Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program

Vácrátót, 2023. június 30. – Sugár Éva

A június 24-i Kert a köbön szabadtéri esti rendezvény fő témája a fenntarthatóság volt, amelyet ünnepélyes keretek között Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Főigazgatója nyitott meg a Vácrátóti Botanikus Kert főépületének teraszán. Köszöntőjét a fenntarthatóság társadalmi jelentőségével kezdte, azzal, hogy a mai életvitelünkkel túl sok erőforrást, természeti értéket vonunk el a környezetünktől, a jövő nemzedékeitől.

A rendezvény aktualitását az adja, hogy tavaly év végén indult el az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható Technológiák alprogramja, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének kezdeményezésére. Ebbe a nagyszabású kutatási programba nyolc hazai kutatóintézet kapcsolódott be, 19 kutatási projekttel és közel 200 kutatóval. Ezzel Magyarországon megalakult a legnagyobb összefogás, egy olyan kutatói műhely, ahol a fenntarthatósági kihívásokra gyakorlati megoldásokat keresünk az élet különböző területein.

A konzorcium intézményi vezetői szerepét az Ökológiai Kutatóközpont látja el, a konzorcium szakmai vezetésére az Akadémia elnöke Bozó László akadémikust, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársát, kérte fel. Az interdiszciplináris kutatási program többek közt kiterjed a környezeti elemek (a talaj, a víz, a légkör), az ökoszisztéma és a városi környezet mellett a hatékony és fenntartható energiatermelés és felhasználás területére is. Kiemelendő, hogy a kutatás szakmai összefogás keretében, egységes koncepció mentén működik. Fontos követelmény a kísérletekkel és mérésekkel alátámasztott eredmények bemutatása, és publikálása.

A kutatási programról bővebb információ: https://fenntarthatotechnologiak.hu/

„A tudomány szelleme egyben a jóakarat, a kölcsönös tisztelet és az emberi összetartás szelleme is”
Szentgyörgyi Albert idézetével kezdte Freund Tamás a beszédét. A fenntarthatóságban mindannyian emberként vagyunk érintettek. A szellemiség itt van jelen a környezetben, jót akarunk és összetartunk a fenntarthatóság, a jövő generáció védelmében.

Az új Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programnak is ez a hajtóereje. Az Akadémia feladata, hogy küldetéséhez híven közvetítse a kutatás eredményeit a közvélemény számára. Ez különösen fontos most a fenntarthatóságban, és ebben a kutatási program szakmai vezetője, Bozó László akadémikus is elkötelezett. A programban a legkiválóbb hazai intézetek vesznek részt: az Ökológiai Kutatóközpont, az ATK Talajtani Kutatóintézete, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Pannon Egyetem, és a Szegedi Tudományegyetem.

A víz, a talaj, a légkör vizsgálatán és az energetikán túl szerepet kapnak az új generációs környezeti monitoring eszközök. Ezt a multidiszciplináris rendszert csak összefogással lehet működtetni, mert ilyen komplex kölcsönhatásokkal átszőtt rendszert máshogy nem is lehet vizsgálni. A botanikus kert pedig méltó helyszínt biztosít ehhez a rendezvényhez.

Freund Tamás beszédét egy Márai Sándor idézettel zárta:

„Te vagy a kert és kertész egyszerre”, mert azon múlik a jövő, hogy milyen magot vetettünk el. Pont a fiatalokat veszélyeztetjük, akikért felelősek vagyunk.

Tudta Ön?

• hogy Magyarországon óránként három futballpálya méretű területet betonoznak le?
• hogy 101 giga tonna anyagot termelünk ki évente, és ennek csak 7.1 %-át használjuk újra?

Ehhez hasonló statisztikai adatokkal színezett szórakoztató, ugyanakkor tudományos beszélgetés kezdődött Litkai Gergely Karinthy-gyűrűs humorista, újságíró moderálásával, akinek beszélgető partnerei Báldi András, ökológus az MTA rendes tagja, Bozó László, meteorológus az MTA rendes tagja és Gelencsér András vegyészmérnök, az MTA levelező tagja.

A beszélgetés során az alábbi kérdésekre keresték közösen a válaszokat:
– Mi a legnagyobb baj a tudósok szerint?
– Mit kellene megjavítani vagy jobban csinálni?
– Milyen mutatókkal lehet mérni a fenntarthatóságot?
– Mi az az ökoszisztémaszolgáltatás?
– Mennyi időnk van a változtatásra, avagy hol lesz a töréspont?
– Van pozitív forgatókönyv és negatív forgatókönyv? Hogy képzeljük ezt el?
– Hogyan lehetünk proaktívak?
– Milyennek képzeljük el a jövőt?
– Milyen oktatásra lenne szükség, ami formálhatja a társadalom környezetvédelemhez való viszonyát?
– 2050-re milyen világot képzeljünk el ideális és a legrosszabb jóslat szerint?