A talaj víztartó és vízvezető képessége alapvetően meghatározza, hogy a lehulló csapadék vagy az öntözővíz milyen arányban szivárog a talajba, mennyi víz tározódik, illetve mekkora hányada folyik el a felszínen. E tulajdonságok pontos ismerete ezért egyaránt fontos a mezőgazdasági vízgazdálkodás, az aszály- és belvízkockázatok értékelése, valamint a hidrológiai és környezeti modellezés szempontjából. Bár Magyarországon rendelkezésre áll a 100 m felbontású, 3D országos talajhidrológiai adatbázis (HU-SoilHydroGrids), a becsült talajhidrológiai paraméterek folytonos értékei mellett szükség lehet a térképi információk aggregálására, mely lehetővé teszi a nagy számítási igényű, országos hidrológiai modellekben való alkalmazását is.
A kutatás egyik legfontosabb eredménye egy, a talajok vízgazdálkodási tulajdonságain alapuló csoportosítási rendszer kidolgozása. A korábbi, szakértői szabályokon alapuló Várallyay-féle rendszer továbbfejlesztését az új HU-SoilHydroGrids térképek tették lehetővé. A talajhidrológiai adatbázis statisztikai elemzésével és talajtani szakértői szabályok alkalmazásával 68 talajhidrológiai csoportot alakítottunk ki, amelyekhez meghatároztuk a víztartó és vízvezető képességet leíró jellemző paramétereket, valamint elkészítettük országos térképüket. A csoportok kialakításánál fontos szempont volt, hogy azok környezeti modellezésben is alkalmazhatók legyenek. Az új csoportosítás elsősorban országos és regionális környezeti, hidrológiai és vízgazdálkodási modellezési feladatokban hasznosítható. A térkép ingyenesen letölthető innen.
A fejlesztés fontos pillére a MARTHA talajfizikai és hidrológiai adatbázis bővítése. Vas vármegye archív talajtérképeinek digitalizálásával egyidejűleg 129 talajszelvény 517 rétegének talajhidrológiai adatait dolgoztuk fel, további adatfeltárással pedig Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből 399 talajszelvény 1476 rétegének víztartóképesség-adatait és 471 hidraulikusvezetőképesség-adatot azonosítottunk. Bővítettük az adatbázist továbbá a HunSSD (Magyarországi Talajszerkezeti Adatbázis) 56 talajszelvényének 257 talajrétegéhez tartozó – általunk mért – talajadataival. Ezek az adatok nemcsak a jövőbeli becslések pontosítását segítik, hanem független adatforrást is biztosítanak a talajhidrológiai modellek és térképek megbízhatóságának ellenőrzéséhez.
A vizsgálatok rámutattak arra is, hogy az országos léptékben megfelelő pontosságú talajhidrológiai becslések helyi léptékben nagyobb bizonytalanságot mutathatnak, és a becslési pontosság a talajmélység növekedésével általában csökken. Az eredmények ezért a becslési módszerek mellett a bemeneti talajtérképi információk további pontosításának fontosságát is hangsúlyozzák. Ezt szolgálja többek között a 25 méteres felbontású talajtérképek fejlesztése.
A térképezési és adatbázis-fejlesztési munkát terepi monitoring egészítette ki. A Csorsza-vízgyűjtőn végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a talajnedvesség és a talaj fizikai, illetve kémiai tulajdonságai közötti kapcsolat a földhasználattól is függ. A szőlőültetvények sorközeinek növényborítása hozzájárulhat a talaj védelméhez, ugyanakkor száraz időszakokban a növényzet vízfelhasználása csökkentheti a talaj nedvességtartalmát. A monitoring Tetves-patak vízgyűjtőjére történő kiterjesztésével a Csorsza-vízgyűjtővel közvetlenül összehasonlítható adatsor jött létre, az első eredmények pedig jelentős különbségeket jeleznek a két vízgyűjtő hidrológiai működésében.
A projekt eredményeként új talajhidrológiai csoportosítás és országos térkép készült, amely elsősorban országos és regionális léptékű környezeti és vízgazdálkodási modellezési feladatokban alkalmazható. A független és mintaterületi validációk rámutattak a térképi becslések léptékfüggő bizonytalanságaira, amelyek a jövőben a talajhidrológiai térképek alapjául szolgáló talajtulajdonság-térképek további pontosításával csökkenthetők. A kutatás eredményei kiemelik a hosszú távú terepi monitoring, a részletes talajtérképezés és a talajhidrológiai adatbázisok összehangolt fejlesztésének fontosságát annak megértésében, hogy a talajok vízgazdálkodása miként befolyásolja a szélsőséges hidrometeorológiai események hatásait.
