Résztvevő kutatók:

A légkörben található üvegházhatású gázok (szén-dioxid, dinitrogén-oxid) és az ammónia (NH₃), ezek forrásai és elnyelői, illetve a légköri koncentrációjukban bekövetkező növekedés okai és a csökkentés lehetőségei a tudományos kutatások egyik központi kérdése. Az üvegházhatású gázoknak hosszú a légköri élettartamuk, következésképpen a légkörben meglehetősen jól keverednek, ezért nemcsak helyi vagy regionális, hanem globális jelentőségűek is. Ehhez képest az NH₃ inkább regionális szinten fejti ki hatását. A mezőgazdasági tevékenységből származó ÜHG-k légköri koncentrációjának növekedése, továbbá az NH₃-kibocsátás globális probléma a fokozódó klímaváltozás és környezeti-, humánegészségügyi kockázatok miatt. A mezőgazdasági termelés során a kijuttatott műtrágya mennyisége és típusa, valamint a talajművelési technológiák meghatározóak a kibocsátások mértékének alakulásában. A mezőgazdasági jó gyakorlat elengedhetetlen része a fenti gázok kibocsátásainak mérséklése. Az Európai Unióban 2005 és 2018 között a mezőgazdasági eredetű kibocsátások csökkentek legkevésbé, ez jól mutatja, hogy az ágazati szabályozások nem segítik a kibocsátások csökkentését. A mezőgazdasági eredetű kibocsátás csökkentésben a további potenciálok felderítése és kiaknázása a cél. A mezőgazdasági eredetű CO2 kibocsátás csökkentési kötelezettség eléréséhez elengedhetetlen, hogy számba vegyük azokat az agrotechnikai és agronómiai lehetőségeket, melyek segítségével a kibocsátások csökkenthetők és a szénelnyelés növelhető. Az NH3 kibocsátás csökkentésében megfogalmazott célok szintén nem érhetők el a szerves és szervetlen műtrágyák hatékonyabb használata, valamint a különböző környezeti, valamint talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai tényezők NH₃ kibocsátásra gyakorolt hatásának pontos mérése és vizsgálata nélkül.
A tervezett kutatás szabadföldi és optimalizációs klímakamrai kísérletekben egyidőben vizsgálja a fent nevezett gázok emisszióját befolyásoló talajkémiai, talajbiológiai és talajfizikai paramétereket. A talajok tápanyagellátottságának függvényében különböző talajkondíciók mellett, több növényfajon (C3-as, C4-es) komplex módon vizsgáljuk a talaj-növény-légkör rendszerben a C- és N-körforgalom elemeit a gázkibocsátásokkal összefüggésben. Elemezzük a talajerőforrás, tápanyagtartalom, a növénynövekedés és élettani paraméterek, a rizoszféra mikroorganizmusok funkcionális diverzitása és a gázkibocsátások közötti összefüggéseket. A fent nevezett gázok mérését segítő módszertani fejlesztést végzünk, több műszer parallel alkalmazásával validáló, kalibráló mérésekre alapozva.

A mért és számított adatokból adatbázist építünk. A projekt keretében együttműködünk a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékével. A kutatás összhangban van a Talajvédelmi stratégia és az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program célkitűzéseivel. Eredményei hozzájárulnak talajhasználatot optimalizáló, a talajegészséget és fenntartható gyakorlatot támogató technológiák fejlesztéséhez és döntéstámogatáshoz.