MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM
Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel kezdte meg a működését a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja 2022. december 1-én. Freund Tamás, az Akadémia elnöke 2020. januárjában kezdeményezte a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program indítását. A program megvalósítására – a Kormánnyal való sikeres egyeztetéseket követően – 2022-ben nyílt lehetőség az MTA számára biztosított évi 900 Millió forint összegű, költségvetési támogatással.
A kutatási program szakmai kidolgozásával és megvalósításának vezetésével az MTA elnöke Bozó László akadémikust bízta meg. A négy éves kutatási program megvalósítására konzorciumi keretek között kerül sor.
A konzorcium fő szerveződési elve a kutatási kiválóság volt, hiszen csak a legkiválóbb tudományos műhelyek képesek olyan kiemelkedő eredmények elérésére, amelyek jelentősen hozzájárulnak a nemzet számára nélkülözhetetlen tudás megszerzésére. A konzorciumba kizárólag olyan intézményeket kerülhettek, amelyek a következő feltételek legalább egyikének eleget tesznek: MTA Kiváló Kutatóhely minősítés, az MTA Nemzeti Víztudományi Programjában való eredményes részvétel, illetve működő ELKH-Egyetem Kutatócsoport. Az FTA-ban tervezett kutatások és fejlesztések természetesen nem lehetnek részei korábban elnyert és más forrásokból finanszírozott tevékenységeknek, de a kutatóhelyek elismerten magas színvonalú munkája, a vezetők professzionalitása garanciát nyújt arra, hogy K+F aktivitásukat az FTA-ban megfogalmazott célok irányába az Alprogram által biztosított források felhasználásával kiterjesszék. A fentiekben felsoroltakon túlmenően fontos szerepet játszott a kiválasztásban az egyes tudományos műhelyek egymással történő együttműködési készsége és képessége: az Alprogram a víztudományoktól az agrártudományokon és az újgenerációs környezeti monitoring rendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik majd, viszont ezeket a területeket csak a köztük meglévő kölcsönös és sokrétegű egymásra utaltságok feltárásával és megértésével lehetséges kutatni.
Megvalósító konzorcium: Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) (konzorciumvezető), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), Miskolci Egyetem (ME), Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), Pannon Egyetem (PE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az FFTNP FTA működésének időtartama: 2022. december 1. – 2026. november 30. (48 hónap). A támogatás összesen (négy évre szólóan) 3 626 835 882 Ft.
A Balaton fenntartható vízszintszabályozása – A projekt végső eredményeinek összefoglalása
A fenntartható balatoni vízszintszabályozás a vízmennyiségi és vízminőségi kockázatok együttes kezelését igényli, melyekben fontos meghatározó tényezők a társadalmi és a gazdasági peremfeltételek. A projekt eredményei a természetesebb szezonális vízszintingadozást és a külső vízpótlás előkészítését együttesen jelölik meg olyan beavatkozási irányként, amely hosszú távon növelheti a rendszer alkalmazkodóképességét.
Az MTA FTA BME GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” alprojekt 2022–2026 közötti eredményei
A kutatás öt fő célterület – klímateljesítmény; környezeti és ökológiai teljesítmény; társadalmi és humán teljesítmény; gazdasági teljesítmény; szakpolitikai konzisztencia – mentén épült fel. A 2022–2023-as pilot vizsgálatokat kiterjedtebb empirikus és térségi elemzések, majd nemzetközi összehasonlítások követték; a záró időszakban az eredmények integrációja és a fenntarthatósági átmenet többszintű értelmezése került előtérbe. A program összegző szemléletét a 2026-ban elkészült „Klímától kultúráig – A fenntarthatósági átmenet logikája” című kötet rendszerezi.
A fenntartható vízkészlet gazdálkodás alprojekt szakmai összefoglalója (2022–2026)
Az utóbbi években a nyári hőhullámok (köztük 2022 nyara és a 2026. év nyara), valamint az egyre hosszabb és súlyosabb aszályok jól jelzik a vízellátás biztonsága kérdésessé válását. Magyarországon hosszú időszak átlagában a lehulló csapadék közel 90%-a elpárolog. A víz párolgáskor energiát vesz fel, amely a párolgással távozik a felszínről, ennek hiányában a felmelegedés tovább erősödhet. A csapadék hiányának és a felmelegedés hatására megnövekedett párolgási igénynek az egész országra kiható következményei lehetnek. A kedvezőtlen folyamat megállítására és kedvező irányba fordítására a kutatás a felszíni víz- és energiamérleg elemzéséből indult ki.