A szőlőültetvények egészségi állapotának folyamatos nyomon követése alapvető fontosságú a növényélettani folyamatok mélyebb megismerése és a gazdálkodási tevékenység optimalizálása szempontjából.
A HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói egy balaton-felvidéki kisvízgyűjtő három mintaterületén vizsgálták különböző növényegészség indexek alakulását, kiemelten foglalkozva a Normalizált Vegetációs Index (NDVI) időbeli változásával, amely mutató a növényzet sűrűségéről és egészségi állapotáról ad információt. A két évet felölelő kutatás során két szőlő és egy gyepes területen zajlott egyidejűleg terepi műszeres mérés és műholdas távérzékelésből származó adatok gyűjtése.
A kutatás célja a nagy térbeli és időbeli lefedettségű, de alacsony részletességű műholdas vegetációs indexek értékeinek pontosítása volt a terepi mérésekből származó adatok felhasználásával, amelyhez a kutatók gépi tanulási módszereket alkalmaztak.
Az eredmények azt mutatták, hogy a kutatási helyszínek között jelentős különbségek voltak megfigyelhetők a vegetációs indexekben, amelyek főként a talajok eltérő kémiai összetételével magyarázhatóak. A műholdas és a terepi mérések NDVI értékei szorosan összefüggtek. A felhasznált gépi tanulási modellek jól teljesítettek az alapvető bemeneti adatok felhasználása mellett. A kutatók továbbá kimutatták, hogy mindegyik modell teljesítménye jelentősen javult a gyepes kontrollterület adatainak bevonásával, ezáltal a módszerük segítségével pontosabb értékek kaphatók a füvesített sorközművelésű szőlőültetvények egészségi állapotáról.
Tovább a cikkhez: Scientific Reports
