Résztvevő kutatók:

Ádámné Bukor Boglárka, Barta Karola Anna, Czikkelyné Ágh Nóra, Hoffer András, Jancsek-Turóczi Beatrix, Járvás Gábor, Kovács Bálint, Kovács Zoltán, Liker András, Meiramova Aida, Mihalik Bendegúz, Osán János, Rostási Ágnes, Sebestyén Viktor, Seress Gábor, Stumpf-Biró Balázs, Szalóczy Zsolt, Tóth-Bodrogi Edit, Tsend-ayush Sainnokhoi, Varga György

A városokban a közlekedés és a szél által az utak felületéről felverődő, illetve a gépjárművek mechanikai kopásából származó aeroszol részecskék akár 30-50%-ban is hozzájárulhatnak a városi PM10 terheléshez. A kiülepedett, reszuszpendálható por belélegezhető frakciójának mintavételezésére on-line mintavételi módszert fejlesztettünk ki, mely segítségével lehetőség nyílt korábban nem alkalmazott analitikai vizsgálatok elvégzésére. A légköri PM10 aeroszolban a reszuszpendálható hányad becslése a mai napig csak modellezéssel volt lehetséges. A kutatás során reszuszpendált és légköri PM10 aeroszol minták kémiai összetételéből meghatározzuk ezen aeroszol forrás hozzájárulásának mértékét, továbbá a légkörben található természetes radionuklidokat nyomjelzőként alkalmazva megbecsüljük a reszuszpendált aeroszol tartózkodási idejét. Emellett olyan toxikológiai vizsgálatokat végzünk, melyek során megállapítható, hogy a reszuszpendálható városi por milyen genetikai és sejtbiológiai változásokat, illetve DNS károsodásokat okozhat az emberi szervezetben. A reszuszpendált városi aeroszol azonosítása, hozzájárulás mértékének és tartózkodási idejének meghatározása, illetve humán egészségügyi kockázatának becslése a tudományos eredmények mellett társadalmi és gazdasági szempontból is hasznos, mivel segítségükkel az önkormányzatok és a szakhatóságok hatékony levegőminőség védelmi intézkedéseket dolgozhatnak ki. A nagyvárosok PM10 szennyezettségének csökkentésével mérsékelhető a légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakorisága és súlyossága.

Az elmúlt időszakban a városi állatpopulációk szaporodási sikere jelentősen változott az urbanizált területek megváltozott táplálékkínálata és a természetes táplálékforrások hiánya miatt. Az intenzív emberi zavarás negatív hatással lehet a városi állatok reprodukciójára, ugyanakkor számos városban élő állatfaj alkalmazkodik az állandó emberi zavaráshoz. Ez gyakran konfliktusok forrása, ezért a városi állatpopulációkkal való tartós együttélési stratégiák megtalálásához szükség van az emberrel szembeni tolerancia/bátorság kialakulását eredményező mechanizmusok feltárására. A projekt során összefüggéseket keresünk a releváns lokális környezeti jellemzők és a városi állatok szaporodási sikere, túlélése és viselkedése között. Terepi, térinformatikai és rádió-telemetriás nyomkövetésen alapuló, kombinált megközelítéssel jellemezzük a frissen kirepült madarak mortalitását és területhasználatát, és azonosítjuk ebben az érzékeny életszakaszban legkedvezőbb városi élőhelytípusokat. Vizsgáljuk városi madárfészkeknél az antropogén táplálékforrások szaporodási sikerre, valamint a fiókák fejlődésére és egészségi állapotára gyakorolt hatásait. Teszteljük kísérletesen azt a hipotézist, miszerint a vadon élő állatok zavaráshoz történő gyors alkalmazkodásában és az ehhez kapcsolódó bátorság kialakulásában epigenetikai változások is szerepet kapnak. Vizsgáljuk az emberi zavarás közösségi szintű hatásait, azaz hogy mely fajok reagálnak érzékenyen a tartós zavarásra, és melyek nem. Vizsgálataink hozzájárulnak az urbanizáció életközösségekre gyakorolt hatásainak alaposabb megértéséhez, a városi élővilágra nehezedő kihívások és az ezekre adott válaszok feltárásához. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy az eredeti ökoszisztémát eredményesebben és fenntarthatóbban őrizhessük meg épített környezetünkben.

A klímaváltozás és nyersanyaghiány szélsőséges hatásai miatt átalakuló környezetünk már rövidtávon is kihívást jelent. Elengedhetetlen, hogy minden szinten felkészüljünk az elkerülhetetlen változások társadalmi és gazdasági hatásainak előrejelzésére és enyhítésére. Ennek legfontosabb pillére a szemléletformálás, mely a mitigációs és adaptációs célkitűzések megvalósíthatóságának előfeltétele. A projekt során az adaptációs felkészültség mérését és annak értékelését lehetővé tevő módszertant fejlesztünk ki, az adaptációs felkészüléssel összefüggő képzési tematikát dolgozunk ki, online képzési formákat valósítunk meg magyar és angol nyelven, végül megfelelő tudással rendelkező szakembereket képzünk. Létrehozunk egy tudományos alapú és igényességű, magyar nyelvű információs adatbázist. A platform célja az adaptációval kapcsolatos, közérthető képi, hangi és írott információk rendszerezett módon történő terjesztése, hogy segítse a szervezetek, közösségek és magánszemélyek felkészülését az erőforrások kimerülése, az éghajlatváltozás összetett következményei és számos egyéb tényező együttes hatásai miatt bekövetkező gyorsuló változásokra. A folyamatokat és összefüggéseket bemutató, a legfontosabb nemzetközi kutatásokat érthetővé tévő hiteles adaptációs platform segítségével rendszerezett módon terjeszthetők az alkalmazkodással kapcsolatos, hiteles és közérthető képi, hangi és írott információk. Lehetővé teszi a párbeszédet az érdeklődők között, továbbá az aktuális tudományos információk gyors feldolgozásával és eljuttatásával segíti őket a változásokkal kapcsolatos tájékozódásban.

Publikációk