A tanulmányban egy új megközelítést mutatunk be tárolókőzetek térfogatjellemző és zónaparamétereinek fúrólyuk-geofizikai szelvények együttes inverziója alapján történő meghatározására. A porozitást, a víztelítettséget, az agyagtartalmat, a kerogén- és a mátrixtérfogatot a válaszfüggvény-állandókkal egyidejűleg becsüljük a szelvények hiperparaméter-becsléssel támogatott inverziójával. A zónaparamétereket – azaz a kőzetmátrix, az agyag, a kerogén és a pórusfolyadékok fizikai tulajdonságait, valamint egyes texturális paramétereket – hiperparaméterként kezeljük és genetikus algoritmussal határozzuk meg a teljes mélységintervallumra. Az inverziós módszer jelentősége abban rejlik, hogy a zónaparamétereket közvetlenül a fúrólyukszelvényekből nyerjük ki, ami egyrészt javítja a direkt feladat megoldását, másrészt csökkenti a magmintavétel és a laboratóriumi mérések költségeit. Az inverziós módszert egy kelet-magyarországi fúrásban található miocén korú képződményben mért karotázs szelvények értelmezésére alkalmazzuk.

Szabó N. P., 2024: Hyperparameter inversion of well logs for the simultaneous estimation of volumetric and zone parameters. GEOPHYSICS, VOL. 89, NO. 4 (JULY-AUGUST 2024); P. D205–D219, 10.1190/GEO2023-0497.1.

„Városi barnamezős területek megújításának hatása környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból” címmel jelent meg Dr. Szabó Mariann egyetemi adjunktus és Bozsoki Fruzsina doktorandusz hallgató tanulmánya a Magyar Tudomány folyóirat 185. évfolyamában.
A tanulmány teljes terjedelemben elérhető a folyóirat weboldalán.

A tanulmány abból indul ki, miszerint annak ellenére, hogy a barnamezős területek revitalizációjához kapcsolódó diskurzus hosszú múltra nyúlik vissza a hazai fejlesztéspolitikai gyakorlatban, hazánkban kevéssé hangsúlyosan jelent meg eddig a körforgásos gazdaság és környezeti fenntarthatóság előmozdításában betöltött szerepe, amelyre számos elméleti és gyakorlati érvet sorakoztat fel. A tanulmányban a szerzők bemutatnak egy, a barnamezős területek megújításának környezeti, társadalmi és gazdasági hasznait bemutató keretrendszert, amely a fenntarthatósági hasznokat konkrét példák mentén mutatja be.

A Hydrology folyóiratban publikált cikkünkben azt kutattuk, hogy a magyarországi Tisza oldalirányú eróziója miként változtatta a hordalékháztartást. A katonai térképek és LiDAR felmérések alapján feldolgozásra kerültek a partvonal változások 1838 és 2017-es időszakra vonatkozóan, amiből becsülhetővé vált azon területek nagysága, amiken hordaléklerakódás, illetve erózió ment végbe.
A vizsgálat alapján meghatározásra került a mesterséges kanyarulatátvágások okozta hordalékháztartásbeli változás. Az 1976 és 2017-es időszakra vonatkozóan az adatok azt tükrözik, hogy a a folyó a meder erodálásával pótolja a hordalékháztartás egyensúlyához szükséges mennyiséget.

A teljes publikáció ide kattintva érhető el. 

Könyvfejezet a városi barnamezős területek lehetőségeiről az élhetőbb városok szolgálatában

„A városi barnamezős területek lehetőségeiről az élhetőbb városok szolgálatában” címmel jelent meg Bozsoki Fruzsina doktorandusz hallgató és Dr. Szabó Mariann egyetemi adjunktus tanulmánya Sáringer János szerkesztette GAZDASÁG, POLITIKA ÉS NYELV: ELEMZÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK, Aposztróf Kiadónál 2024-ben megjelent könyvében.
A könyv teljes terjedelemben elérhető a kiadó weboldalán.

Tanulmányukban a barnamezős területek revitalizációjára hívják fel a figyelmet az urbanizáció eredményezte földkivonás mérséklésére, valamint a hazai kontextusban kevéssé alkalmazott, de számos külföldi fejlesztés alapját képző átmeneti hasznosítás lehetőségeit vizsgálják a városi élhetőség javítására.