2023. november 19-21., Bukarestben került megrendezésre a Globális Kutatási Tanács Európai Regionális Találkozója Bukarestben, melyen részt vett Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Főigazgatója, mint meghívott felszólaló.
A Globális Kutatási Tanács (GRC) egy virtuális szervezet, amely a világ minden tájáról származó tudományos kutatásfinanszírozó szervezetek vezetőiből áll, és amelynek célja az adatok és a jó gyakorlatok megosztásának előmozdítása az intézmények közötti magas színvonalú együttműködés érdekében világszerte. A 2024-es globális GRC-ülés a „fenntartható kutatás” átfogó témájára összpontosít. Az átfogó cél egy olyan stratégia kidolgozása, amely összehangolja a társadalmi elvárásokat és a kutatók kapacitásait, kidolgozva a fenntarthatóságot szolgáló kutatások finanszírozására egy stratégiát az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljaival összhangban. Az ütemterv három téma köré épül, amelyekkel kapcsolatban az európai testület előkészítő ülést tartott Bukarestben:
1) Kutatás a fenntartható fejlődésért – a kutatás fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának erősítése
Új kutatásfinanszírozási rendszereket kell kidolgozni a következő elvek mentén: i) alapkutatás és monodiszciplináris kutatás támogatása olyan tudományágak esetében, amelyek közvetlenül támogathatják a fenntartható fejlődési célok elérését; ii) interdiszciplináris kutatások támogatása, ahol a különböző tudományágak közösen dolgoznak és megosztják a feladatokat a közösen meghatározott célok elérése érdekében; iii) transzdiszciplináris kutatások támogatása, ahol az érdekeltek (beleértve a különböző nem kutatói szférákat, azaz társadalmi csoportokat, gazdasági partnereket, döntéshozókat) részt vesznek a teljes kutatási folyamatban. Több szinten is támogatni kell az érdekelt felek bevonását a kutatásba, beleértve a probléma megfogalmazását és a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését.
2) A kutatási folyamat fenntarthatóvá tétele
Ez több szintet foglal magában, mint például i) a kutatási tevékenységek ökológiai lábnyomának felmérése és csökkentése, a hatékonyság veszélyeztetése nélkül, ii) a nyílt tudomány támogatása, iii) sokszínű és méltányos kutatási kultúra megteremtése, iv) a magas színvonalú „lassú tudomány” lehetővé tétele, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a problémák megfogalmazására, a kutatásra és a megvalósításra egyaránt. A finanszírozás elosztásánál és a kutatásértékelési rendszerekben nemcsak a tudományos teljesítményt kell figyelembe venni. Az értékelőrendszereknek többdimenziósnak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a társadalmi-gazdasági hatást is.
3) A fenntarthatósági tudomány jelentősége és szférák közti kommunikáció
Kiemelkedő fontosságú a tudományos ismeretek hatékony kommunikációja a politikai döntéshozók és a társadalom számára, valamint a tudományos alapokon nyugvó transzformatív változások támogatása. Új csatornákra és intézményi háttérre van szükség a különböző társadalmi szintekre és a döntéshozókhoz történő tudásátadás támogatásához. A citizen science hatékony eszköz lehet ebben a folyamatban, nemcsak az adatgyűjtés, hanem a problémamegoldás és a végrehajtás terén is. A tudományágak közötti és az érdekelt felekkel való kommunikáció kulcsfontosságú, és ehhez új készségekre és célzott kiegészítő finanszírozásra van szükség a kutatói közösségben. A tudomány és a társadalom összekapcsolásához, valamint a tudás kutatóintézetekből való átvételéhez nélkülözhetetlen, hogy a kutatás jobban megfeleljen a társadalom elvárásainak.
