Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

A horgászok által vízbe juttatott etetőanyagokból felszabaduló tápanyagok


A horgászat hazánkban és világszinten is nagy népszerűségnek örvend; mind gazdasági, mind társadalmi szempontból kiemelt jelentőségű szabadidős tevékenység. A horgászat azonban több-kevesebb környezeti terhelést is jelent, emiatt a horgászat fenntarthatóságának javítása egyre sürgetőbb feladat. A figyelem középpontjába leggyakrabban a horgászat során vízbe szórt etető- és csalogatóanyagok vízminőségre gyakorolt hatása áll. Több tanulmány is napvilágot látott, amik meghatározták mekkora tápanyagterhelést jelenthet az etetőanyaghasználat (lásd például a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egy korábbi tanulmányát a horgászat tápanyagmérlegéről a Balatonon: https://doi.org/10.1080/20964129.2022.2095928). Arról azonban keveset tudunk, hogy rövidtávon ténylegesen mennyi tápanyag szabadul fel az etetőanyagokból és annak mekkora hányadát képesek hasznosítani az elsődleges termelők (pl.: algák, vízinövények). A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a BLKI kutatói ennek meghatározásához etetéses (modellezve az elfogyasztott etetőanyag hatását) és oldódási (modellezve az el nem fogyasztott etetőanyag hatását) kísérleteket végeztek különböző összetételű (halliszt- illetve növényi alapú) etetőanyagokkal. Eredményeik alapján, etetőanyag kilogrammonként maximálisan 3 g nitrogén és 2 g foszfor juthat a vízoszlopba az első 24 órában. Nitrogén felszabadulással elsősorban akkor kell számolnunk, ha az etetőanyagot elfogyasztják a halak. A hőmérséklet emelkedésével nő a kiürített nitrogén mennyisége. A foszfor felszabadulás fő útvonala ezzel szemben az oldódás. Az etetőanyagok – különösen a halliszt tartalmúak – ugyanis többnyire vízben jól oldódó foszforformákat tartalmaznak. Az el nem fogyasztott etetőanyagok tehát jelentősebb foszforterhelést jelenthetnek, mint a halak által elfogyasztottak. Továbbá, az így felszabaduló foszfor jelentős része a növényi szervezetek számára közvetlenül hasznosítható. A kutatók ajánlása szerint, a horgászat fenntarthatósága érdekében – elsősorban a sérülékenyebb ökoszisztémák esetében – szükséges a magas hallisztartalmú etetőanyagok korlátozása. Tápanyagforgalmi szempontból ideális etetőanyag könnyen emészthető, valamint nitrogén és foszfortartalma a halak tápanyagigényéhez igazodik. A tanulmány a Scientific Reports szaklapban jelent meg (https://doi.org/10.1038/s41598-023-44381-3)