Résztvevő kutatók:

Horváth Ákos, Labancz Krisztina, Lakatos Mónika, Kurcsics Máté, Szilágyi Eszter, Dézsi Viktor, Zsikla Ágota

1. Megújuló energiák felhasználásának légkörtudományi támogatása

Egy adott területen, adott időintervallumban potenciálisan felhasználható szél- és napenergia előrejelzéséhez nélkülözhetetlen a légkör aktuális állapotának pontos ismerete, vagyis a hiteles mérőműszerekkel elvégzett megfigyelésekre épülő, folyamatosan frissülő adatbázis. A hagyományos meteorológiai elemeken kívül az adatbázis magába foglalja az időjárási műholdak, a meteorológiai radarok, a vertikális szélprofilok és felhőalapmérők, valamint felhő-kamerák által szolgáltatott információkat.

Tervezett fejlesztéseink legfontosabb része a mért légköri adatok egyéb háttér információkkal történő harmonizálása: az objektív analízis készítése. Az objektív analízis fogalma, a numerikus modellezés kezdetei óta létezik. E fogalom eredetileg a szabálytalan megfigyelési hálózatból származó információk egy szabályos rácson, objektív módszerrel való előállítását jelentette. Később, a háttér mező, illetve más típusú információk megjelenésével, az objektív analízis fogalma is bővült, a hangsúly azonban mindenképpen azon van, hogy az analízis mező előállítása a szabályos rácson automatikusan, közvetlen emberi beavatkozás nélkül történik. Ilyen típusú módszerek megalkotása a numerikus előrejelzés megjelenésével és fejlődésével elengedhetetlenné vált, hiszen számítógépekre csak automatikusan elvégezhető műveletek bízhatók. Az objektív analízis képezi az alapját a lineáris előrejelzésnek, amely a következő 1-2 órára készül. Ezt meteorológiai nowcasting-nak hívjuk: várakozásaink szerint az objektív analízis és a nowcasting területén jelentős módszertani fejlesztési eredmények születnek majd.

Fejlesztéseink a későbbiekben megnyithatják az utat a dinamikus modellekkel való több órára, illetve napokra történő előrejelzések pontosabbá tételére. A légkör nem lineáris fejlődése miatt jelenleg ez az egyetlen lehetőség, hogy a légkör jövőbeli állapotát, így a megújuló energiák hozzáférhetőségét előrejelezzük. A konvencionális modellek mellett a tervezett kutatásainkban és fejlesztéseinkben szerepet kaphat a kutatási és fejlesztési feladatokra is alkalmazott WRF (Weather Research and Forecasting) modell.

2. Levegőminőségi produktumok fejlesztése, valamint szerepük a fenntartható fejlődési célok elérésében

A kutatási téma célja, hogy hozzájáruljon a levegőminőség állapotának megbízhatóbb értékeléséhez emissziós leltárak, mérési információk és modellszámítások felhasználásával. Ez fontos társadalmi-gazdasági előnyökkel járhat azáltal, hogy lehetővé teszi mind az egyén, mind pedig a társadalom számára a rossz levegőminőségnek való kitettség megelőzését/minimalizálását, valamint a szennyezőanyag-kibocsátás és a kapcsolódó negatív egészségügyi hatások csökkentését.

A légszennyezés és a fenntartható fejlődési célok közötti összefüggések feltárása szintén lényeges a társadalom szempontjából. Ezen túlmenően a szennyezést mérséklő, valamint a szennyezést kiváltó tényezők kutatása és e hatások értékelése is fontos a hatékonyabb és eredményesebb éghajlat/levegőminőség politika szempontjából. A levegőminőség tér-időbeli viselkedésének feltárása a fenntartható fejlődés szempontjából is fontos kutatási terület.