MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM
Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel kezdte meg a működését a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja 2022. december 1-én. Freund Tamás, az Akadémia elnöke 2020. januárjában kezdeményezte a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program indítását. A program megvalósítására – a Kormánnyal való sikeres egyeztetéseket követően – 2022-ben nyílt lehetőség az MTA számára biztosított évi 900 Millió forint összegű, költségvetési támogatással.
A kutatási program szakmai kidolgozásával és megvalósításának vezetésével az MTA elnöke Bozó László akadémikust bízta meg. A négy éves kutatási program megvalósítására konzorciumi keretek között kerül sor.
A konzorcium fő szerveződési elve a kutatási kiválóság volt, hiszen csak a legkiválóbb tudományos műhelyek képesek olyan kiemelkedő eredmények elérésére, amelyek jelentősen hozzájárulnak a nemzet számára nélkülözhetetlen tudás megszerzésére. A konzorciumba kizárólag olyan intézményeket kerülhettek, amelyek a következő feltételek legalább egyikének eleget tesznek: MTA Kiváló Kutatóhely minősítés, az MTA Nemzeti Víztudományi Programjában való eredményes részvétel, illetve működő ELKH-Egyetem Kutatócsoport. Az FTA-ban tervezett kutatások és fejlesztések természetesen nem lehetnek részei korábban elnyert és más forrásokból finanszírozott tevékenységeknek, de a kutatóhelyek elismerten magas színvonalú munkája, a vezetők professzionalitása garanciát nyújt arra, hogy K+F aktivitásukat az FTA-ban megfogalmazott célok irányába az Alprogram által biztosított források felhasználásával kiterjesszék. A fentiekben felsoroltakon túlmenően fontos szerepet játszott a kiválasztásban az egyes tudományos műhelyek egymással történő együttműködési készsége és képessége: az Alprogram a víztudományoktól az agrártudományokon és az újgenerációs környezeti monitoring rendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik majd, viszont ezeket a területeket csak a köztük meglévő kölcsönös és sokrétegű egymásra utaltságok feltárásával és megértésével lehetséges kutatni.
Megvalósító konzorcium: Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) (konzorciumvezető), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), Miskolci Egyetem (ME), Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), Pannon Egyetem (PE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az FFTNP FTA működésének időtartama: 2022. december 1. – 2026. november 30. (48 hónap). A támogatás összesen (négy évre szólóan) 3 626 835 882 Ft.
Innovatív módszerek a természeti erőforrások fenntartható hasznosításában
A kutatócsoport négy éves kutatási eredményeinek összefoglalója.
A különböző mezőgazdasági gyakorlatok szerepe talajok üvegházhatású gáz és ammónia kibocsátásában
A globális éghajlatváltozás a mezőgazdasági termelés számára is kihívást jelent, mind a termelés biztonsága, mind az élelmiszerbiztonság szempontjából. A talaj különösen fontos szerepet tölt be az éghajlatváltozás mérséklésében, ugyanis a talaj szervesanyag tartalma alapvetően meghatározza a talaj termékenységét, szerkezetét, vízgazdálkodását és ezáltal a mezőgazdasági termékenységet is.
Pontosabb talajhidrológiai információk az aszálykezelés és az agrár-vízgazdálkodás támogatására
A projekt eredményeként új talajhidrológiai csoportosítás és országos térkép készült, amely elsősorban országos és regionális léptékű környezeti és vízgazdálkodási modellezési feladatokban alkalmazható. A független és mintaterületi validációk rámutattak a térképi becslések léptékfüggő bizonytalanságaira, amelyek a jövőben a talajhidrológiai térképek alapjául szolgáló talajtulajdonság-térképek további pontosításával csökkenthetők. A kutatás eredményei kiemelik a hosszú távú terepi monitoring, a részletes talajtérképezés és a talajhidrológiai adatbázisok összehangolt fejlesztésének fontosságát annak megértésében, hogy a talajok vízgazdálkodása miként befolyásolja a szélsőséges hidrometeorológiai események hatásait.