Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható
technológiák
alprogram

Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel kezdte meg a működését a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja 2022. december 1-én. Freund Tamás, az Akadémia elnöke 2020. januárjában kezdeményezte a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program indítását. A program megvalósítására – a Kormánnyal való sikeres egyeztetéseket követően – 2022-ben nyílt lehetőség az MTA számára biztosított évi 900 Millió forint összegű, költségvetési támogatással.

A kutatási program szakmai kidolgozásával és megvalósításának vezetésével az MTA elnöke Bozó László akadémikust bízta meg. A négy éves kutatási program megvalósítására konzorciumi keretek között kerül sor.

A konzorcium fő szerveződési elve a kutatási kiválóság volt, hiszen csak a legkiválóbb tudományos műhelyek képesek olyan kiemelkedő eredmények elérésére, amelyek jelentősen hozzájárulnak a nemzet számára nélkülözhetetlen tudás megszerzésére. A konzorciumba kizárólag olyan intézményeket kerülhettek, amelyek a következő feltételek legalább egyikének eleget tesznek: MTA Kiváló Kutatóhely minősítés, az MTA Nemzeti Víztudományi Programjában való eredményes részvétel, illetve működő ELKH-Egyetem Kutatócsoport. Az FTA-ban tervezett kutatások és fejlesztések természetesen nem lehetnek részei korábban elnyert és más forrásokból finanszírozott tevékenységeknek, de a kutatóhelyek elismerten magas színvonalú munkája, a vezetők professzionalitása garanciát nyújt arra, hogy K+F aktivitásukat az FTA-ban megfogalmazott célok irányába az Alprogram által biztosított források felhasználásával kiterjesszék. A fentiekben felsoroltakon túlmenően fontos szerepet játszott a kiválasztásban az egyes tudományos műhelyek egymással történő együttműködési készsége és képessége: az Alprogram a víztudományoktól az agrártudományokon és az újgenerációs környezeti monitoring rendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik majd, viszont ezeket a területeket csak a köztük meglévő kölcsönös és sokrétegű egymásra utaltságok feltárásával és megértésével lehetséges kutatni.

Megvalósító konzorcium: Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) (konzorciumvezető), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), Miskolci Egyetem (ME), Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), Pannon Egyetem (PE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az FFTNP FTA működésének időtartama: 2022. december 1. – 2026. november 30. (48 hónap). A támogatás összesen (négy évre szólóan) 3 626 835 882 Ft.

Mélyfúrási geofizikai adatok többlépcsős modellezése felügyelet nélküli és mélytanuló algoritmusok kombinálásával a negyedidőszaki vízadó rendszer hidrogeológiai jellemzésére Debrecen térségében, Magyarországon

Az Innovatív Módszeret a Természeti Erőforrásk Fenntartható Hasznosításában (ME) kutatócsoport a közelmúltban olyan kutatásokat végzett, ahol többlépcsős modellezési megközelítést hajtottak végre. Felügyelet nélküli és mély tanulási algoritmusokat integráltak a geofizikai kútnaplózási adatok értelmezésének javítása érdekében Magyarországon, Debrecen negyedidőszaki víztartó rendszerének alaposabb jellemzése érdekében.

2024. június 05.

Heterogén felszín alatti vízadók felmérése: Mélyfúrási geofizikai adatok geostatisztikai értelmezése a meghatározó hidrogeológiai paraméterek becsléséhez

A Fenntartható Fejlődés és Technológiák projekt keretében ez a kutatás a mélyfúrási geofizikai adatok felügyelet nélküli tanulási megközelítésének alkalmazására fókuszál, a kelet-magyarországi debreceni negyedidőszaki vízadórendszer elsődleges hidrosztratigráfiai egységeinek jellemzésére

Ammóniaveszteség meghatározása szántóföldeknél

Az alkalmazott műtrágyák fele globálisan nem hasznosul, hanem a környezetet szennyezi. A veszteség mértékének megállapítása – mely a megelőzéshez is fontos információ – mérésekkel validált modellekkel történik. A validáláshoz elengedhetetlenül szükséges a növényállomány fölött, fotoakusztikus módszerrel mért koncentráció (χa) ismerete. Ezzel kapcsolatban jelent meg a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportjának összefoglaló tanulmánya.