Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program bemutatkozása a Magyar Tudomány ünnepén

2024. november 28-án, a Magyar Tudomány Ünnepén, lehetőségünk nyílt több kutatási terület és az eddig elért eredmények bemutatására.

Több kiemelt téma között hallottunk a geotermális  hőforrások korszerű hasznosításának lehetőségeiről (Imre Attila, BME), a megújuló energiaforrások légkörtudományi aspektusairól (Horváth Ákos, HungaroMET), a folyami hordalékok által okozott hatások legújabb megfigyeléseiről és a Balaton vízszint-szabályozásának kérdéseiről (Baranya Sándor, BME), a fenntartható vízgazdálkodásról (Szűcs Péter, ME). Az előadói nap során külön kitértünk az ökoszisztéma kérdésire is, például a városokat érintő ökológiai kérdésekről (Liker András, PE és Valkó Orsolya, ÖK), a Kis-Balaton vízvédelmi rendszeréről (Vörös Lajos, BLKI), a talajok fenntartható használatáról (Takács Tünde, ATK) vagy éppen a fotoakusztika szerepéről a környezettudományokban (Horváth László Tamás, SZTE)

Az előadások itt tekinthetők meg: mta.hu

 

A rendezvényen készült fotók itt érhetők el: galéria

Fotó: Szigeti Tamás (mta.hu)

35 éves a GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszéke

Egész napos rendezvény keretében ünnepelte alapításának 35. évfordulóját a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék (KFFT). Charaf Hassan rektor köszöntőjében üdvözölte a BME-n folyó interdiszciplináris kutatásokat és hangsúlyozta a tanszék szerepét a fenntarthatóság társadalmi-gazdasági szempontjainak tudatosításában.

Szalmáné Csete Mária ismertette a rendezvényen az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében folyó tanszéki kutatásokat előadásában. A kutatási projekt célja egy komplex fenntarthatósági értékelőrendszer kidolgozása, amely hozzájárul a fenntarthatósági átmenethez kapcsolódó tudományos alapokon nyugvó döntéstámogatás, monitoring és teljesítményértékelés megvalósításához.

A konferenciáról részletesebben: bme.hu

 

A BME GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének 35. évfordulóját ünneplő rendezvényre alkalmából egy tanulmánykötetet is készült, amely az alábbi linken elérhető:

https://repozitorium.omikk.bme.hu

Mi marad az omega generációnak?- Kert a köbön 2024. szeptember 07.

Boomerek és Zoomerek találkoztak a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kert a köbön eseményén 2024. szeptemberében, a Nemzeti Botanikus Kertben, Vácrátóton.
A rendezvény fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A program erősen kötődött az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program (FFT NP) Fenntartható Technológiák Alprogramjához.

A szeptemberi rendezvény célja az érdeklődő nagyközönség figyelmének felhívása volt a fenntarthatósággal kapcsolatos problémákra és megoldási lehetőségeikre úgy, hogy több tudományterület szakértőit is becsatoltunk az interaktív programokba és pódiumbeszélgetésekbe.
(A fotón balról jobbra: Garamszegi László Zsolt, Bándi Gyula, Szarvas Jácint, Jávor Benedek és Litkai Gergely)

A tudományos show mellett esti koncert színesítette az eseményt. A program kifejezetten a fiataloknak – mint a jövő generációjának – készült, és az életüket meghatározó ökológiai témákat érintettünk.

Az eseményről készült rövid videó itt tekinthető meg. 

Hol vegyünk telket, ha a század közepén is élhető életet akarunk Magyarországon?

1901 óta az idei volt a legmelegebb nyár, az aszály szinte már természetesnek számít, de megdöbbentő árhullámok is ránk törnek – a Zöld Válasz podcast ezért minisorozatot indít a hazánkban tapasztalható szélsőséges időjárásról. Litkai Gergely a sorozat első adásában Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlati szakértőjével, valamint Bozó László légkörfizikussal, akadémikussal az okokról, a várható trendekről és a meteorológiai módszertanokról beszélget. Közben kiderül az is, hol érdemes telket vennünk Magyarországon, ha a század közepén is élhető viszonyok között tervezzük tölteni a napjainkat.

A Zöld Válasz podcast műsora itt hallgatható meg: valaszonline.hu

Bemutatkozik a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja

A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja a víztudományoktól az agrártudományokon, a légkörtudományon, az ökológián és az új generációs környezeti monitoringrendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik, feltárva és szem előtt tartva a köztük lévő kölcsönös és sokrétű összefüggéseket.

Előadóülésünkön az elmúlt két év eredményeiből mutatunk be néhányat, valamennyi részt vevő konzorciumi partner számára lehetőséget adva a megjelenésre.

A részletes program itt érhető el

Transzverzális készségek szerepe a fenntarthatósági átmenetben

A BME GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” c. alprojekt keretében megjelent “Competence Framework-Based Assessment to Foster Sustainability Management” tanulmány a transzverzális készségek és négy európai kompetencia keretrendszer közötti összefüggéseket vizsgálja a fenntarthatósági átmenet szempontjából.

Egyéni és közösségi szinten egyarán sürgős cselekvés szükséges ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (UN SDGs) által kitűzött célokat. A fenntarthatóság és az éghajlatváltozás összetett kérdései új készségeket és kompetenciákat tesznek szükségessé. Az oktatási rendszereknek világszerte be kell építeniük a kompetenciafejlesztést a napirendjükbe a fenntartható átmenet elérése érdekében. A felsőoktatási intézményeknek döntő szerepük van a végzett hallgatók kompetenciái és a munkaerőpiac követelményei közötti szakadék csökkentésében. Tanulmányunkban a 21. századi munka világának komplexitásaira felkészült munkaerő képzésére való törekvés jegyében az európai kompetenciakeretek és a transzverzális készségek közötti összefüggéseket vizsgáltuk. Négy keretrendszer – a DigComp, az EntreComp, a LifeComp és a GreenComp – összehasonlító elemzésével azonosítjuk a kompetenciák és a transzverzális készségek eltérő jellemzőit és kölcsönkapcsolatait. Ennek eredményeként a média- és információs műveltség valamennyi keretrendszerben alapvető transzverzális készségként jelenik meg. A tanulmány eredményei támogatást nyújtanak a tehetségfejlesztés és a szervezeti tervezés stratégiai döntéshozatalához, összehangolva az oktatást a mai társadalom dinamikus igényeivel. Az eredmények kiemelik a transzverzális készségek kulcsszerepét az egyének 21. századi munkaerőpiacra való felkészítésében és azok fenntarthatósági átmenet megvalósításában betöltött szerepére is rávilágítanak.

Forrás: Barna-Szalmáné (2024)Barna-Szalmáné (2024)

 

 

Mi marad az Omega-generációnak? – beszámoló a Kert a köbön szeptember 7-i rendezvényéről

Szombaton a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, Mi marad az Omega-generációnak? című rendezvény keretében fiatalok részt vehettek játékos vetélkedőn, megtekinthették a kutatóintézetekben folyó aktuális kutatásokat fenntarthatósági kérdésekben, érdekes kísérletekben is részt vehettek, végül pedig szakértőktől is megkérdezhették az őket foglalkoztató fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseiket. A rendezvényen a Fenntartható Technológiák Nemzeti Program is képviseltette magát.

A platánfa alatt került sor arra a panelbeszélgetésre, amelyen Litkai Gergely vezetésével járták körbe a meghívott vendégek a fenntarthatóság kérdéseit. A közeli és távoli jövőnk lehetőségeiről, a most 18 év körüliek jövőjéről beszélgetett Garamszegi László, Jávor Benedek, Szarvas Jácint és Bándi Gyula. A szószóló igyekezett megvilágítani, hogy a klímaváltozás, valamint a környezet- és természetvédelem nem két külön téma, hanem egy nagyon is összefüggő problémakör más-más fókuszú nézőpontja. A beszélgetés során szóba került többek között, hogy mit tehet és tesz-e bármit a most cselekvő korba lépő omega generáció, milyen életmódra volna szükség egy élhetőbb jövő érdekében és ehhez milyen út vezethet, milyen szabályozás kellene a klímaváltozás megállításához, lassításához, illetve a jólét és a jóllét közötti különbség miként jelentkezik az életünkben. A zöld átállás lehetősége, a kényelem szerepe a túlfogyasztásban, a társadalmi és technológiai fejlődés közötti növekvő szakadék, a divat szerepe, kulturális berögződéseink, a természettől való elszakadás, a gazdasági teljesítmény mérésének problémája mind terítékre került az est folyamán.

Az esti program a FIÚK zenekar koncertjével zárult.

A kerti tavacskák segítenek megőrizni a biodiverzitást

Sokan építenek a kertjükben néhány négyzetméteres mesterséges tavakat, azzal a talán nem is teljesen tudatosuló céllal, hogy így hozzák el otthonaikba a természetes vizek, illetve a vízi ökoszisztémák megnyugtató közelségét. Bár a tulajdonosok ezt általában nem is sejtik, de tavaikban sokszor értékes vízi életközösségek alakulnak ki, így az esztétikai funkciójukon túl ökológiai szerepet is betölthetnek: szolgálhatják a vízi élőlények fennmaradását és terjedését, akár még a nagyvárosi környezetben is.

Tudományról SzabadoON – Gelencsér András beszélgetése Szathmáry Eörssel

Szathmáry Eörs nemzetközi hírű evolúcióbiológus, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnökeként a közelmúltban nagy hatású előadásokban, kerekasztal beszélgetésekben és interjúkban hívta fel a figyelmet a modern civilizáció összeomlásának lehetséges veszélyére. A tudomány felelősségének kérdésköre mellett ez a mindannyiunkat foglalkoztató súlyos téma volt a VEAB elnökével, Gelencsér Andrással folytatott beszélgetésük fókuszában.