Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

Hírek

Mindenki megnyugodhat? Megpecsételődött a JÉGER sorsa

Egyértelműen kijelenthető, hogy nem az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) üzemeltetése okozta az elmúlt évek aszályos időjárását Magyarországon, sőt a JÉGER működésének sem a lehulló csapadék mennyiségére, sem a jégeső okozta károk mértékére nincs jelentős, 10 százalékot meghaladó hatása. Ezt állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia által felállított szakmai bizottság, amelynek vezetője, Bozó László meteorológus, akadémikus nyilatkozott az Agrárszektornak.

2026. november 18.

Hogyan segítheti a talaj élővilága a fenntartható erdőgazdálkodást?

Az erdők jövője napjaink egyik legfontosabb környezeti kérdése. A társadalom egyszerre várja el az erdőktől, hogy biztosítsák a faanyagtermelést, őrizzék meg biológiai sokféleségüket, valamint hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez. E célok összehangolásához elengedhetetlen annak megértése, hogy az egyes erdőgazdálkodási beavatkozások milyen hatással vannak az erdei ökoszisztémák működésére, nemcsak a felszínen, hanem a talajban is.

2026. november 16.

A múlt talajadataitól a korszerű talaj- és vízgazdálkodási térképekig

Magyarország talajtani örökségének jelentős része ma is papíralapú térképeken, terepi jegyzőkönyvekben és laboratóriumi vizsgálati lapokon található. Ezek a több évtizeddel ezelőtt, nagy szakmai és anyagi ráfordítással összegyűjtött adatok rendkívül értékesek, de korszerű térinformatikai feldolgozás nélkül csak korlátozottan használhatók. Négyéves kutatási programunk egyik alapvető célja ezért az volt, hogy ezt az információvagyont megőrizzük, egységesítsük és a mai digitális talajtérképezés szolgálatába állítsuk.

Fenntartható Energetika – Energiaellátás biztonsága

Az elmúlt négyéves kutatási periódusban az „Okos rendszerben működtetett fenntartható energetika” alprojekt keretében végzett munka a hazai és európai energetikai átállás kulcskérdéseire fókuszált: a dekarbonizáció, az ellátásbiztonság és a rugalmas villamosenergia-rendszer megvalósításának komplex vizsgálatára. A kutatási program a villamosenergia-piac numerikus szimulációja, a gépi tanuláson alapú megújulóenergia-termelés és fogyasztás-előrejelzés, valamint a tárolási technológiák integrációja mellett szervesen magában foglalta a nukleáris üzemanyagciklus hosszú távú szimulációját és fenntarthatósági értékelését, továbbá a korszerű 3. generációs nagy energetikai reaktorok és kis moduláris reaktorok műszaki, biztonsági, valamint villamosenergia-hálózattal való együttműködési kérdéseinek vizsgálatát is.

2026. november 12.

Folyami makroműanyagok vándorlása és lehetséges újrafelhasználása

Az elmúlt években végzett kutatásnak két pillére volt. Egyfelől a műanyagok vízfolyásokban való vándorlásának dinamikáját tártuk fel azzal a céllal, hogy a szennyeződés környezeti hatásait és azok mérséklését a jövőben megalapozott módon tervezhessük és valósíthassuk meg. A kutatás másik fő pillére a folyóban található műanyagok anyagvizsgálata és újrafelhasználási lehetőségeinek elemzése.

Okos eszközök alkalmazása a városi vízgazdálkodásban

A kutatási program központi célja olyan komplex, több léptéken alkalmazható optimalizálási módszertan kidolgozása volt, amely a szennyvíztisztító telepek technológiai hatékonyságának növelése mellett az energiafelhasználás csökkentését, az energiatermelés fokozását és a regionális szintű üzemeltetési szinergiák kiaknázását is lehetővé teszi.

2026. november 09.

Jelentős antropogén terhelésnek kitett környezetek humán- és ökológiai szempontú fenntarthatósága

Valós idejű monitoring rendszert fejlesztettünk ki a NEE (non-exhaust emissions) eredetű aeroszol részecskék kimutatására és elsődleges forrásaik azonosítására. Meghatároztuk a NEE részecskék tömegkoncentrációjának térbeli eloszlását és az általuk előidézett kritikus terhelésű helyszíneket, valamint korrelációt mutattunk ki a részecskekoncentráció és a gépjárművek sebessége között.

Műtrágyázásból eredő nitrogénveszteség mértékének vizsgálata. A környezeti nitrogénterhelés becslése szántóföldi kultúráknál, fizikai mérési módszerekkel.

A négyéves kutatási program célja a műtrágyázásból származó nitrogénveszteség fizikai mérési módszerekkel történő meghatározása volt. A munka három, egymásra épülő területet fogott át: terepi alkalmazásra alkalmas fotoakusztikus NH3- és N2O-mérőműszerek fejlesztését; a szántóföldi gázkicserélődés mérését és modellezését; valamint a 14N/15N izotópjelölésen alapuló, talaj- és növényi kibocsátásokat elkülönítő vizsgálati módszer kialakítását. A négy év során a műszerfejlesztés teljesült, a terepi ammóniafluxus-mérés megbízható módszertani alapokra került, az izotopológ-szelektív rendszer pedig laboratóriumi kísérletben igazolta alkalmazhatóságát.

2026. november 02.

Környezetvédelmi Problémák megoldásán nyugvó alternatív energiatermelési lehetőségek: A szén-dioxid és nitrát- redukció megoldásai

A kutatás során a fő célunk az volt, hogy a megújuló áramforrásokra építve olyan technológiai és analitikai hátteret teremtsünk, amely lehetővé teszi e zöld energiahordozók, kiemelten a tiszta hidrogén (H2), valamint az azt kiváló energiasűrűséggel tároló vektor, az ammónia (NH3) – hatékony, ipari léptékben is adaptálható előállítását. Missziónk nem csupán új, költséghatékony átmenetifém-alapú elektrokatalizátorok fejlesztésére terjedt ki a vízbontás (HER, OER) és a nitrátredukció (NO3RR) területén, hanem a szakirodalomban leírt reakciómechanizmusok anomáliáinak tisztázására, az illékony termékek valós idejű analitikai nyomon követésére, valamint az ipari skálázhatóságot megalapozó folyamatos üzemű áramlásos reaktorok (flow-cell) megépítésére is. Ezzel a komplex megközelítéssel a projekt hidat képez az alap- és alkalmazott kutatások között, elősegítve a zöld átállás és a kibocsátásmentes hidrogén- és ammóniagazdaság hazai technológiai megalapozását.

A Balaton fenntartható vízszintszabályozása – A projekt végső eredményeinek összefoglalása

A fenntartható balatoni vízszintszabályozás a vízmennyiségi és vízminőségi kockázatok együttes kezelését igényli, melyekben fontos meghatározó tényezők a társadalmi és a gazdasági peremfeltételek. A projekt eredményei a természetesebb szezonális vízszintingadozást és a külső vízpótlás előkészítését együttesen jelölik meg olyan beavatkozási irányként, amely hosszú távon növelheti a rendszer alkalmazkodóképességét.

2026. október 30.

Az MTA FTA BME GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” alprojekt 2022–2026 közötti eredményei

A kutatás öt fő célterület – klímateljesítmény; környezeti és ökológiai teljesítmény; társadalmi és humán teljesítmény; gazdasági teljesítmény; szakpolitikai konzisztencia – mentén épült fel. A 2022–2023-as pilot vizsgálatokat kiterjedtebb empirikus és térségi elemzések, majd nemzetközi összehasonlítások követték; a záró időszakban az eredmények integrációja és a fenntarthatósági átmenet többszintű értelmezése került előtérbe. A program összegző szemléletét a 2026-ban elkészült „Klímától kultúráig – A fenntarthatósági átmenet logikája” című kötet rendszerezi.

A fenntartható vízkészlet gazdálkodás alprojekt szakmai összefoglalója (2022–2026)

Az utóbbi években a nyári hőhullámok (köztük 2022 nyara és a 2026. év nyara), valamint az egyre hosszabb és súlyosabb aszályok jól jelzik a vízellátás biztonsága kérdésessé válását. Magyarországon hosszú időszak átlagában a lehulló csapadék közel 90%-a elpárolog. A víz párolgáskor energiát vesz fel, amely a párolgással távozik a felszínről, ennek hiányában a felmelegedés tovább erősödhet. A csapadék hiányának és a felmelegedés hatására megnövekedett párolgási igénynek az egész országra kiható következményei lehetnek. A kedvezőtlen folyamat megállítására és kedvező irányba fordítására a kutatás a felszíni víz- és energiamérleg elemzéséből indult ki.

2026. október 26.