Az alkalmazott műtrágyák fele globálisan nem hasznosul, hanem a környezetet szennyezi. A veszteség mértékének megállapítása – mely a megelőzéshez is fontos információ – mérésekkel validált modellekkel történik. A validáláshoz elengedhetetlenül szükséges a növényállomány fölött, fotoakusztikus módszerrel mért koncentráció (χa) ismerete. Ezzel kapcsolatban jelent meg egy összefoglaló cikkünk, melyben leírtuk a műtrágyázott szántóföldekre alkalmazandó modelleket. A talaj-növény-légkör rendszerben végbemenő anyagáramokat – esetünkben az ammónia kétirányú kicserélődését – elektrotechnikai analógiával modellezzük. Az ammónia fluxust (F), azaz áramot két közeg közti koncentráció különbség (Δχ) és a kicserélődésre ható ellenállás (R) hányadosa szabja meg. A cikk részletesen tárgyalja a modell koncepciókat és a koncentrációk, illetve ellenállások parametrizációit. A talaj által kibocsátott ammónia vagy közvetlenül a légkörbe kerül (piros vonal), vagy egy részét a növényzet felveszi, azaz újrahasznosítja (lila vonal). Vizsgálatunk célja közé tartozik nem csak az ammónia veszteség, hanem az újrahasznosulás mértékének mérése és modellezése is.

A teljes közlemény ide kattintva érhető el.