Résztvevő kutatók:

Mezőgazdasági szempontból az éghajlatváltozás egyik legfontosabb következménye a szélsőséges vízháztartási helyzetek gyakoriságának növekedése. A talajban potenciálisan tárolt vízkészletek felmérésének és megóvásának alapja a talaj vízgazdálkodásának ismerete. A talaj vízgazdálkodását hidrofizikai tulajdonságai (vízbefogadó-, vízvezető- és víztartó képesség) határozzák meg, a jövőben elkerülhetetlen az ezzel kapcsolatos, célszerűen tervezett adatgyűjtés, s emellett az egyszerűen mérhető talajparaméterekre épülő ún. becslőmódszerek fejlesztése.

Hazai (NKFIH OTKA K 48302; K 62436; K 119475; K 134563; TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064) és nemzetközi projektekben (FP7-SPACE-2010-1/263188; NKM-108/2017; NKM 2019-17) végzett előzetes kutatási tapasztalataink azt mutatják, hogy azonos időjárási helyzetek a különböző talajokon és különböző növénykultúrák állományain eltérő „aszály- vagy belvízérzékenységet” eredményeznek.

A projekt fő célkitűzése a korszerű térinformatikai rendszerekbe illesztett, a felszíni talajrétegen túl a mélyebben fekvő talajrétegekről is megbízható információt nyújtó, országos vízgazdálkodási térképek és hidrofizikai adatbázisok felépítése, mely minden eddiginél hatékonyabban képes támogatni a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzését, illetve az általuk okozott károk mérséklését.

A különböző térképi adattárakban (egykori mezőgazdasági nagyüzemek, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomások, földhivatalok jogutódjai) felelhető és még megmenthető, papírra rögzített 1:10.000 térképi anyagok és a hozzájuk kapcsolódó szöveges magyarázók alapvető és hiánypótló talajinformációkat nyújtanak termőterületeink állapotáról. A tervezett munka lépései: (1) 1:10.000 talajtérképek, szöveges magyarázók, laborvizsgálati jegyzőkönyvek összegyűjtése, adatrögzítés, térinformatikai feldolgozás kiválasztott régióra (Csongrád-Csanád vármegye); (2) Talajtani alaptérképek elkészítése; (3) Tematikus hidrofizikai-vízgazdálkodási céltérképek elkészítése; (4) Aszály- és belvízérzékenységi modellezés, térképezés.

A tervezett feladatok elvégzése alapvető információkkal szolgálhat pl. a tervezett Operatív Aszály- és Vízhiánykezelő Rendszer kidolgozása, az öntözésfejlesztési beruházások megalapozása vagy a jelenlegi belvíz-veszélyeztetettségi térkép metodikájának továbbfejlesztése számára. A talajok hidrofizikai tulajdonságainak részletesebb ismerete országos térbeli adatokkal segíthetné a természetes vízvisszatartási intézkedések kidolgozását, a felszín alatti vízkészlet-modellezést, a mezőgazdasági vízgazdálkodási szakpolitikai program kidolgozását vagy az időjárási szélsőségek hatására bekövetkező várható talajmozgások előrejelzését.
Az elkészítendő térképek a gazdák számára is segítséget nyújthatnának a megfelelő talajhasználat, a helyes talajvédelmi gyakorlat kialakításához. Egy olyan mintaprojektet kívánunk megvalósítani a Dél-Alföld egy kiválasztott területére, mely példaként szolgálhatna a továbbiakban az országos szintű feladatok megvalósításához.