Már szinte megvalósult célokat tűzött ki a magyar klímatörvény, ezért kellett megsemmisíteni

A tudósok szerint a jogszabály túl általános volt és rövid távon csak könnyen megvalósítható vállalásokat tett. Így pedig a jövendő nemzedékeknek rosszabb állapotban adnánk át a Földet, mint ahogy kaptuk. És ez az, ami alkotmányba ütközik.

A Pécs–Miskolc-tengely mentén szakadt ketté az ország, a Balatonban egyre nagyobb lesz a vízszintingadozás

Az Alkotmánybíróság (Ab) a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését semmisítette meg, azzal az indoklással, hogy az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elveit. Az Ab úgy találta, hogy a törvény nagyon gyenge vállalást tett azzal, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Ezért jóformán semmit se kell(ett) tenni, mert 1990-ben még a szocialista nagyipar maradványai is szerepeltek a szennyezők között, és ahogy a szektor teljesen összeomlott, a kibocsátások is lecsökkentek. A klímasemlegesség elérését 2050-re tűzték ki Európában, ami azt jelenti, hogy ha elodázzák most a megfelelő intézkedéseket, a következő 25 évre sokkal több és fájdalmasabb feladat jut.

Hidrogeológus professzor: a legrosszabb forgatókönyv szerint összeroppanhat a teljes parajdi sóbánya

Megelőzhető lett volna a parajdi katasztrófa? Összeomlik a világhírű sóbánya vagy még megmenthető ez a páratlan turistalátványosság? Kiszivattyúzható ennyi sós víz? – ezekre a kérdésekre válaszolt az InfoRádióban Szűcs Péter professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Miskolci Egyetem tudományos rektorhelyettese, a hidrogeológiai tanszék vezetője.

Hol vegyünk telket, ha a század közepén is élhető életet akarunk Magyarországon?

1901 óta az idei volt a legmelegebb nyár, az aszály szinte már természetesnek számít, de megdöbbentő árhullámok is ránk törnek – a Zöld Válasz podcast ezért minisorozatot indít a hazánkban tapasztalható szélsőséges időjárásról. Litkai Gergely a sorozat első adásában Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlati szakértőjével, valamint Bozó László légkörfizikussal, akadémikussal az okokról, a várható trendekről és a meteorológiai módszertanokról beszélget. Közben kiderül az is, hol érdemes telket vennünk Magyarországon, ha a század közepén is élhető viszonyok között tervezzük tölteni a napjainkat.

Víz, talaj, levegő, energia – Stratégiai jelentőségű kutatások a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében

Három nagy nemzeti tudományos program kezdte meg a működését az Akadémia koordinálásával 2022 végén: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. A négyéves programok közül a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program eddigi eredményeiről és a további célkitűzésekről beszélgettünk a kutatási program elnökével, Bozó László akadémikussal, valamint a konzorciumvezető intézet, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, egyben a program egyik társelnökével, Garamszegi Lászlóval.

Magyarország miatt bukott el a világ legambíciózusabb természetvédelmi törvénye

Az Európai Unió évek óta dolgozott a világ legambiciózusabb természetvédelmi szabályozásán, amely azonban március végén, az utolsó előtti pillanatban elbukott. A többségi támogatás Magyarországon múlt, hazánk addigi álláspontjával szembefordulva nemet mondott a szövegre. Az eddig példátlannak számító rendelet jövőjéről, fontosabb pontjairól és az egyre romló ökológiai helyzet klímaváltozásra gyakorolt hatásáról Garamszegi László Zsolttal, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgettünk a Zöldövezet legújabb adásában.

A HUN-REN CSFK tudományos főmunkatársának vezetésével a szaharai porviharos események és a hazai napenergetikai előrejelzések pontatlanságának kapcsolatát vizsgálták magyar kutatók

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK), a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogy a szaharai porviharokkal érkező ásványi por milyen hatással van a hazai fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a villamosenergia-termelési menetrendekre. A Renewable and Sustainable Energy Reviews című rangos tudományos folyóiratban megjelent tanulmány választ ad arra, hogy mikor, honnan és mennyi, illetve milyen ásványi tulajdonságú szaharai por érkezik Magyarország fölé.

Az algák előfordul, hogy kiverik a biztosítékot

A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák MTA Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program keretében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke tudományos előadóülést szervezett csütörtökön Algavirágzások, algatoxinok tavainkban címmel Tihanyban.

Egyre sósabb a Balaton vize

Valójában fogalmunk sincs a Balaton jövőjéről – mondja az ökológus

Meg kell őrizni a jelenlegi természeti értékeket, és ennek kell alárendelni a fokozódó társadalmi igényeket – vallja Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. Az ökológus szerint az évszázad második felétől várható a tó vízszintjének nagymértékű csökkenése.

MTA-közgyűlés: Négy témában indulnak nemzeti kutatási programok

Freund Tamás elmondta, hogy összesen évi 3 milliárd forint támogatással indul el a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-Covid nemzeti program.