A 2025. szeptember 17-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében megrendezett, konferencia célja az volt, hogy teret adjon a társadalom és a szakemberek számára egy átfogó, a magyarországi sajátosságoknak megfelelő, új klímavédelmi jogszabály kidolgozásához, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi klímatörvény 3. § (1) bekezdését. Az előadók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen módon járulhatnak hozzá ehhez a folyamathoz.
Előzmény
Az Alkotmánybíróság 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését, mert az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, elővigyázatosság és megelőzés elveit. A testület azt is megállapította, hogy a jogalkotó „nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok csökkentésének a hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia).”
„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve. Az MTA állásfoglalásról bővebben itt olvashat.
A konferencián az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program elnöke, Bozó László képviselte az Akadémia és a FFTNP korábbi állásfoglalását. Az Akadémia szakmai állásfoglalására több előadó is hivatkozott.