Projektvezető:
Báldi András
Résztvevő kutatók:
Kovács-Hostyánszki Anikó, Ódor Péter, Kröel-Dulay György, Süle Gabriella, Vajna Flóra, Tanács Eszter, Kovács Bence, Horváth Csenge, Mojzes Andrea, Ónodi Gábor, Demeter Imre, Somay László, Kőhalmi Fruzsina
Az ENSZ által elfogadott 17 Fenntartható Fejlődési Célból a 15. a “Szárazföldi ökoszisztémák védelme”, mely nevesíti az ökoszisztémák és ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését, helyreállítását és fenntartható használatát. Ehhez kapcsolódik a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) tevékenysége, mely a meglevő tudás szintézisét végzi. Tervezett kutatásunk fókuszterületei a különböző erdei, gyepi és szántóföldi ökoszisztémák fenntartható kezelése és helyreállítása illetve az aszály hatásának felmérése gyepekre. Kutatásainkat kiterjedt hazai és nemzetközi együttműködésekben végezzük, több egyetem BSc, MSc és PhD hallgatóinak bevonásával (ELTE, MATE, SzTE, ÁOT), köztük külföldi diákokkal is.
A projekt a kísérletes megközelítést teszi a fókuszba hogy olyan kérdéseket teszteljen és demonstráljon, mely hozzájárul a fenntarthatósági célokhoz. Eddigi kutatásaink során kimutattuk a gyepek hagyományos, extenzív kezelésének a fontosságát a biodiverzitás és a vidéki táj megőrzése érdekében, illetve a hazai gyepek európai szinten kiemelkedő diverzitását. Az erdők a gazdasági hasznosításuk mellett fontos védelmi és rekreációs funkcióval és ökoszisztéma szolgáltatással bírnak, ezért napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok az erdőgazdálkodási módok, amelyek a faanyagot az erdők ökológiai funkcióinak és biodiverzitásának fenntartása mellett tudják biztosítani. A klímaváltozás, Magyarországon kiemelten az aszály hatásainak megértése és a probléma kezelése alapvető feladat, melyet terepi kísérletes kutatással céloztunk meg. Az ÖK ÖBI három komplex terepi kísérleti rendszert is fenntart, a gyep-restauráció, az erdő-kezelés és az aszály hatásának megértésére (https://ecosystem-services.ecolres.hu/research/field-experiments, https://www.kiskun.lter.hu/en/node/837, https://piliskiserlet.ecolres.hu/).
Célunk (1) a fenntartható mezőgazdálkodáshoz szükséges megalapozó ökológiai kutatások végzése, továbbá az eredmények továbbvitele a gazdálkodási és szakpolitikai területekre. Vizsgálataink kiindulása az ú.n. ökológiai intenzifikáció, melynek lényege, hogy a gazdálkodáshoz szükséges folyamatokat, például kártevők elleni védekezést, vagy beporzást, nem mesterséges úton kívánja elősegíteni (pl. agrokemikáliák), hanem a természetes folyamatokat, ökoszisztéma-szolgáltatásokat támogatja. Így a természetes ellenségek kontrollálják az elszaporodó kártevőket, illetve a vadon élő méhek biztosítják a hatékony beporzást. Részben saját kísérleti rendszereinkben, illetve nagyobb térléptékben fogjuk a hazai beporzók és egyéb ízeltlábúak állományát nyomon követni, és az abban változást okozó tényezőket kísérleti illetve megfigyeléses úton megállapítani.
Másik fő célunk (2) a városi környezetben elősegíteni a beporzók, lepkék, méhek stb. megtelepedését. Hipotézisünk szerint a rovarbarát közterület kezelés hatására megnövekednek a beporzó rovarok állományai. Több, a beporzó rovarok fennmaradását különböző módszerekkel (ritkább kaszálás, diverz virágmagkeverékek vetése, méhhotel telepítés) segíteni szándékozó városi önkormányzattal alakítottunk már ki együttműködést. A városi vizsgálatok jó lehetőséget biztosítanak egyetemi hallgatók szakdolgozati munkájára.
Harmadik kutatási célkitűzésünk (3) az időjárási szélsőségek gyepekre gyakorolt hatásának vizsgálata, különös tekintettel a 2022. évi aszályra. Szélsőséges időjárási események korábban is előfordultak, azonban a klímaváltozással ezek gyakorisága és intenzitáse növekedni fog. Ráadásul, az ökoszisztémák nagy részét sok egyéb tényező (túlhasználat, szennyezés, biológiai invázió, klímaváltozás) is veszélyezteti, és korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy ezek a hatások egymást erősíthetik. Ezért kulcsfontosságú annak megértése, hogy az egyre erősebb szélsőséges időjárási események milyen hatással vannak a már egyébként is stresszelt ökoszisztémákra. Ehhez kapcsolódik a kérdés, hogy az extrém körülmények, például a hőhullámok, mennyire befolyásolják a beporzók viselkedését, esetleg veszélyeztetve a populációkat, és az általuk biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokon keresztül az élelmezés biztonságot.
Negyedik témánkban a Pilis Üzemmód Kísérletben folytatni kívánjuk a mikroklímára, talajviszonyokra, a vizsgált élőlénycsoportokra és a felújulásra vonatkozó mintavételeket (4a). Hipotézisünk szerint a felújulás előrehaladtával a kezelések közötti mikroklímatikus különbségek csökkenni fognak. A Pilis Lék kísérletben (4b) az elnyújtott lékekben kisebb mértékű talajnedvesség növekedést várunk, mint a kör alakúakban, ami az aljnövényzet kisebb mértékű megerősödését eredményezi kedvezőbb feltételeket teremtve tölgy felújulásának. Ugyanakkor a nagyméretű kör alakú lékekben a szeder borításának növekedése kedvezőtlenül hathat mind a felújulásra, mind az aljnövényzet összetételére.
Lendület Ecosystem Services Research Group