MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM
Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel kezdte meg a működését a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja 2022. december 1-én. Freund Tamás, az Akadémia elnöke 2020. januárjában kezdeményezte a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program indítását. A program megvalósítására – a Kormánnyal való sikeres egyeztetéseket követően – 2022-ben nyílt lehetőség az MTA számára biztosított évi 900 Millió forint összegű, költségvetési támogatással.
A kutatási program szakmai kidolgozásával és megvalósításának vezetésével az MTA elnöke Bozó László akadémikust bízta meg. A négy éves kutatási program megvalósítására konzorciumi keretek között kerül sor.
A konzorcium fő szerveződési elve a kutatási kiválóság volt, hiszen csak a legkiválóbb tudományos műhelyek képesek olyan kiemelkedő eredmények elérésére, amelyek jelentősen hozzájárulnak a nemzet számára nélkülözhetetlen tudás megszerzésére. A konzorciumba kizárólag olyan intézményeket kerülhettek, amelyek a következő feltételek legalább egyikének eleget tesznek: MTA Kiváló Kutatóhely minősítés, az MTA Nemzeti Víztudományi Programjában való eredményes részvétel, illetve működő ELKH-Egyetem Kutatócsoport. Az FTA-ban tervezett kutatások és fejlesztések természetesen nem lehetnek részei korábban elnyert és más forrásokból finanszírozott tevékenységeknek, de a kutatóhelyek elismerten magas színvonalú munkája, a vezetők professzionalitása garanciát nyújt arra, hogy K+F aktivitásukat az FTA-ban megfogalmazott célok irányába az Alprogram által biztosított források felhasználásával kiterjesszék. A fentiekben felsoroltakon túlmenően fontos szerepet játszott a kiválasztásban az egyes tudományos műhelyek egymással történő együttműködési készsége és képessége: az Alprogram a víztudományoktól az agrártudományokon és az újgenerációs környezeti monitoring rendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik majd, viszont ezeket a területeket csak a köztük meglévő kölcsönös és sokrétegű egymásra utaltságok feltárásával és megértésével lehetséges kutatni.
Megvalósító konzorcium: Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) (konzorciumvezető), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), Miskolci Egyetem (ME), Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), Pannon Egyetem (PE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az FFTNP FTA működésének időtartama: 2022. december 1. – 2026. november 30. (48 hónap). A támogatás összesen (négy évre szólóan) 3 626 835 882 Ft.
Okos eszközök alkalmazása a városi vízgazdálkodásban
A kutatási program központi célja olyan komplex, több léptéken alkalmazható optimalizálási módszertan kidolgozása volt, amely a szennyvíztisztító telepek technológiai hatékonyságának növelése mellett az energiafelhasználás csökkentését, az energiatermelés fokozását és a regionális szintű üzemeltetési szinergiák kiaknázását is lehetővé teszi.
Jelentős antropogén terhelésnek kitett környezetek humán- és ökológiai szempontú fenntarthatósága
Valós idejű monitoring rendszert fejlesztettünk ki a NEE (non-exhaust emissions) eredetű aeroszol részecskék kimutatására és elsődleges forrásaik azonosítására. Meghatároztuk a NEE részecskék tömegkoncentrációjának térbeli eloszlását és az általuk előidézett kritikus terhelésű helyszíneket, valamint korrelációt mutattunk ki a részecskekoncentráció és a gépjárművek sebessége között.
Műtrágyázásból eredő nitrogénveszteség mértékének vizsgálata. A környezeti nitrogénterhelés becslése szántóföldi kultúráknál, fizikai mérési módszerekkel.
A négyéves kutatási program célja a műtrágyázásból származó nitrogénveszteség fizikai mérési módszerekkel történő meghatározása volt. A munka három, egymásra épülő területet fogott át: terepi alkalmazásra alkalmas fotoakusztikus NH3- és N2O-mérőműszerek fejlesztését; a szántóföldi gázkicserélődés mérését és modellezését; valamint a 14N/15N izotópjelölésen alapuló, talaj- és növényi kibocsátásokat elkülönítő vizsgálati módszer kialakítását. A négy év során a műszerfejlesztés teljesült, a terepi ammóniafluxus-mérés megbízható módszertani alapokra került, az izotopológ-szelektív rendszer pedig laboratóriumi kísérletben igazolta alkalmazhatóságát.