Projektvezető:
Szilágyi József
Résztvevő kutatók:
Báder László, Négyesi Klaudia, Nagy Eszter DóraA fenntartható vízkészlet-gazdálkodáshoz kapcsolódó vizsgálatainkat két pillérre építjük. Egyrészt a párolgás becslésének módszereit továbbfejlesztve – rutinszerű meteorológiai adatokat felhasználva – pontosabb képet kell kapnunk a párolgás időbeli-, és térbeli eloszlásáról. Másrészt a párolgás mennyiségét és eloszlását vizsgálva a tájhasználatok szerepét kívánjuk elemezni, amely befolyással van a térség mikroklímájának alakulására. Adatelemzéseket végzünk azzal a céllal, hogy jobban megértsük mi szükséges ahhoz, hogy tájegységek képesek legyenek megőrizni klimatikus egyensúlyi állapotukat. Az emberi beavatkozások (beépített területek növekedése, intenzív mezőgazdasági termelés elterjedése, folyószabályozások, ármentesítés stb.) az elmúlt évszázadokban hazánkban is, és az egész fejlett világban jelentősen megváltoztatták a táj felszínét, amely kulcsszerepet játszik a párolgáshoz szükséges víz elérhetőségében. A párolgás kisebb része történik közvetlenül a felszínről, nagyobb része pedig a növényzeten keresztül (transzspiráció, amely egyben a „kis-vízkör” működőképességének fenntartását is biztosítja), ezért a vízkészletek pótlódásának, vízmegtartó képességének, és folyamatos újra-termelődésének feltételeit is elemezni kívánjuk. Az elérhető adatok függvényében kísérletet teszünk a különböző tájhasználat típusok hatásainak számszerű megfogalmazására. Nagyléptékű modellek segítségével becslés tehető majd a klimatikus vízigény hosszú idejű változására, az ezt követő kisléptékű elemzésekkel – terepi adatokat és pilot területek tapasztalatait felhasználva – javaslatot készítünk a szükséges vízmegtartó intézkedésekre. Vizsgálatainkat összekapcsoljuk a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium (VVNL) alprojektjeivel, aminek keretében az eredmények horizontális, más tudományterületekkel való összekötése megvalósítható. Az összekapcsolt kutatások alapján alakítható ki az éghajlati energiaelosztó rendszer egységes modellje, amely magában foglalja a hidrológiai ciklus és légkörzés körfolyamatait, valamint azok működését befolyásoló felszínborítás kapcsolatát. Az elméleti és gyakorlati tapasztalatok eredményei alapján javaslatot teszünk a fenntartható vízkörzés-, és vízkészlet-gazdálkodási modell gyakorlati alkalmazásaira.