Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

Hírek

Fajgazdag, természetes és szép: magasfüvű gyep a Gödöllői Kastélyparkban.

Európai városaink ambiciózus természet-helyreállítási célokat érdemelnek

Egy nemzetközi csapatban, Valentin Klaus vezetésével nemrégiben jelent meg a Fenntartható Városok alprogramhoz kapcsolódóan egy cikk, amelyben az EU Természet-helyreállítási Rendeletének lehetőségeit vizsgálták a városok természetközelibbé és élhetőbbé tételében. A kutatásban a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói vettek részt hazánkból.

2025. június 20.

Több okból is alaptörvény-ellenes a Klímatörvény

Az Alkotmánybíróság tavaly ősszel két kérdéssel fordult a ún. Klímatörvény ügyében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökéhez, miután több országgyűlési képviselő kezdeményezte a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Klímatörvény) alaptörvény-ellenességének megállapítását:

1. Mely főbb klimatikus változásokat észlelt az utóbbi évtizedekben Magyarországon és a Kárpát-medence területén a Magyar Tudományos Akadémia?
2. Az MTA álláspontja szerint, melyek azok a főbb, az adaptációt és a rezilienciát elősegítő intézkedések és beavatkozások, amelyekkel enyhíteni vagy mérsékelni lehet a klimatikus viszonyokban bekövetkezett változások mértékét?

2025. június 19.

Három konzorciumi partenrünk is elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely minősítést

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kezdeményezte 2021-ben a tudományos kiválóság elismerésének kiterjesztését a tudományos intézményekre is az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés létrehozásával.

2025. június 04.

Az MTA 199. ünnepi közgyűlése Gelencsér Andrást az MTA rendes tagjává választotta

Gelencsér András Kisvárdán született 1966-ban. MTA doktori címét 2002-ben szerezte. 2019-től az MTA levelező tagja. Jelenleg a Pannon Egyetem egyetemi tanára, a HUN-REN–PE Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője, az MTA VEAB elnöke. Szakterülete a levegőkémia, ezen belül a légköri aeroszol-részecskék kutatása.

Városi madarak rádió-telemetriás nyomkövetése – az őshonos növényzet fontossága

Ahogy a városi területek világszerte egyre tovább terjeszkednek, elengedhetetlen, hogy alaposabb ismereteket szerezzünk a városi zöldterületek működéséről – hiszen ezek az élőhelyek alapvető szerepet játszanak a városi élővilág fennmaradásában. A városokban jellemzően sokféle, nem őshonos növényfaj található, amelyek azonban csak korlátozott mértékben képesek támogatni a rovarpopulációkat. Az ízeltlábúak hiánya pedig egyre több kutatás szerint kedvezőtlen hatással van a táplálkozási lánc magasabb szintjein élő fajokra, így például a rovarevő madarak szaporodási sikerére is.

A 2024-es év szélsőségei a hőmérséklet és csapadék együttes vizsgálatával

A hőmérséklet szempontjából tavaly mozgalmas évünk volt, hiszen 1901 óta legmelegebbnek adódtak a február, március, július hónapok, a tél (2023/2024), tavasz és a nyár és az évi középhőmérséklet is rekordot döntött. Második legmelegebb lett az augusztus, a júniusok között ötödik lett 2024 júniusa, míg az április is befért az első tízbe a nyolcadik helyen. Csapadék adatok nem voltak rekordot döntőek, ugyanakkor egy átlagnál szárazabb évünk volt, melyben a július a hetedik legszárazabb volt, az augusztus a kilencedik legszárazabb augusztusnak adódott, míg a szeptember a tizedik legcsapadékosabb volt. A kérdés, hogy együttesen vizsgálva a hőmérséklet és csapadék adatsorokat, valóban extrém évünk volt-e?

MTA Alumni előadás a Víz világnapja alkalmából

A Víz Világnapja alkalmából a Fonyódi Mátyás Király Gimnázium felkérte Sugár Évát, hogy az MTA Alumni program keretében tartson előadást a 9-12. évfolyamos tanulók részére.
Az előadó a vízzel kapcsolatos tudományok általános ismertetésén túl a Balatonra fókuszált és bemutatta a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program vízzel és a Balatonnak kapcsolatos kutatási területeit is.

2025. március 31.

Üvegházi vizsgálatok a műtrágyák nitrogénveszteségének mérésére, fotoakusztikus és növényfenomikai módszerekkel

A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban található növényfenomikai műszeregyüttes Magyarországon egyedülálló módon biztosítja a növények morfológiájának, növekedésének, élettani állapotának képalkotási és biofizikai módszerekkel történő automatizált, nagyáteresztőképességű vizsgálatát.

2025. február 25.