Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

Alprojekt

HUN-REN ATK Talajtani Intézet

A talajhasználat és a talajok üvegházhatású gáz, továbbá NH3 emissziójának rendszerszemléletű vizsgálatai és összefüggések elemzése


Projektvezető:

Hubainé Tóth Eszter

Résztvevő kutatók:

Imréné Takács Tünde, Füzy Anna, Dencső Márton, Juhász Péter, Pabar Sándor, Kocsis Katica

A légkörben található üvegházhatású gázok (szén-dioxid, dinitrogén-oxid) és az ammónia (NH3), ezek forrásai és elnyelői, illetve a légköri koncentrációjukban bekövetkező növekedés okai és a csökkentés lehetőségei a tudományos kutatások egyik központi kérdése. Az üvegházhatású gázoknak hosszú a légköri élettartamuk, következésképpen a légkörben meglehetősen jól keverednek, ezért nemcsak helyi vagy regionális, hanem globális jelentőségűek is. Ehhez képest az NH3 inkább regionális szinten fejti ki hatását. A mezőgazdasági tevékenységből származó ÜHG-k légköri koncentrációjának növekedése, továbbá az NH3-kibocsátás globális probléma a fokozódó klímaváltozás és környezeti-, humánegészségügyi kockázatok miatt. A mezőgazdasági termelés során a kijuttatott műtrágya mennyisége és típusa, valamint a talajművelési technológiák meghatározóak a kibocsátások mértékének alakulásában. A mezőgazdasági jó gyakorlat elengedhetetlen része a fenti gázok kibocsátásainak mérséklése. Az Európai Unióban 2005 és 2018 között a mezőgazdasági eredetű kibocsátások csökkentek legkevésbé, ez jól mutatja, hogy az ágazati szabályozások nem segítik a kibocsátások csökkentését. A mezőgazdasági eredetű kibocsátás csökkentésben a további potenciálok felderítése és kiaknázása a cél. A mezőgazdasági eredetű CO2 kibocsátás csökkentési kötelezettség eléréséhez elengedhetetlen, hogy számba vegyük azokat az agrotechnikai és agronómiai lehetőségeket, melyek segítségével a kibocsátások csökkenthetők és a szénelnyelés növelhető. Az NH3 kibocsátás csökkentésében megfogalmazott célok szintén nem érhetők el a szerves és szervetlen műtrágyák hatékonyabb használata, valamint a különböző környezeti, valamint talajfizikai, talajkémiai és talajbiológiai tényezők NH3 kibocsátásra gyakorolt hatásának pontos mérése és vizsgálata nélkül.
A tervezett kutatás szabadföldi és optimalizációs klímakamrai kísérletekben egyidőben vizsgálja a fent nevezett gázok emisszióját befolyásoló talajkémiai, talajbiológiai és talajfizikai paramétereket. A talajok tápanyagellátottságának függvényében különböző talajkondíciók mellett, több növényfajon (C3-as, C4-es) komplex módon vizsgáljuk a talaj-növény-légkör rendszerben a C- és N-körforgalom elemeit a gázkibocsátásokkal összefüggésben. Elemezzük a talajerőforrás, tápanyagtartalom, a növénynövekedés és élettani paraméterek, a rizoszféra mikroorganizmusok funkcionális diverzitása és a gázkibocsátások közötti összefüggéseket. A fent nevezett gázok mérését segítő módszertani fejlesztést végzünk, több műszer parallel alkalmazásával validáló, kalibráló mérésekre alapozva.

A mért és számított adatokból adatbázist építünk. A projekt keretében együttműködünk a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékével. A kutatás összhangban van a Talajvédelmi stratégia és az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program célkitűzéseivel. Eredményei hozzájárulnak talajhasználatot optimalizáló, a talajegészséget és fenntartható gyakorlatot támogató technológiák fejlesztéséhez és döntéstámogatáshoz.

Publikációk

Márton Dencső, Zsófia Bakacsi, Nándor Fodor, Ágota Horel, Marianna Magyar, Eszter Tóth Fertilizer management modifies soil CO2, N2O, and CH4 emissions in a Chernozem soil Agriculture, Ecosystems & Environment (D1), 2025
Eszter Tóth,Marianna Magyar, Imre Cseresnyés, Márton Dencső, Annamária Laborczi, Gábor Szatmári, Sándor Koós Climate-Smart Agricultural Practices—Strategies to Conserve and Increase Soil Carbon in Hungary Land, Q1, 2025