A Fizikai Intézet kutatócsoportja által használt és fejlesztett módszereket már régóta alkalmazzák levegő- és földgázszennyezettség kimutatására – mostantól a műtrágya használat által okozott környezeti nitrogénterhelés is vizsgálhatóvá válik.
A Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének és az ELKH-SZTE Fotoakusztikus Környezetifolyamat-megfigyelési Kutatócsoportjának „Műtrágyázásból eredő nitrogénveszteség mértékének vizsgálata; a környezeti nitrogénterhelés becslése szántóföldi kultúráknál fizikai mérésekkel” című projektje is támogatást nyert a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program, Fenntartható Technológiák Alprogram keretében. A projektet Prof. Dr. Bozóki Zoltán vezeti, a megvalósítása 2022. december 1. és 2026. november 30. között zajlik.
A projekt tudományos hátteréről, céljairól, az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságáról és a kutatás további irányairól Dr. Horváth Lászlóval beszélgettünk.
Milyen tényezők indokolták a kutatási téma választását?
A környezetszennyezés és a különböző szennyező anyagok kibocsátásának problémája ismert. Az egyik legveszélyesebb környezetszennyező az ammónia – a nitrogén egyik vegyülete. Ez a gáz sokféle káros környezeti hatással rendelkezik. Például csökkenti a biodiverzitást, káros az emberi egészségre, a talajok állapotára, elősegíti az eutrofizációt, stb.… A probléma ott kezdődik, hogy évente 200 millió tonna inert nitrogént szintetizálnak ammóniává, amiből azután műtrágyát gyártanak, melynek legalább a fele veszteségként, szennyezésként a környezetbe kerül, a talajvízbe, az állóvizekbe, a levegőbe, mindenféle földi közegbe. A másik fele is, ami műtrágyaként hasznosul, előbb-utóbb a környezetbe jut, részt vesz a nitrogén ciklusban. Annak érdekében, hogy ezt a folyamatot mérsékeljük, illetve megállítsuk, a felhasználási technikákon kellene javítani, illetve tudni kell, hogy a különböző művelési technikák mellett mennyi műtrágya szabadul fel a légkörbe és mennyi tűnik el az egyéb közegekben. E problémával elég sok laboratórium foglalkozik világszerte. Ennek oka, hogy nagyon összetett a kérdés, mert rengeteg féle művelési technika van, rengeteg féle műtrágya van, meg rengeteg féle mérési módszer, melyek sokszor akár egymásnak ellentmondanak. Ezen a téren tehát lehet még mit kutatni. A téma aktualitása, illetve az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken folyó, főként a fotoakusztikus módszeren alapuló környezetfizikai kutatások eredményessége miatt választottuk e témát programunknak, mely során nemcsak a műtrágya problémával, hanem általában a fotoakusztikus módszerek környezetanalitikai alkalmazásával fogunk foglalkozni a Fotoakusztikus Kutatócsoport közreműködésével, bár jelenleg a műtrágya van a fókuszban.
Tovább a cikkhez: Szegedi Tudományegyetem