Vizsgálataink különböző mezőgazdasági és erdészeti kezelésekben elemezték a mezofauna közösségek válaszait, különös tekintettel arra, hogy mely mutatók alkalmasak a kezelések ökológiai hatásainak megbízható értékelésére.

Eredményeink azt mutatják, hogy a mezofauna biodiverzitása különösen erős indikátornak bizonyult intenzíven bolygatott mezőgazdasági rendszerekben, míg erdészeti kezelések esetében ez a kapcsolat kevésbé volt egyértelmű. Ugyanakkor a funkcionális, tulajdonság-alapú (trait-based) megközelítések minden vizsgált rendszerben érzékenyen jelezték a zavarás hatásait. Vizsgálatunk továbbá rámutatott a szezonális mintavételezés fontosságára, valamint arra, hogy a természetközeli, fenntartható gyakorlatok értékelésében a hagyományos módszereket érdemes kiegészíteni funkcionális megközelítésekkel.