Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

Hírek

Fenntartható Energetika – Energiaellátás biztonsága

Az elmúlt négyéves kutatási periódusban az „Okos rendszerben működtetett fenntartható energetika” alprojekt keretében végzett munka a hazai és európai energetikai átállás kulcskérdéseire fókuszált: a dekarbonizáció, az ellátásbiztonság és a rugalmas villamosenergia-rendszer megvalósításának komplex vizsgálatára. A kutatási program a villamosenergia-piac numerikus szimulációja, a gépi tanuláson alapú megújulóenergia-termelés és fogyasztás-előrejelzés, valamint a tárolási technológiák integrációja mellett szervesen magában foglalta a nukleáris üzemanyagciklus hosszú távú szimulációját és fenntarthatósági értékelését, továbbá a korszerű 3. generációs nagy energetikai reaktorok és kis moduláris reaktorok műszaki, biztonsági, valamint villamosenergia-hálózattal való együttműködési kérdéseinek vizsgálatát is.

2026. november 12.

Folyami makroműanyagok vándorlása és lehetséges újrafelhasználása

Az elmúlt években végzett kutatásnak két pillére volt. Egyfelől a műanyagok vízfolyásokban való vándorlásának dinamikáját tártuk fel azzal a céllal, hogy a szennyeződés környezeti hatásait és azok mérséklését a jövőben megalapozott módon tervezhessük és valósíthassuk meg. A kutatás másik fő pillére a folyóban található műanyagok anyagvizsgálata és újrafelhasználási lehetőségeinek elemzése.

Okos eszközök alkalmazása a városi vízgazdálkodásban

A kutatási program központi célja olyan komplex, több léptéken alkalmazható optimalizálási módszertan kidolgozása volt, amely a szennyvíztisztító telepek technológiai hatékonyságának növelése mellett az energiafelhasználás csökkentését, az energiatermelés fokozását és a regionális szintű üzemeltetési szinergiák kiaknázását is lehetővé teszi.

2026. november 09.

Jelentős antropogén terhelésnek kitett környezetek humán- és ökológiai szempontú fenntarthatósága

Valós idejű monitoring rendszert fejlesztettünk ki a NEE (non-exhaust emissions) eredetű aeroszol részecskék kimutatására és elsődleges forrásaik azonosítására. Meghatároztuk a NEE részecskék tömegkoncentrációjának térbeli eloszlását és az általuk előidézett kritikus terhelésű helyszíneket, valamint korrelációt mutattunk ki a részecskekoncentráció és a gépjárművek sebessége között.

Műtrágyázásból eredő nitrogénveszteség mértékének vizsgálata. A környezeti nitrogénterhelés becslése szántóföldi kultúráknál, fizikai mérési módszerekkel.

A négyéves kutatási program célja a műtrágyázásból származó nitrogénveszteség fizikai mérési módszerekkel történő meghatározása volt. A munka három, egymásra épülő területet fogott át: terepi alkalmazásra alkalmas fotoakusztikus NH3- és N2O-mérőműszerek fejlesztését; a szántóföldi gázkicserélődés mérését és modellezését; valamint a 14N/15N izotópjelölésen alapuló, talaj- és növényi kibocsátásokat elkülönítő vizsgálati módszer kialakítását. A négy év során a műszerfejlesztés teljesült, a terepi ammóniafluxus-mérés megbízható módszertani alapokra került, az izotopológ-szelektív rendszer pedig laboratóriumi kísérletben igazolta alkalmazhatóságát.

2026. november 02.

Környezetvédelmi Problémák megoldásán nyugvó alternatív energiatermelési lehetőségek: A szén-dioxid és nitrát- redukció megoldásai

A kutatás során a fő célunk az volt, hogy a megújuló áramforrásokra építve olyan technológiai és analitikai hátteret teremtsünk, amely lehetővé teszi e zöld energiahordozók, kiemelten a tiszta hidrogén (H2), valamint az azt kiváló energiasűrűséggel tároló vektor, az ammónia (NH3) – hatékony, ipari léptékben is adaptálható előállítását. Missziónk nem csupán új, költséghatékony átmenetifém-alapú elektrokatalizátorok fejlesztésére terjedt ki a vízbontás (HER, OER) és a nitrátredukció (NO3RR) területén, hanem a szakirodalomban leírt reakciómechanizmusok anomáliáinak tisztázására, az illékony termékek valós idejű analitikai nyomon követésére, valamint az ipari skálázhatóságot megalapozó folyamatos üzemű áramlásos reaktorok (flow-cell) megépítésére is. Ezzel a komplex megközelítéssel a projekt hidat képez az alap- és alkalmazott kutatások között, elősegítve a zöld átállás és a kibocsátásmentes hidrogén- és ammóniagazdaság hazai technológiai megalapozását.

A Balaton fenntartható vízszintszabályozása – A projekt végső eredményeinek összefoglalása

A fenntartható balatoni vízszintszabályozás a vízmennyiségi és vízminőségi kockázatok együttes kezelését igényli, melyekben fontos meghatározó tényezők a társadalmi és a gazdasági peremfeltételek. A projekt eredményei a természetesebb szezonális vízszintingadozást és a külső vízpótlás előkészítését együttesen jelölik meg olyan beavatkozási irányként, amely hosszú távon növelheti a rendszer alkalmazkodóképességét.

2026. október 30.

Az MTA FTA BME GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” alprojekt 2022–2026 közötti eredményei

A kutatás öt fő célterület – klímateljesítmény; környezeti és ökológiai teljesítmény; társadalmi és humán teljesítmény; gazdasági teljesítmény; szakpolitikai konzisztencia – mentén épült fel. A 2022–2023-as pilot vizsgálatokat kiterjedtebb empirikus és térségi elemzések, majd nemzetközi összehasonlítások követték; a záró időszakban az eredmények integrációja és a fenntarthatósági átmenet többszintű értelmezése került előtérbe. A program összegző szemléletét a 2026-ban elkészült „Klímától kultúráig – A fenntarthatósági átmenet logikája” című kötet rendszerezi.

A fenntartható vízkészlet gazdálkodás alprojekt szakmai összefoglalója (2022–2026)

Az utóbbi években a nyári hőhullámok (köztük 2022 nyara és a 2026. év nyara), valamint az egyre hosszabb és súlyosabb aszályok jól jelzik a vízellátás biztonsága kérdésessé válását. Magyarországon hosszú időszak átlagában a lehulló csapadék közel 90%-a elpárolog. A víz párolgáskor energiát vesz fel, amely a párolgással távozik a felszínről, ennek hiányában a felmelegedés tovább erősödhet. A csapadék hiányának és a felmelegedés hatására megnövekedett párolgási igénynek az egész országra kiható következményei lehetnek. A kedvezőtlen folyamat megállítására és kedvező irányba fordítására a kutatás a felszíni víz- és energiamérleg elemzéséből indult ki.

2026. október 26.

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Báldi András ökológus

A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Báldi András ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Academia Europaea tagja, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának vezetője az ökoszisztéma-szolgáltatások kutatása terén végzett kimagasló színvonalú tudományos munkássága, valamint szakmai közéleti szerepvállalása elismeréseként.

2026. október 22.

Megújuló energiák felhasználásának légkörtudományi támogatása – összefoglalás

Megtörtént a különböző nemzeti homogenizált adatkészletek összehasonlítása a kiterjesztett Kárpát-medence régióban. Az eredmények azt mutatják, hogy az országos homogenizált adatállományokban több, eddig részleteiben nem elemzett töréspont található. A legtöbb vizsgált esetben a statisztikai indexek hasonlósága ígéretesnek mondható, például a bemutatott új HISTALP homogenizáció és a nemzeti homogenizált adatsorok idősorai között. Mindazonáltal egyes állomások esetében nagyobb eltérések fordulnak elő, és az állomástörténet lehetséges okai miatt az adatsorokban található szakadások nem olyanok, mint amilyennek vártuk volna.

2026. október 19.

A folyami hordalékgazdálkodási alprojekt szakmai összefoglalója (2022–2026)

A folyók hordalékháztartásának megváltozása medermélyülést, a vízszintek és a talajvízviszonyok módosulását, valamint ökológiai és vízgazdálkodási problémákat okozhat. Az alprojekt célja olyan adatfeldolgozási és modellezési eszköztár kialakítása volt, amely feltárja a hazai folyók hosszú távú morfológiai változásait, és megalapozza a hordalékgazdálkodási beavatkozások értékelését. A négyéves munka történeti adatok feldolgozására, numerikus modellfejlesztésre, kiegészítő terepi mérésekre és lehetséges kezelési megoldások vizsgálatára épült.

2026. október 13.