból
A Miskolci Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodás Intézetének kutatói egy integrált gépi tanuláson és spektrális elemzésen alapuló keretrendszert fejlesztettek ki a hosszú távú csapadékváltozás vizsgálatára két éghajlatilag kontrasztos régióban: Észak-Irak Kurdisztán régiójában és Egyiptomban. A tanulmány 16 meteorológiai állomás havi csapadékadatait elemezte, amelyek akár nyolc évtizedet (1941–2024) is lefedtek.
A talajvíz-csökkenés modellezése Magyarországon GRACE és GLDAS megfigyelések segítségével, együttes gépi tanulási modellekkel elemezve
A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programja (FFT NP FTA) keretében végzett legújabb kutatásunk egy műholdas és gépi tanuláson alapuló keretrendszert mutat be a talajvíz-készletváltozások monitorozására Magyarországon. Integrálja a GRACE/GRACE-FO gravimetriát a GLDAS felszíni adataival, hogy leküzdje a ritka in situ monitoring hálózatok korlátait, és számszerűsítse a regionális talajvíz-készlet-anomáliákat az idő múlásával.
Újszerű hidrogeofizikai keretrendszer koncepcionális helyszínmodellek fejlesztéséhez és a talajvíz áramlási viszonyainak szimulálásához heterogén víztartó rendszerekben
A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Program részeként ez a munka a felszín alatti vízkészletek kezelésének kihívásaival foglalkozik olyan területeken, ahol szűkösek a részletes geológiai információk. A földalatti kőzetképződményekről és a vízáramlási mintákról szóló elegendő adat nélkül nehéz megalapozott döntéseket hozni a vízkészlet-tervezéssel és a fenntarthatósággal kapcsolatban.
Új jogi keretek a fenntartható vízgazdálkodásért
A jövő nemzedékek szószólójának jogalkotást és jogalkalmazást támogató javaslata a fenntartható vízgazdálkodási és vízmegtartási módszerek elterjesztése érdekében
Hosszú távú stratégia és helyi megoldások a hazai vízvisszatartás segítésére – Videón az Akadémia székházában tartott konferencia
A klímaváltozás hatásai súlyosan befolyásolják Magyarország vízkészleteit, a szárazodás és a szélsőséges időjárási jelenségek pedig új alapokra helyezik a vízgazdálkodást. Az MTA Nemzeti Víztudományi Programja által szervezett „Vízvisszatartás: megoldások a fenntartható vízgazdálkodásért” című konferencián 2026. május 15-én bemutatták a legfrissebb kutatási eredményeket és a gyakorlati megvalósítás lehetőségeit. Az előadók az MTA Nemzeti Víztudományi Program és a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program legújabb kutatási eredményeiből adtak ízelítőt.
Karsztforrások vízhozam-szimulációjának fejlesztése hibrid XGBoost–BiLSTM gépi tanulási keretrendszerrel
Kutatóink, Dr. Mohamed Hamdy Eid, Dr. Kovács Attila és Szűcs Péter professzor új kutatási cikke jelent meg a magasan rangsorolt Q1 folyóiratban (Water). A „Karsztforrások vízhozamának szimulációjának fejlesztése hibrid XGBoost–BiLSTM gépi tanulási keretrendszeren keresztül” című cikk a fenntartható vízgazdálkodás egyik kritikus kihívását vizsgálja: a karsztforrások vízhozamának pontos szimulációját.
Vízvisszatartás: megoldások a fenntartható vízgazdálkodásért
Tudományos előadás és fórum Litkai Gergely moderálásával 2026. május 15-én.
Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia Székháza, Nagyterem (1051 Budapest Széchenyi István tér 9.)
Szőlőültetvények egészségi állapotának vizsgálata távérzékelési adatok felhasználásával
A szőlőültetvények egészségi állapotának folyamatos nyomon követése alapvető fontosságú a növényélettani folyamatok mélyebb megismerése és a gazdálkodási tevékenység optimalizálása szempontjából.
A HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói egy balaton-felvidéki kisvízgyűjtő három mintaterületén vizsgálták különböző növényegészség indexek alakulását, kiemelten foglalkozva a Normalizált Vegetációs Index (NDVI) időbeli változásával, amely mutató a növényzet sűrűségéről és egészségi állapotáról ad információt.
A takarónövényes talajművelésre való áttérés hatása a talajnedvességre és a szőlőre egy szőlőültetvényben
A talaj-növény-víz rendszer és kölcsönhatásainak megértése alapvető fontosságú a hatékony víz- és tápanyaggazdálkodás, a növénytermesztés optimalizálása, a biológiai sokféleség előmozdítása és a környezeti hatások értékelése szempontjából.
Talajhidrológiai csoportok térképe – az országos környezeti modellezés és alkalmazások szolgálatában
A Talajtani Intézet, HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont vezetésével a kutatók adatvezérelt klaszterezés és szakértői szabályok integrálásával egy nagy felbontású, országos talajhidrológiai csoport térképet fejlesztettek ki Magyarország számára.