Résztvevő kutatók:

Az erdők természetességének megőrzése és növelése elsősorban a fenntartható (tartamosság) erdőgazdálkodás révén lehetséges. A gazdasági fenntarthatóság mellett, az erdők védelmi, ökológiai és turisztikai funkcióinak fenntartásához a biológiai sokféleségük növelését, termékenységüket, megújuló képességüket, vitalitásukat biztosító erdőkezelési technológiákra van szükség.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei 2014-től kezdve a Hosszú-hegy 70 éves gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőállományában öt, jelentősen eltérő megjelenésű állományképet (egyenletes bontás, lék, mikrotarvágás, hagyásfacsoport, kontroll) alakítottak ki. A 2018-ban indított Pilis Lék kísérlet folyamatos erdőborítás mellett különböző méretű és alakú lombkoronalékek (kis területű záródáshiányos foltok) hatásaival foglalkozik.
Kutatásunk során a különböző erdészeti beavatkozások erdei talajra, a lebontó közösségek biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgáljuk a Pilis Üzemmód és Pilis Lék Kísérletekben. A jelen kutatást két ELKH kutatóhely (ÖK és TAKI) együttműködésével valósítjuk meg.

Célunk felmérni, hogy az egyes erdészeti beavatkozások miként hatnak a talajlakó mezofauna és rizoszféra mikroorganizmusok (baktériumok, szimbionta gombák) közösségeire (genetikai és funkcionális diverzitásukra), s ezen keresztül a talajegészségre. Azt feltételezzük, hogy az erdei biodiverzitás és talajegészség, a zavarás mértékével ellentétes kapcsolatban van.

A kutatás hozzájárul a globális kihívásoknak megfelelő ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás és az integrált természetvédelem gyakorlati megvalósításához. Az eredmények ismeretében, a későbbiekben ki lehet választani azt az erdőgazdálkodási formát, ami legkevésbé károsítja a környezetet.