Résztvevő kutatók:

Anil Yildirim Poyraz, Bartus Gábor, Bethlendi András, Bozsoki Fruzsina, Buzási Attila, Christopher Stapenhurst, Csizovszky Anna, Jäger Szimonetta, Janky Béla, Kóczy Á. László, Orbán Annamária, Sreoshi Banerjee, Szabó Mariann, Hiba Shakhashiro

A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásainak vizsgálata tudományos és szakpolitikai szempontból is igen aktuális, már csak abból adódóan is, hogy a különféle technológiák, iparágak, vállalatok, térségek fenntarthatósági és klíma dimenziónak feltárása a komplex, „zöld” szempontokat is figyelembe vevő felelős döntéselőkészítés eszköze. A fenntarthatósági teljesítmény (beleértve a környezeti és klíma aspektusokat is) nyomonkövetésére alapvetően két fő módszertani irány alakult ki: egyrészt a fenntarthatóság egyes komplex témaköreiben (pl. környezetterhelések, természeti , erőforrások igénybevétele, dekarbonizáció, jólét, versenyképesség stb.) indikátorok fejlesztése, ezen mutatók összehasonlíthatóvá tétele, aggregációja; másrészt a scorecard típusú értékelési szempontrendszerek (értékelő mátrixok) kidolgozása, melyek elsősorban a szakpolitikai konzisztenciát hivatottak vizsgálni.

A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásainak vizsgálatára fókuszáló kutatás célja a napjaink kihívásaihoz kapcsolódó problémák és azokra lehetséges válaszként megfogalmazott innovatív műszaki-technológiai megoldások, fejlesztési koncepciók és intézkedések, ill. egyéb lehetséges válaszok komplex fenntarthatósági hatásértékelése. A kutatási tervben megfogalmazott hipotézis szerint lehetséges egy olyan komplex fenntarthatósági értékelőrendszer kialakítása, amely többszempontú elemzéssel képes a vizsgált technológiák és egyéb megoldási, beavatkozási lehetőségek fenntarthatósági teljesítményének mérésére. A kutatási projektben elvégzett vizsgálatok várható eredményei több szempontból is értelmezhetők: egyrészt hozzájárulhatnak a tudományos alapokon nyugvó döntések meghozatalához, másrészt alkalmasak a fenntarthatósági átmenet monitoringjára; harmadrészt pedig alkalmasak lehetnek a fenntarthatósági teljesítmény számszerűsítésére.

A kutatás megvalósítása során kidolgozandó komplex fenntarthatósági értékelési keretrendszer lehetővé teszi a fenntarthatósági teljesítmény több szempontból történő jellemzését. Öt kutatási téma került kitűzésre az alprojekt keretein belül:
1. Klíma teljesítmény vizsgálata,
2. Környezeti és ökológiai teljesítmény vizsgálata,
3. Társadalmi és humán teljesítmény vizsgálata,
4. Gazdasági teljesítmény vizsgálata,
5. Szakpolitikai konzisztencia vizsgálata.

A komplex fenntarthatósági értékelőrendszer modelljének bemenő oldalán a különféle kihívásokra válaszként megfogalmazott innovatív megoldások (műszaki és társadalmi innovációk stb.), intézkedések, beruházások szerepelnek, melyekhez kapcsolódóan vertikális és horizontális fenntarthatósági szempontú vizsgálatok kapcsolódhatnak. A fenntarthatósági hatásértékelés módszereként olyan hibrid értékelési modell kerül kidolgozásra a vizsgált témakörökben, mely – ahol erre lehetőség nyílik – indikátor alapú megközelítést tartalmaz majd, melyet egy konzisztens scorecard-típusú, kvalitatív elemzés egészít ki.

A kutatási tervben lehatárolt témakörhöz kapcsolódóan fenntarthatósági pilot projektek kidolgozására és megvalósítására is sor kerül. Az elvégzett kutatások alapján egyrészt azonosíthatóvá válnak a vizsgált területekhez kapcsolódó kihívások, valamint tendenciák, ill. kilátások, továbbá megfogalmazhatóvá válnak a lehetséges javaslatok, ill. fejlesztési irányok, vagyis olyan társadalmi-gazdasági válaszok, melyek a fenntarthatósági átmenet megvalósításához járulnak hozzá.
A fenntarthatósági hatásértékelés esetében alkalmazott hibrid értékelési modell várható eredménye hozzájárulhat a vizsgált témakörök, ágazatok, megoldások stb. társadalmi és gazdasági hatásainak nyomonkövetéséhez, továbbá a fenntarthatósági átmenet irányába történő elmozdulás méréséhez különös tekintettel a klímaváltozásból adódó kihívásokra és a körforgásossággal, valamint a digitális transzformációval való összefüggésekre, hiszen napjainkban a fenntarthatósági átmenet megvalósíthatóságának vizsgálata során nélkülözhetetlen a klímaváltozás és a digitalizáció tényezőinek figyelembe vétele, melyek körkörös és kölcsönös összefüggéseik révén befolyásolhatják a társadalmi-gazdasági folyamatok fenntarthatósági teljesítményének alakulását is.

A fenntarthatóság gazdasági-társadalmi vizsgálatának keretében előtérbe kerülhetnek a „Citizen Science” jellegű megoldások, melyhez kapcsolódóan a nyilvánosság, ill. a vizsgált ágazatban vagy térségben érintett közösség részvételére, bevonódására is sor kerülhet, mely a tervezett kutatáshoz kapcsolódó tudományos eredmények nyilvánosság általi megértéséhez is hozzájárulhat. A várható eredmények alapján, a kutatási tervben szereplő öt kiemelt kutatási tématerület mindegyikének vonatkozásában megfogalmazásra kerülhetnek olyan eredmények, mely alapján egyértelműsíthetőek többek között szemléletformáló, vagy fenntarthatósággal és klímaváltozással kapcsolatos tudatosság erősítésére vonatkozó kommunikációs kampányok fő üzenetei, különösen az életminőségre gyakorolt várható hatásokkal összefüggésben. A fenntarthatósági teljesítményre vonatkozó kutatási eredmények egyaránt segíteni fogják az ágazati és a területi tervezést, ill. döntéshozókat, lehetővé téve a jövőbeli kihívás alapú ágazati és/vagy térségi tervezés alapjainak megteremtését.

A kutatási eredmények mind az öt kutatásba bevont tématerület esetében a helyzetértékelést követően jövőbeli kitekintést nyújtanak a várható hatásokra való felkészülés lehetséges módszereire, eszközeire és megoldási lehetőségeire, melyek mind hozzájárulhatnak a fenntarthatósági átmenet irányába való elmozdulás megvalósításának elősegítéséhez.

Publikációk