A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program bemutatkozása a Magyar Tudomány ünnepén

Mik a geotermális energiahasznosítás előnyei? Miért lettek bátrabbak az állatok városi környezetben? Milyen energetikai viszonyok zajlanak a légkörben? Létezik-e fenntartható talajhasználat? … Többek között ezekre a kérdésekre adtak választ a Program előadói a november 28-i MTÜ rendezvényen.

35 éves a GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszéke

Mi marad az omega generációnak?- Kert a köbön 2024. szeptember 07.

Boomerek és Zoomerek találkoztak a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kert a köbön eseményén 2024. szeptemberében, a Nemzeti Botanikus Kertben, Vácrátóton – videóval.

Hol vegyünk telket, ha a század közepén is élhető életet akarunk Magyarországon?

1901 óta az idei volt a legmelegebb nyár, az aszály szinte már természetesnek számít, de megdöbbentő árhullámok is ránk törnek – a Zöld Válasz podcast ezért minisorozatot indít a hazánkban tapasztalható szélsőséges időjárásról. Litkai Gergely a sorozat első adásában Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlati szakértőjével, valamint Bozó László légkörfizikussal, akadémikussal az okokról, a várható trendekről és a meteorológiai módszertanokról beszélget. Közben kiderül az is, hol érdemes telket vennünk Magyarországon, ha a század közepén is élhető viszonyok között tervezzük tölteni a napjainkat.

Bemutatkozik a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja

Előadóülésünkön az elmúlt két év eredményeiből mutatunk be néhányat, valamennyi részt vevő konzorciumi partner számára lehetőséget adva a megjelenésre.

Transzverzális készségek szerepe a fenntarthatósági átmenetben

A BME GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” c. alprojekt keretében megjelent “Competence Framework-Based Assessment to Foster Sustainability Management” tanulmány a transzverzális készségek és négy európai kompetencia keretrendszer közötti összefüggéseket vizsgálja a fenntarthatósági átmenet szempontjából.

Mi marad az Omega-generációnak? – beszámoló a Kert a köbön szeptember 7-i rendezvényéről

Szombaton a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, Mi marad az Omega-generációnak? című rendezvény keretében fiatalok kérdezhettek, részt vehettek játékos vetélkedőn és megtekinthették a kutatóintézetekben folyó aktuális kutatásokat fenntarthatósági kérdésekben és érdekes kísérletekben is részt vehettek. A rendezvényen a Fenntartható Technológiák Nemzeti Program is képviseltette magát.

A kerti tavacskák segítenek megőrizni a biodiverzitást

Sokan építenek a kertjükben néhány négyzetméteres mesterséges tavakat, azzal a talán nem is teljesen tudatosuló céllal, hogy így hozzák el otthonaikba a természetes vizek, illetve a vízi ökoszisztémák megnyugtató közelségét. Bár a tulajdonosok ezt általában nem is sejtik, de tavaikban sokszor értékes vízi életközösségek alakulnak ki, így az esztétikai funkciójukon túl ökológiai szerepet is betölthetnek: szolgálhatják a vízi élőlények fennmaradását és terjedését, akár még a nagyvárosi környezetben is.

Tudományról SzabadoON – Gelencsér András beszélgetése Szathmáry Eörssel

Szathmáry Eörs nemzetközi hírű evolúcióbiológus, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnökeként a közelmúltban nagy hatású előadásokban, kerekasztal beszélgetésekben és interjúkban hívta fel a figyelmet a modern civilizáció összeomlásának lehetséges veszélyére. A tudomány felelősségének kérdésköre mellett ez a mindannyiunkat foglalkoztató súlyos téma volt a VEAB elnökével, Gelencsér Andrással folytatott beszélgetésük fókuszában.

Mi marad az Omega-generációnak?

Fenntarthatósági kérdések és programok nem csak fiataloknak a Vácrátóti Botanikus Kertben – a ” Kert a köbön” rendezvény következő eseménye.

A városi klíma dinamikája és helyi adaptációja

A BME GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” alprojekt keretében két új tanulmány jelent meg

Mélyfúrási geofizikai adatok többlépcsős modellezése felügyelet nélküli és mélytanuló algoritmusok kombinálásával a negyedidőszaki vízadó rendszer hidrogeológiai jellemzésére Debrecen térségében, Magyarországon

Az Innovatív Módszeret a Természeti Erőforrásk Fenntartható Hasznosításában (ME) kutatócsoport a közelmúltban olyan kutatásokat végzett, ahol többlépcsős modellezési megközelítést hajtottak végre. Felügyelet nélküli és mély tanulási algoritmusokat integráltak a geofizikai kútnaplózási adatok értelmezésének javítása érdekében Magyarországon, Debrecen negyedidőszaki víztartó rendszerének alaposabb jellemzése érdekében.