Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

Karsztforrások vízhozam-szimulációjának fejlesztése hibrid XGBoost–BiLSTM gépi tanulási keretrendszerrel


Location and outlineof Baradla–Domica cave system

Dr. Mohamed Hamdy Eid, Dr. Attila Kovacs és Prof. Dr. Szűcs Péter

Kutatóink, Dr. Mohamed Hamdy Eid, Dr. Kovács Attila és Szűcs Péter professzor új kutatási cikke jelent meg a magasan rangsorolt Q1 folyóiratban (Water). A „Karsztforrások vízhozamának szimulációjának fejlesztése hibrid XGBoost–BiLSTM gépi tanulási keretrendszeren keresztül” című cikk a fenntartható vízgazdálkodás egyik kritikus kihívását vizsgálja: a karsztforrások vízhozamának pontos szimulációját.
A karsztos víztartó rétegek létfontosságú globális vízkészletek, amelyek a világ népességének közel negyedét látják el ivóvízzel. Komplex, heterogén és nemlineáris hidrodinamikájuk azonban rendkívül megnehezíti viselkedésük előrejelzését. Ez a tanulmány a magyarországi Jósva-forrásra összpontosít, amely az Aggteleki-karszt területén található. A kutatócsoport öt korszerű gépi tanulási modell átfogó összehasonlító értékelését végezte el, hogy előre jelezze ennek az összetett rendszernek a napi vízhozamát.
A tanulmány hagyományos együttes módszereket (Random Forest és Extra Trees), egy hatékony gradiensnövelő algoritmust (XGBoost) és fejlett mélytanulási architektúrákat (BiLSTM és egy új hibrid XGBoost-BiLSTM modell) értékelt. A modelleket egy ötéves adathalmazzal képezték ki, amely csapadék-, hőmérséklet- és upstream vízhozam-adatokat tartalmazott.
A kutatás legfontosabb megállapítása az új hibrid XGBoost-BiLSTM modell kiváló teljesítménye. Ez az innovatív architektúra szinergikusan ötvözi az XGBoost hatékony jellemzőkinyerési képességeit a BiLSTM hálózat időbeli függőségi modellezésével. A hibrid modell a legnagyobb predikciós pontosságot érte el láthatatlan tesztadatokon, jelentősen felülmúlva az önálló modelleket. Hatékonyan rögzítette mind a vezetékáramlás gyors, nemlineáris, hirtelen utántöltődési jellemzőjét, mind a kőzetmátrix lassú, szekvenciális visszahúzódási dinamikáját.
Továbbá a tanulmányban szereplő jellemzők fontossági elemzése megerősítette a felvízgyűjtőtől számított 3 napos hidraulikai elérési időt, ami értékes empirikus validációt nyújt a régió fogalmi modellezéséhez. Ez a kutatás egyértelmű, bizonyítékokon alapuló útmutatást kínál robusztus operatív előrejelző eszközök kidolgozásához, ami végső soron hozzájárul a vízelosztási stratégiák javításához, az árvízi felkészültség fokozásához és a sérülékeny karsztvízkészletek fenntartható kezeléséhez a változó éghajlatban.

Tovább a cikkhez: mdpi.com/journal/water