Hírek

Fenntartható Energetika – Energiaellátás biztonsága
Az elmúlt négyéves kutatási periódusban az „Okos rendszerben működtetett fenntartható energetika” alprojekt keretében végzett munka a hazai és európai energetikai átállás kulcskérdéseire fókuszált: a dekarbonizáció, az ellátásbiztonság és a rugalmas villamosenergia-rendszer megvalósításának komplex vizsgálatára. A kutatási program a villamosenergia-piac numerikus szimulációja, a gépi tanuláson alapú megújulóenergia-termelés és fogyasztás-előrejelzés, valamint a tárolási technológiák integrációja mellett szervesen magában foglalta a nukleáris üzemanyagciklus hosszú távú szimulációját és fenntarthatósági értékelését, továbbá a korszerű 3. generációs nagy energetikai reaktorok és kis moduláris reaktorok műszaki, biztonsági, valamint villamosenergia-hálózattal való együttműködési kérdéseinek vizsgálatát is.

Folyami makroműanyagok vándorlása és lehetséges újrafelhasználása
Az elmúlt években végzett kutatásnak két pillére volt. Egyfelől a műanyagok vízfolyásokban való vándorlásának dinamikáját tártuk fel azzal a céllal, hogy a szennyeződés környezeti hatásait és azok mérséklését a jövőben megalapozott módon tervezhessük és valósíthassuk meg. A kutatás másik fő pillére a folyóban található műanyagok anyagvizsgálata és újrafelhasználási lehetőségeinek elemzése.

Okos eszközök alkalmazása a városi vízgazdálkodásban
A kutatási program központi célja olyan komplex, több léptéken alkalmazható optimalizálási módszertan kidolgozása volt, amely a szennyvíztisztító telepek technológiai hatékonyságának növelése mellett az energiafelhasználás csökkentését, az energiatermelés fokozását és a regionális szintű üzemeltetési szinergiák kiaknázását is lehetővé teszi.

Jelentős antropogén terhelésnek kitett környezetek humán- és ökológiai szempontú fenntarthatósága
Valós idejű monitoring rendszert fejlesztettünk ki a NEE (non-exhaust emissions) eredetű aeroszol részecskék kimutatására és elsődleges forrásaik azonosítására. Meghatároztuk a NEE részecskék tömegkoncentrációjának térbeli eloszlását és az általuk előidézett kritikus terhelésű helyszíneket, valamint korrelációt mutattunk ki a részecskekoncentráció és a gépjárművek sebessége között.

Műtrágyázásból eredő nitrogénveszteség mértékének vizsgálata. A környezeti nitrogénterhelés becslése szántóföldi kultúráknál, fizikai mérési módszerekkel.
A négyéves kutatási program célja a műtrágyázásból származó nitrogénveszteség fizikai mérési módszerekkel történő meghatározása volt. A munka három, egymásra épülő területet fogott át: terepi alkalmazásra alkalmas fotoakusztikus NH3- és N2O-mérőműszerek fejlesztését; a szántóföldi gázkicserélődés mérését és modellezését; valamint a 14N/15N izotópjelölésen alapuló, talaj- és növényi kibocsátásokat elkülönítő vizsgálati módszer kialakítását. A négy év során a műszerfejlesztés teljesült, a terepi ammóniafluxus-mérés megbízható módszertani alapokra került, az izotopológ-szelektív rendszer pedig laboratóriumi kísérletben igazolta alkalmazhatóságát.

Környezetvédelmi Problémák megoldásán nyugvó alternatív energiatermelési lehetőségek: A szén-dioxid és nitrát- redukció megoldásai
A kutatás során a fő célunk az volt, hogy a megújuló áramforrásokra építve olyan technológiai és analitikai hátteret teremtsünk, amely lehetővé teszi e zöld energiahordozók, kiemelten a tiszta hidrogén (H2), valamint az azt kiváló energiasűrűséggel tároló vektor, az ammónia (NH3) – hatékony, ipari léptékben is adaptálható előállítását. Missziónk nem csupán új, költséghatékony átmenetifém-alapú elektrokatalizátorok fejlesztésére terjedt ki a vízbontás (HER, OER) és a nitrátredukció (NO3RR) területén, hanem a szakirodalomban leírt reakciómechanizmusok anomáliáinak tisztázására, az illékony termékek valós idejű analitikai nyomon követésére, valamint az ipari skálázhatóságot megalapozó folyamatos üzemű áramlásos reaktorok (flow-cell) megépítésére is. Ezzel a komplex megközelítéssel a projekt hidat képez az alap- és alkalmazott kutatások között, elősegítve a zöld átállás és a kibocsátásmentes hidrogén- és ammóniagazdaság hazai technológiai megalapozását.

A Balaton fenntartható vízszintszabályozása – A projekt végső eredményeinek összefoglalása
A fenntartható balatoni vízszintszabályozás a vízmennyiségi és vízminőségi kockázatok együttes kezelését igényli, melyekben fontos meghatározó tényezők a társadalmi és a gazdasági peremfeltételek. A projekt eredményei a természetesebb szezonális vízszintingadozást és a külső vízpótlás előkészítését együttesen jelölik meg olyan beavatkozási irányként, amely hosszú távon növelheti a rendszer alkalmazkodóképességét.

Az MTA FTA BME GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” alprojekt 2022–2026 közötti eredményei
A kutatás öt fő célterület – klímateljesítmény; környezeti és ökológiai teljesítmény; társadalmi és humán teljesítmény; gazdasági teljesítmény; szakpolitikai konzisztencia – mentén épült fel. A 2022–2023-as pilot vizsgálatokat kiterjedtebb empirikus és térségi elemzések, majd nemzetközi összehasonlítások követték; a záró időszakban az eredmények integrációja és a fenntarthatósági átmenet többszintű értelmezése került előtérbe. A program összegző szemléletét a 2026-ban elkészült „Klímától kultúráig – A fenntarthatósági átmenet logikája” című kötet rendszerezi.

A fenntartható vízkészlet gazdálkodás alprojekt szakmai összefoglalója (2022–2026)
Az utóbbi években a nyári hőhullámok (köztük 2022 nyara és a 2026. év nyara), valamint az egyre hosszabb és súlyosabb aszályok jól jelzik a vízellátás biztonsága kérdésessé válását. Magyarországon hosszú időszak átlagában a lehulló csapadék közel 90%-a elpárolog. A víz párolgáskor energiát vesz fel, amely a párolgással távozik a felszínről, ennek hiányában a felmelegedés tovább erősödhet. A csapadék hiányának és a felmelegedés hatására megnövekedett párolgási igénynek az egész országra kiható következményei lehetnek. A kedvezőtlen folyamat megállítására és kedvező irányba fordítására a kutatás a felszíni víz- és energiamérleg elemzéséből indult ki.

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Báldi András ökológus
A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Báldi András ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Academia Europaea tagja, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának vezetője az ökoszisztéma-szolgáltatások kutatása terén végzett kimagasló színvonalú tudományos munkássága, valamint szakmai közéleti szerepvállalása elismeréseként.

Megújuló energiák felhasználásának légkörtudományi támogatása – összefoglalás
Megtörtént a különböző nemzeti homogenizált adatkészletek összehasonlítása a kiterjesztett Kárpát-medence régióban. Az eredmények azt mutatják, hogy az országos homogenizált adatállományokban több, eddig részleteiben nem elemzett töréspont található. A legtöbb vizsgált esetben a statisztikai indexek hasonlósága ígéretesnek mondható, például a bemutatott új HISTALP homogenizáció és a nemzeti homogenizált adatsorok idősorai között. Mindazonáltal egyes állomások esetében nagyobb eltérések fordulnak elő, és az állomástörténet lehetséges okai miatt az adatsorokban található szakadások nem olyanok, mint amilyennek vártuk volna.

A folyami hordalékgazdálkodási alprojekt szakmai összefoglalója (2022–2026)
A folyók hordalékháztartásának megváltozása medermélyülést, a vízszintek és a talajvízviszonyok módosulását, valamint ökológiai és vízgazdálkodási problémákat okozhat. Az alprojekt célja olyan adatfeldolgozási és modellezési eszköztár kialakítása volt, amely feltárja a hazai folyók hosszú távú morfológiai változásait, és megalapozza a hordalékgazdálkodási beavatkozások értékelését. A négyéves munka történeti adatok feldolgozására, numerikus modellfejlesztésre, kiegészítő terepi mérésekre és lehetséges kezelési megoldások vizsgálatára épült.
