MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM
Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel kezdte meg a működését a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja 2022. december 1-én. Freund Tamás, az Akadémia elnöke 2020. januárjában kezdeményezte a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program indítását. A program megvalósítására – a Kormánnyal való sikeres egyeztetéseket követően – 2022-ben nyílt lehetőség az MTA számára biztosított évi 900 Millió forint összegű, költségvetési támogatással.
A kutatási program szakmai kidolgozásával és megvalósításának vezetésével az MTA elnöke Bozó László akadémikust bízta meg. A négy éves kutatási program megvalósítására konzorciumi keretek között kerül sor.
A konzorcium fő szerveződési elve a kutatási kiválóság volt, hiszen csak a legkiválóbb tudományos műhelyek képesek olyan kiemelkedő eredmények elérésére, amelyek jelentősen hozzájárulnak a nemzet számára nélkülözhetetlen tudás megszerzésére. A konzorciumba kizárólag olyan intézményeket kerülhettek, amelyek a következő feltételek legalább egyikének eleget tesznek: MTA Kiváló Kutatóhely minősítés, az MTA Nemzeti Víztudományi Programjában való eredményes részvétel, illetve működő ELKH-Egyetem Kutatócsoport. Az FTA-ban tervezett kutatások és fejlesztések természetesen nem lehetnek részei korábban elnyert és más forrásokból finanszírozott tevékenységeknek, de a kutatóhelyek elismerten magas színvonalú munkája, a vezetők professzionalitása garanciát nyújt arra, hogy K+F aktivitásukat az FTA-ban megfogalmazott célok irányába az Alprogram által biztosított források felhasználásával kiterjesszék. A fentiekben felsoroltakon túlmenően fontos szerepet játszott a kiválasztásban az egyes tudományos műhelyek egymással történő együttműködési készsége és képessége: az Alprogram a víztudományoktól az agrártudományokon és az újgenerációs környezeti monitoring rendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik majd, viszont ezeket a területeket csak a köztük meglévő kölcsönös és sokrétegű egymásra utaltságok feltárásával és megértésével lehetséges kutatni.
Megvalósító konzorcium: Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) (konzorciumvezető), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), Miskolci Egyetem (ME), Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), Pannon Egyetem (PE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az FFTNP FTA működésének időtartama: 2022. december 1. – 2026. november 30. (48 hónap). A támogatás összesen (négy évre szólóan) 3 626 835 882 Ft.
Rekorddöntő hőhullám 2026 júniusának végén
2026 júniusának második felében nagyon erős hőhullám érte el Európát. Az Ibériai-félsziget felől feláramló sivatagi eredetű légtömeg először Spanyolországban, majd Franciaországban okozott rendkívüli hőséget. Az egyre erősödő anticiklonnal mozgó légtömeg lassan haladt keleti irányba, és sorra megdöntötte az országos rekordokat. A forró periódusban több különleges időjárási sajátosság is megfigyelhető volt: a sivatagi levegő Európa fölé áramlásától kezdve, a nálunk is megtapasztalt hőkupolán keresztül a hőzivatarokig.
Báldi Andrást az MTA Biológiai Tudományok Osztálya elnök-helyettesévé választották
Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya 2026. június 9-i osztályülése keretében lebonyolított tisztújítás során az Osztály Buday Lászlót, az MTA rendes tagját osztályelnöknek, Báldi Andrást, és Deli Máriát, az MTA levelező tagjait pedig osztályelnök-helyetteseknek választotta.
A csapadékviszonyok és a ciklikusság dekódolása a kontrasztos éghajlati zónákban gépi tanulási és transzformációs technikák segítségével: Betekintések Egyiptomból és az iraki Kurdisztáni Régióból
A Miskolci Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodás Intézetének kutatói egy integrált gépi tanuláson és spektrális elemzésen alapuló keretrendszert fejlesztettek ki a hosszú távú csapadékváltozás vizsgálatára két éghajlatilag kontrasztos régióban: Észak-Irak Kurdisztán régiójában és Egyiptomban. A tanulmány 16 meteorológiai állomás havi csapadékadatait elemezte, amelyek akár nyolc évtizedet (1941–2024) is lefedtek.