A biológiai inváziók, mely események széleskörű terjedését nagyban segíti a globális kereskedelem és az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenéséhez, az élőhely közösségének átalakulásához, végsősoron a természeti környezet ökológiai állapotának romlásához vezetnek. A sikeres invázió mögött általában a jövevény faj versenyelőnye áll, melynek megismerése segít az ökológiai rendszerek működésének megértésében és hasonló esetben a következmények előrejelzésében. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a Balatont érő kvagga kagyló invázió sikerességének okait vizsgálják a parti övben. E faj 2008-ban észlelt megjelenést követően mintegy 5 év alatt benépesítette a tavat és kiszorította a vele közeli rokonságban lévő, korábban betelepült és addig domináns vándorkagylót (Balogh és mtsai, 2018, https://doi.org/10.1016/j.jglr.2017.11.007). A két kagylófaj közötti versengés eredményeként a táplálékszegény Siófoki-medencében a vándorkagyló jóformán teljesen eltűnt, míg a táplálékban gazdag Keszthelyi-medencében jelenleg közel fele-fele arányban együtt él a kvagga kagylóval. A kutatók eredményei alapján a kvagga kagyló azért tud jelentős verseny előnyre szert tenni a Siófoki-medencében, mert az elsődleges tartaléktápanyag szénhidrát hiányát zsírfelhalmozással képes ellensúlyozni. A kvagga kagyló táplálékszegény környezethez való alkalmazkodását az is bizonyította, hogy a Keszthelyi-medencéből áttelepített kvagga és vándorkagylók közül csak az előbbi volt képes túlélni, növekedni, miközben anyagcseréje zsírfelhalmozásra állt át. Ez a képesség különösen hasznos olyan körülmények között, mint az élőhelyért, táplálékért folytatott versengés és az inaktív téli időszak. A tanulmány a Freshwater Biology szaklapban jelent meg (Balogh és mtsai, 2023, https://doi.org/10.1111/fwb.14168).