Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

A múlt talajadataitól a korszerű talaj- és vízgazdálkodási térképekig


Magyarország talajtani örökségének jelentős része ma is papíralapú térképeken, terepi jegyzőkönyvekben és laboratóriumi vizsgálati lapokon található. Ezek a több évtizeddel ezelőtt, nagy szakmai és anyagi ráfordítással összegyűjtött adatok rendkívül értékesek, de korszerű térinformatikai feldolgozás nélkül csak korlátozottan használhatók. Négyéves kutatási programunk egyik alapvető célja ezért az volt, hogy ezt az információvagyont megőrizzük, egységesítsük és a mai digitális talajtérképezés szolgálatába állítsuk.

A kutatás mintaterülete Csongrád-Csanád megye volt. A munka az archív dokumentumok feltárásával kezdődött. A Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal szakembereinek közreműködésével összegyűjtöttük a mintateres földértékelések, a földminősítési célú genetikus talajtérképezések és az üzemi talajtérképezések fennmaradt térképeit, terepi és laboratóriumi jegyzőkönyveit. A dokumentumokat digitalizáltuk, a régi térképeket mai koordinátarendszerbe illesztettük, az egykori talajszelvények helyét azonosítottuk, a hozzájuk tartozó adatokat pedig számítógépes adatbázisba rendeztük.

E munka eredménye a NAgyméretarányú TAlajtérképezések Szelvény szintű Adatbázisa – NATASA dél-alföldi részadatállománya. A különböző időszakokban, eltérő célokkal készült talajfelvételezések adatait nem lehetett egyszerűen egymás mellé helyezni. Egységesíteni kellett az alkalmazott nevezéktant, azonosítani és javítani kellett a hibás vagy bizonytalan adatokat, és meg kellett határozni, mely adatok alkalmasak a korszerű digitális térképezésre. Ehhez szakmai szűrési és ellenőrzési módszereket dolgoztunk ki.

A szűrés eredményeként létrejött térképezési adatállomány 9.620 talajszelvény 40.350 talajszintjének ellenőrzött információját tartalmazza. A szelvények közül 1.399 a mintateres földértékelésekből, 5.007 a földminősítési talajtérképezésekből, 3.214 pedig az üzemi talajtérképezésekből származik. A NATASA jelentőségét az adja, hogy olyan terepi talajinformációkat tesz újra hozzáférhetővé, amelyek ismételt összegyűjtése ma rendkívül költséges és időigényes lenne.

Az adatbázis létrehozása csak az egyik cél volt. A következő lépés azt vizsgálta, hogyan használhatók fel ezek az archív információk a jelenlegi digitális talajtérképezésben. A NATASA talajszelvény adatait a SCORPAN szemlélet szerint domborzati, geológiai, talajvízi, éghajlati és felszínborítási környezeti információkkal kapcsoltuk össze.

Ennek eredményeként Csongrád-Csanád megyére 25 méteres térbeli felbontású talajtérkép-sorozatokat állítottunk elő. Elkészültek a talaj szervesanyag-tartalmának, kémhatásának, mésztartalmának és sótartalmának térképei. Saját fejlesztésű becslési módszerrel az Arany-féle kötöttségi szám és további talajjellemzők felhasználásával meghatároztuk az agyag-, por- és homoktartalom térbeli eloszlását, elkészítettük az USDA talajtextúra-térképeket, valamint a mintaterület genetikus talajtérképét is (1. ábra).

A térképek nemcsak a felszíni talajréteget írják le. A nemzetközi GlobalSoilMap rendszer szabványos mélységtartományaira – egészen két méteres mélységig –, valamint a hazai gyakorlatban alkalmazott mélységközökre is elkészültek. Így a talajtakaró háromdimenziós változatosságáról is részletesebb kép kapható.

1. ábra: Archív talajadatokból digitális talajtérképek készítése

A talaj fizikai és kémiai tulajdonságain túl – a klímaváltozás előrehaladtával – az egyik legfontosabb kérdés számunkra, hogy mennyi vizet képes befogadni, tárolni és a növényzet számára hozzáférhetővé tenni. A Magyarországi Részletes Talajfizikai és Hidrológiai Adatbázison (MARTHA) kifejlesztett pedotranszfer függvények segítségével ezért a talajtani alaptérképekből nagyfelbontású talajhidrológiai térképeket is előállítottunk (2. ábra).

2. ábra: Talajhidrológiai térkép – a felső művelt talajréteg szántóföldi vízkapacitása Csongrád-Csanád megyében.

A 25 méteres felbontású térképek a maximális és a szántóföldi vízkapacitást, a holtvíztartalmat (hervadáspontot), a talaj vízvisszatartási tulajdonságait leíró van Genuchten-paramétereket és a telítettségi hidraulikus vezetőképességet jellemzik. Ezek az információk már közvetlenül összekapcsolják a talajtérképezést a mezőgazdasági vízgazdálkodás, az aszály és a belvíz kérdéseivel.

Az aszály- és belvízérzékenység részletes modellezésének előfeltétele éppen e hidrológiai térképek elkészítése volt. Mivel a szükséges bemeneti térképsorozatok csak a támogatási időszak végére álltak teljes körűen rendelkezésre, ez a kutatási munkarész a tervezettnél kisebb mértékben valósulhatott meg. Ugyanakkor a legfontosabb előfeltétel teljesült: létrejött az a részletes adat- és módszertani háttér, amelyre a következő időszak aszály- és belvízmodellezése közvetlenül építhető.

A program során kialakított módszertan nem korlátozódik Csongrád-Csanád megyére. Megkezdődött az archív talajadatok feltárása és feldolgozása a Tiszántúl további területein is. Hajdú-Bihar megyében mintegy 18 ezer, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében körülbelül 5 ezer, Békés megyében pedig mintegy 7 ezer további talajszelvény adatainak létezéséről van tudomásunk, és az állomány az archív jegyzőkönyvek és térképek feldolgozásával folyamatosan bővül.

A négyéves kutatás tehát egyszerre szolgálta a magyar talajtani adatvagyon megőrzését és egy korszerű, jövőbe mutató információs rendszer kialakítását. A korábbi generációk terepi munkájából származó információkat modern adatbázis-kezelési, térinformatikai és digitális térképezési módszerekkel kapcsoltuk össze. Az eredményként létrejött adatbázis és térképsorozat olyan korszerű tudásbázist teremt, amely a precíziós mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az aszálykutatás és a talajvédelem területén egyaránt hasznosulhat, és hosszú távon hozzájárulhat a hazai agrárium fenntarthatóságához, alkalmazkodóképességéhez és szakmailag megalapozott fejlesztéséhez.

 

Tovább a kutatócsoport oldalára.