2026 júniusának második felében nagyon erős hőhullám érte el Európát. Az Ibériai-félsziget felől feláramló sivatagi eredetű légtömeg először Spanyolországban, majd Franciaországban okozott rendkívüli hőséget. Az egyre erősödő anticiklonnal mozgó légtömeg lassan haladt keleti irányba, és sorra megdöntötte az országos rekordokat. A forró periódusban több különleges időjárási sajátosság is megfigyelhető volt: a sivatagi levegő Európa fölé áramlásától kezdve, a nálunk is megtapasztalt hőkupolán keresztül a hőzivatarokig.

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2026. június 9-i osztályülése keretében lebonyolított tisztújítás során az Osztály Buday Lászlót, az MTA rendes tagját osztályelnöknek, Báldi Andrást, és Deli Máriát, az MTA levelező tagjait pedig osztályelnök-helyetteseknek választotta.

Gratulálunk Báldi Andrásnak a megválasztásához, és sok sikert kívánunk neki osztályelnök-helyettesi munkájához!

Csaba Ilyés, Musaab A.A. Mohammed, Mohamed Hamdy Eid, Sarkhel H. Mohammed, László Bozó, Meeran A. Omer, Péter Szűcs

A Miskolci Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodás Intézetének kutatói egy integrált gépi tanuláson és spektrális elemzésen alapuló keretrendszert fejlesztettek ki a hosszú távú csapadékváltozás vizsgálatára két éghajlatilag kontrasztos régióban: Észak-Irak Kurdisztán régiójában és Egyiptomban. A tanulmány 16 meteorológiai állomás havi csapadékadatait elemezte, amelyek akár nyolc évtizedet (1941–2024) is lefedtek.
A kutatás eredményei betekintést nyújtottak a vízhiányos környezetek hidroklimatikus változékonyságába, és fontos referenciaértékeket kínáltak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a vízkészlet-gazdálkodáshoz, az aszályra való felkészüléshez, a víztározók üzemeltetéséhez és a talajvíz-utánpótlás tervezéséhez a növekvő éghajlati bizonytalansággal szembesülő száraz és félszáraz régiókban.

Musaab A. A. Mohammed, Norbert P. Szabó, Joseph O. Alao, Péter Szűcs

A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programja (FFT NP FTA) keretében végzett legújabb kutatásunk egy műholdas és gépi tanuláson alapuló keretrendszert mutat be a talajvíz-készletváltozások monitorozására Magyarországon. Integrálja a GRACE/GRACE-FO gravimetriát a GLDAS felszíni adataival, hogy leküzdje a ritka in situ monitoring hálózatok korlátait, és számszerűsítse a regionális talajvíz-készlet-anomáliákat az idő múlásával.
Az eredmények egyértelmű, országos mintázatot mutatnak a talajvíz hosszú távú csökkenésében, különösen az Alföldön, amelyet az intenzív mezőgazdasági és városi absztrakció vezérel. A nyugati karsztvidékek rendkívül változó utánpótlódási-lefolyási dinamikát mutatnak, míg az északi hegyvidéki területek viszonylag stabilak maradnak a nagyobb természetes utánpótlódás miatt.
A tágabb projekt keretében a munka támogatja a skálázható, adatvezérelt eszközök fejlesztését a vízkészlet-értékeléshez az éghajlati változékonyság függvényében. Gyakorlati alapot biztosít a talajvíz-gazdálkodási stratégiák javításához, a politikai döntések támogatásához és a hasonló monitoring megközelítések kiterjesztéséhez más adathiányos régiókra.

Tovább a teljes cikkhez.

Musaab A.A. Mohammed, Norbert P. Szabó, Péter Szűcs

A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Program részeként ez a munka a felszín alatti vízkészletek kezelésének kihívásaival foglalkozik olyan területeken, ahol szűkösek a részletes geológiai információk. A földalatti kőzetképződményekről és a vízáramlási mintákról szóló elegendő adat nélkül nehéz megalapozott döntéseket hozni a vízkészlet-tervezéssel és a fenntarthatósággal kapcsolatban.

Ez a tanulmány egy innovatív megoldást mutat be erre a problémára, amely kutakból származó geofizikai méréseket használ fel a talajvíz viselkedésének megértésére és előrejelzésére. A kutatás fejlett analitikai módszereket alkalmaz, beleértve Csókás János professzor, a Miskolci Egyetem Geofizikai Tanszékének korábbi vezetője által kidolgozott Csókás-módszert is, modern gépi tanulási technikákkal együtt, hogy megbízható talajvízáramlási modelleket hozzon létre akkor is, ha a hagyományos adatok korlátozottak.

Az eredmények azt mutatják, hogy ez a megközelítés sikeresen képes feltérképezni a felszín alatti vízrendszereket, és támogatni a fenntartható vízgazdálkodási döntéseket összetett geológiájú és korlátozottan rendelkezésre álló információkkal rendelkező régiókban.

A jövő nemzedékek szószólójának jogalkotást és jogalkalmazást támogató javaslata a fenntartható vízgazdálkodási és vízmegtartási módszerek elterjesztése érdekében

A klímaváltozás és a fokozódó aszályok miatt elengedhetetlenné vált a hazai vízgazdálkodási szabályrendszer alapvető megújítása, összhangban az Alaptörvény nemzeti közös örökséget védő elveivel. A jövőben a kizárólagos vízelvezetés helyett a tájléptékű vízmegtartásra, a lefolyáslassításra és a mennyiségi vízkészlet-védelemre kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez olyan komplex, kisvízgyűjtő szintű tervezésre van szükség, amely a pontszerű beavatkozások helyett rendszerszinten képes kezelni a vízhiányt és az ökológiai kihívásokat.

A hatékony és gyors megvalósítás érdekében felül kell vizsgálni a tulajdonosi hozzájárulások és kötelezettségek jelenlegi rendszerét. A javaslatok szerint a közérdekű vízmegtartási projektek kivételt képeznének a kötelező előzetes tulajdonosi engedélyek alól, megelőzve, hogy egy-egy passzív tulajdonos ellehetetlenítsen térségi beruházásokat. Ezzel párhuzamosan egy új jogintézmény, a vízmegtartási szolgalmi jog bevezetése, valamint az arányos kártalanítási és támogatási rendszerek kidolgozása biztosítaná a magánérdekek és a közös környezeti célok igazságos egyensúlyát

A jövő nemzedékek szószólójának javaslata itt érhető el.

A vízvisszatartás ma már nem csupán opció, hanem a túlélésünk záloga. A konferencia előadásai és az azt követő kerekasztal-beszélgetés egyértelművé tették: a paradigmaváltás elkerülhetetlen, ám a megvalósítás komplex, rendszerszintű és türelmes megközelítést igényel. A szakértők arra is figyelmeztettek, hogy a vízhiány már most drámai és közvetlenül látható strukturális változásokat okoz a hazai tájban.

Magyarországon kritikus méreteket ölt a talajerózió, és egyre súlyosabb problémát jelent az Alföld szikesedése. A folyamatot drasztikusan felgyorsítja, hogy a talajvízszint sok helyen több mint 50 centiméterrel süllyedt meg, ami már a mélyebb gyökérzetű növényzet számára is elérhetetlenné teszi a nedvességet.

Dr. Mohamed Hamdy Eid, Dr. Attila Kovacs és Prof. Dr. Szűcs Péter

Kutatóink, Dr. Mohamed Hamdy Eid, Dr. Kovács Attila és Szűcs Péter professzor új kutatási cikke jelent meg a magasan rangsorolt Q1 folyóiratban (Water). A „Karsztforrások vízhozamának szimulációjának fejlesztése hibrid XGBoost–BiLSTM gépi tanulási keretrendszeren keresztül” című cikk a fenntartható vízgazdálkodás egyik kritikus kihívását vizsgálja: a karsztforrások vízhozamának pontos szimulációját.
A karsztos víztartó rétegek létfontosságú globális vízkészletek, amelyek a világ népességének közel negyedét látják el ivóvízzel. Komplex, heterogén és nemlineáris hidrodinamikájuk azonban rendkívül megnehezíti viselkedésük előrejelzését. Ez a tanulmány a magyarországi Jósva-forrásra összpontosít, amely az Aggteleki-karszt területén található. A kutatócsoport öt korszerű gépi tanulási modell átfogó összehasonlító értékelését végezte el, hogy előre jelezze ennek az összetett rendszernek a napi vízhozamát.
A tanulmány hagyományos együttes módszereket (Random Forest és Extra Trees), egy hatékony gradiensnövelő algoritmust (XGBoost) és fejlett mélytanulási architektúrákat (BiLSTM és egy új hibrid XGBoost-BiLSTM modell) értékelt. A modelleket egy ötéves adathalmazzal képezték ki, amely csapadék-, hőmérséklet- és upstream vízhozam-adatokat tartalmazott.
A kutatás legfontosabb megállapítása az új hibrid XGBoost-BiLSTM modell kiváló teljesítménye. Ez az innovatív architektúra szinergikusan ötvözi az XGBoost hatékony jellemzőkinyerési képességeit a BiLSTM hálózat időbeli függőségi modellezésével. A hibrid modell a legnagyobb predikciós pontosságot érte el láthatatlan tesztadatokon, jelentősen felülmúlva az önálló modelleket. Hatékonyan rögzítette mind a vezetékáramlás gyors, nemlineáris, hirtelen utántöltődési jellemzőjét, mind a kőzetmátrix lassú, szekvenciális visszahúzódási dinamikáját.
Továbbá a tanulmányban szereplő jellemzők fontossági elemzése megerősítette a felvízgyűjtőtől számított 3 napos hidraulikai elérési időt, ami értékes empirikus validációt nyújt a régió fogalmi modellezéséhez. Ez a kutatás egyértelmű, bizonyítékokon alapuló útmutatást kínál robusztus operatív előrejelző eszközök kidolgozásához, ami végső soron hozzájárul a vízelosztási stratégiák javításához, az árvízi felkészültség fokozásához és a sérülékeny karsztvízkészletek fenntartható kezeléséhez a változó éghajlatban.

Vízvisszatartás: megoldások a fenntartható vízgazdálkodásért címmel tudományos előadás és fórum kerül megrendezésre az MTA Nemzeti Víztudományi Program keretében 2026. május 15-én, pénteken. Az előadók közül többen is képviselik a Fenntartható Technológiák Nemzeti Programját.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Részletes program és regisztráció itt. 

A szőlőültetvények egészségi állapotának folyamatos nyomon követése alapvető fontosságú a növényélettani folyamatok mélyebb megismerése és a gazdálkodási tevékenység optimalizálása szempontjából.
A HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói egy balaton-felvidéki kisvízgyűjtő három mintaterületén vizsgálták különböző növényegészség indexek alakulását, kiemelten foglalkozva a Normalizált Vegetációs Index (NDVI) időbeli változásával, amely mutató a növényzet sűrűségéről és egészségi állapotáról ad információt. A két évet felölelő kutatás során két szőlő és egy gyepes területen zajlott egyidejűleg terepi műszeres mérés és műholdas távérzékelésből származó adatok gyűjtése.
A kutatás célja a nagy térbeli és időbeli lefedettségű, de alacsony részletességű műholdas vegetációs indexek értékeinek pontosítása volt a terepi mérésekből származó adatok felhasználásával, amelyhez a kutatók gépi tanulási módszereket alkalmaztak.
Az eredmények azt mutatták, hogy a kutatási helyszínek között jelentős különbségek voltak megfigyelhetők a vegetációs indexekben, amelyek főként a talajok eltérő kémiai összetételével magyarázhatóak. A műholdas és a terepi mérések NDVI értékei szorosan összefüggtek. A felhasznált gépi tanulási modellek jól teljesítettek az alapvető bemeneti adatok felhasználása mellett. A kutatók továbbá kimutatták, hogy mindegyik modell teljesítménye jelentősen javult a gyepes kontrollterület adatainak bevonásával, ezáltal a módszerük segítségével pontosabb értékek kaphatók a füvesített sorközművelésű szőlőültetvények egészségi állapotáról.