Hírek
Az MTA 199. ünnepi közgyűlése Gelencsér Andrást az MTA rendes tagjává választotta
Gelencsér András Kisvárdán született 1966-ban. MTA doktori címét 2002-ben szerezte. 2019-től az MTA levelező tagja. Jelenleg a Pannon Egyetem egyetemi tanára, a HUN-REN–PE Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője, az MTA VEAB elnöke. Szakterülete a levegőkémia, ezen belül a légköri aeroszol-részecskék kutatása.
Városi madarak rádió-telemetriás nyomkövetése – az őshonos növényzet fontossága
Ahogy a városi területek világszerte egyre tovább terjeszkednek, elengedhetetlen, hogy alaposabb ismereteket szerezzünk a városi zöldterületek működéséről – hiszen ezek az élőhelyek alapvető szerepet játszanak a városi élővilág fennmaradásában. A városokban jellemzően sokféle, nem őshonos növényfaj található, amelyek azonban csak korlátozott mértékben képesek támogatni a rovarpopulációkat. Az ízeltlábúak hiánya pedig egyre több kutatás szerint kedvezőtlen hatással van a táplálkozási lánc magasabb szintjein élő fajokra, így például a rovarevő madarak szaporodási sikerére is.
A 2024-es év szélsőségei a hőmérséklet és csapadék együttes vizsgálatával
A hőmérséklet szempontjából tavaly mozgalmas évünk volt, hiszen 1901 óta legmelegebbnek adódtak a február, március, július hónapok, a tél (2023/2024), tavasz és a nyár és az évi középhőmérséklet is rekordot döntött. Második legmelegebb lett az augusztus, a júniusok között ötödik lett 2024 júniusa, míg az április is befért az első tízbe a nyolcadik helyen. Csapadék adatok nem voltak rekordot döntőek, ugyanakkor egy átlagnál szárazabb évünk volt, melyben a július a hetedik legszárazabb volt, az augusztus a kilencedik legszárazabb augusztusnak adódott, míg a szeptember a tizedik legcsapadékosabb volt. A kérdés, hogy együttesen vizsgálva a hőmérséklet és csapadék adatsorokat, valóban extrém évünk volt-e?
MTA Alumni előadás a Víz világnapja alkalmából
A Víz Világnapja alkalmából a Fonyódi Mátyás Király Gimnázium felkérte Sugár Évát, hogy az MTA Alumni program keretében tartson előadást a 9-12. évfolyamos tanulók részére.
Az előadó a vízzel kapcsolatos tudományok általános ismertetésén túl a Balatonra fókuszált és bemutatta a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program vízzel és a Balatonnak kapcsolatos kutatási területeit is.
Üvegházi vizsgálatok a műtrágyák nitrogénveszteségének mérésére, fotoakusztikus és növényfenomikai módszerekkel
A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban található növényfenomikai műszeregyüttes Magyarországon egyedülálló módon biztosítja a növények morfológiájának, növekedésének, élettani állapotának képalkotási és biofizikai módszerekkel történő automatizált, nagyáteresztőképességű vizsgálatát.
Planet HOPE – A cselekvés ideje (2024. november 28. -Veszprém, FOTON Audivizuális Centrum és MTA VEAB-székház)
A konferencia célja, hogy a tudományos, társadalmi, pszichológiai, filozófiai, vallási és közösségi megközelítések segítségével átfogó megoldásokat keressünk a klíma- és ökológiai válság kihívásaira. A konferenciasorozat újabb állomása ez alkalommal a cselekvésre és konkrét lépésekre helyezi a hangsúlyt, innovatív és a valóságban is működő hatékony megoldások keresésére sarkallva az érintetteket.
A Magyar Etológiai Társaság XXVI. Konferenciája – 2024. november 21-23. (Veszprém, Pannon Egyetem)
2024. november végén a Pannon Egyetem adott helyt a Magyar Etológiai Társaság XXVI. konferenciájának, mely a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport szervezésében, és a Pannon Egyetem, az MTA-VEAB, az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program, és a Magyar Etológia Alapítvány támogatásával valósult meg.
Nyúlmező projekt
A Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékéhez tartozó Fotoakusztikus Kutatócsoport és a Mezőgazdasági Kar vezetőségének kezdeményezésére tervezés alatt áll egy komplex mérőállomás létrehozása. Az állomás céljai közé tartozik a víz-, a szén-, és a nitrogénforgalom vizsgálata a talaj – növényzet – légkör rendszerben.
A forróság meteorológiája – a 2024-es nyár időjárási okai és okozatai
Globális skálán tekintve 2024 nyara volt a mérések kezdete óta a legmelegebb nyár, és ez Magyarország időjárásában is szélsőségekben nyilvánult meg. A valaha mért ötödik legmelegebb júniust a legmelegebb július követte. 2024 augusztusa a mérések kezdete óta második legmelegebb volt, mindössze 0.01 fokkal lemaradva 1992 augusztusától. A júliusi és augusztusi forróságot hosszú száraz időszakok kísérték. A szeptemberbe áthúzódó nyarat Közép-Európában egy rendkívül csapadékos időszak zárta le, súlyos árvizeket okozva. A hosszú száraz és rövid nedves, de minden esetben az átlagosnál melegebb időjárási periódusokkal lefedett nyárnak jól kirajzolódó globális háttere van, amely a nagytérségű cirkulációban beállt anomáliákra vezethető vissza. Jelen írás egyrészt a szélsőségek mögött álló cirkulációs hátteret, másrészt annak tükrében a nyári hőhullámok időjárási sajátosságait próbálja bemutatni.