Hírek
Milyen legyen Magyarország új Klímatörvénye?
A 2025. szeptember 17-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében megrendezett, konferencia célja az volt, hogy teret adjon a társadalom és a szakemberek számára egy átfogó, a magyarországi sajátosságoknak megfelelő, új klímavédelmi jogszabály kidolgozásához, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi klímatörvény 2030-as célszámát.
Mélytanuláson alapuló valószínűségi előrejelzés a felszín alatti víztárolás dinamikájáról Szudánban többforrású távérzékelés és geofizikai adatok felhasználásával
Szudán, ahol a felszín alatti víz a legmegbízhatóbb édesvízforrás, komoly kihívásokkal néz szembe a korlátozott monitoring infrastruktúra, a víztartó rétegektől való magas függőség, valamint az éghajlati változékonyság és az emberi kereslet növekvő hatásai miatt.
Magyar kutatók az „Air Quality model evaluation international initiative 4” (AQMEII4) programban
2025 nyarán jelent meg az Atmospheric Chemistry and Physics (D1) folyóiratban egy tanulmány, melynek célja az ózon száraz ülepedésének, valamint az azt alkotó egyes részfolyamatok légkörkémiai modellekben való leírásának összehasonlítása és értékelése volt.
A Sobranecké gyógyfürdő, egy szlovák örökségi helyszín gyógyvízének fizikai-kémiai és mikrobiális jellemzői: Balneoterápiás vonatkozások
Szlovákia gazdag balneológiai hagyományokban, számos ásványvízforrást használtak történelmileg terápiás célokra. Ma ez az egykor virágzó gyógyfürdő romos állapotban áll, emlékeztetve történelmi jelentőségére és ásványvizeinek figyelemre méltó gyógyító tulajdonságaira. Az új kutatás a víz bőrterápiás célú felhasználásával járó fizikai-kémiai és mikrobiális jellemzők, valamint a lehetséges egészségügyi kockázatok felmérésére irányul.
Nemzetközi csapat tárta fel a lengyel forrásvizek kritikus egészségügyi kockázatait
A Miskolci Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodás Intézetének kutatói, akik Lengyelországgal együttműködve nemzetközi szinten is együttműködnek, úttörő tanulmányt publikáltak a dél-lengyelországi forrásvíz minőségéről egy rangos Q1 folyóiratban.
Kert a köbön: Vissza a természethez 2025. 06. 29.
Mit jelent az ökológiai restauráció? Izgalmas kutatói programok, nemezelés, fafaragás, népi játékok gyerekeknek, este pedig temperamentumos koncert a Los Orangutanos Zenekarral.
Megrendeztük a „Milyen egy természetes élőhely?” című fotópályázatból összeállított kiállításunkat. A fűbe heveredve meghallgattuk egy világhírű fafaragó művész és ökológusok beszélgetését arról, hogy mi is az a restauráció és hogy mit tehetünk a természetesebb környezetünkért.
M4 Plastics — Measuring, Monitoring, Modeling and Managing of Plastics in Flowing Waters
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karénak szervezésében megrendezésre kerül a egy két és fél napos interdiszciplináris workshop, amely a folyóvízi és édesvízi rendszerekben előforduló műanyagok sürgető kérdéseire összpontosít. A program szakértői előadásokat, vezetett laboratóriumi látogatást és terepbejárást tartanak, amely betekintést nyújt a monitoring és értékelési módszerek gyakorlatába.
Hogyan hatnak a különböző trágyák a talaj üvegházhatású gáz kibocsátására?
A klímaváltozással szemben csak akkor tudunk hatékonyan fellépni, ha tudatában vagyunk annak, hogy mezőgazdasági tevékenységünk miként hat a globális környezetre. A növénytermesztésben alkalmazott tápanyagutánpótlás hatással van a talajok szén- és nitrogén forgalmára, ezáltal üvegházhatású gáz kibocsátására, valamint a termésátlagokra is.
Klímatudatos mezőgazdasági gyakorlatok Magyarországon – avagy stratégiák a talaj szénkészletének növelésére, a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklésére
A Talajtani Intézet kutatói által jegyzett legújabb szemle cikk áttekintést ad a talaj éghajlatváltozás mérséklésében betöltött szerepéről, illetve rávilágít olyan, a mezőgazdasági gyakorlatokban rejlő lehetőségekre, melyek támogatják ezen célokat. Betekintést kaphatunk azokról az agrotechnikai rendszerekről, amelyek növelik a talaj szén-dioxid-megkötését és csökkentik a talajból származó szén-dioxid-kibocsátást.
Európai városaink ambiciózus természet-helyreállítási célokat érdemelnek
Egy nemzetközi csapatban, Valentin Klaus vezetésével nemrégiben jelent meg a Fenntartható Városok alprogramhoz kapcsolódóan egy cikk, amelyben az EU Természet-helyreállítási Rendeletének lehetőségeit vizsgálták a városok természetközelibbé és élhetőbbé tételében. A kutatásban a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói vettek részt hazánkból.
Több okból is alaptörvény-ellenes a Klímatörvény
Az Alkotmánybíróság tavaly ősszel két kérdéssel fordult a ún. Klímatörvény ügyében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökéhez, miután több országgyűlési képviselő kezdeményezte a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Klímatörvény) alaptörvény-ellenességének megállapítását:
1. Mely főbb klimatikus változásokat észlelt az utóbbi évtizedekben Magyarországon és a Kárpát-medence területén a Magyar Tudományos Akadémia?
2. Az MTA álláspontja szerint, melyek azok a főbb, az adaptációt és a rezilienciát elősegítő intézkedések és beavatkozások, amelyekkel enyhíteni vagy mérsékelni lehet a klimatikus viszonyokban bekövetkezett változások mértékét?