Egy új kutatási cikk jelent meg a magasan rangsorolt, D1-es rangú „Geoscience Frontiers” folyóiratban, amely bemutatja, hogyan forradalmasíthatja a fejlett gépi tanulás és geofizikai technikák a száraz környezetben található felszín alatti vízrendszerekről alkotott ismereteinket. A „Víztartó réteg jellemzése és a szikesedés eredete felügyelet nélküli gépi tanulás és 3D gravitációs inverziós modellezés alkalmazásával, Siwa Oasis, Egyiptom” című tanulmányt Dr. Mohamed Hamdy Eid végezte, a Miskolci Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodás Intézetének munkatársainak, Dr. Szűcs Péter, egyetemi tanár és Dr. Kovács Attila, tudományos főmunkatárs felügyelete alatt.
Az Egyiptom északnyugati Nyugati-sivatagában található Siwa oázis kritikus vízgazdálkodási kihívásokkal néz szembe, száraz éghajlata és a talajvízkészletektől való teljes függősége miatt. Az oázis körülbelül 23 000 embernek ad otthont, és kiterjedt mezőgazdasági tevékenység folyik, ennek ellenére a talajvíz szikesedése jelentős veszélyt jelent a fenntarthatóságra. A kutatás egy innovatív, integrált megközelítéssel kezeli ezt a kihívást, amely felügyelet nélküli gépi tanulási technikákat ötvöz a fejlett gravitációs adatelemzéssel.
A kutatás egyik kritikus megállapítása a talajvíz sótartalma és a szerkezeti komplexitás közötti térbeli kapcsolat. A Siwa Oasis déli része, amelyet csökkent szerkezeti komplexitás jellemez, alacsonyabb talajvíz sótartalmat mutat, és az édesvíz-kitermelés optimális területeként azonosították. Ezzel szemben a központi és északkeleti régiók magasabb sótartalmú zónákat mutatnak, amelyek térben korrelálnak a gravitáció eredetű szerkezeti rendszerekkel, ami arra utal, hogy a repedéshálózatok elősegíthetik a szivárgást a hipersós felszíni tavakból az alatta lévő víztartó rendszerekbe.
Ez az integrált megközelítés jelentős módszertani előrelépést jelent a fenntartható talajvíz-gazdálkodás terén szerkezetileg összetett, száraz környezetekben. A fúrási naplókból származó részletes litológiai információk és a gravitációs felmérések térbeli lefedettségének kombinálásával a kutatás átfogó, háromdimenziós megértést nyújt a víztartó réteg geometriájáról, valamint a talajvíz áramlását és minőségét befolyásoló szerkezeti szabályozásokról. Az eredmények közvetlen hatással vannak a vízkészlet-tervezési és -gazdálkodási stratégiákra a Siwa oázisban és a világ hasonló száraz régióiban.

2025. november 25-én a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara adott otthont a „Klímától kultúráig – a fenntarthatóság arcai” című tudományos rendezvénynek, amely az MTA Jubileumi Tudományünnep keretében valósult meg.

Időpont: 2025. november 25. (kedd), 13:00-15:00
Szervező és helyszín: BME GTK, Q épület, QB404
Kapcsolódás: MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program, Fenntartható Technológiák Alprogram – A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai c. kutatási projekt

Köszöntő az MTA projekt és BME GTK képviseletében – rövid bevezető a jubileum és a kutatási program kapcsán.

Az eseményt Prof. Dr. Józsa János egyetemi tanár, rector emeritus, MTA rendes tagja, MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program FTA társelnöke nyitja meg.

Klímateljesítmény és klímainnováció

• Buzási Attila: Klímateljesítmény és alkalmazkodási hiányok az európai városok esetén
• Szalmáné Csete Mária: Innováció a klímaváltozás korában – túlélés vagy rendszerszintű alkalmazkodás?

Körforgásban: a gazdaság és az ökológia új képletei

• Szabó Mariann: Körforgásos gazdaság és régiók – se veled, se nélküled?
• Bozsoki Fruzsina: Új élet a régi terekben: a fenntartható városfejlődés nyomában

Gazdasági reziliencia és iparpolitikai fordulatok

• Kóczy László: Energiabiztonság az EU-ban: Az AggregateEU mechanizmus
• Bethlendi András: Mit tanulhatunk a bukott startupoktól?

Szakpolitikák harmóniában: integráció a fenntarthatóságért

• Orbán Annamária: Jövőtudatos vízgazdálkodás, mezőgazdaság, élhető vidék
• Beszedics-Jäger Bettina Szimonetta: Fuzzy logika alkalmazhatósága klímastratégiai értékelésekben

Ember, közösség, jövő: a társadalmi dimenzió

• Grad-Gyenge Anikó: Fenntarthatóság a szellemi tulajdonjogok kereszttüzében
• Janky Béla: Fenntartható-e az emberi civilizáció? Kultúraelméleti megfontolások.

Zárszó –  Hogyan válhat a tudomány a fenntartható jövő alakítójává?

Szabó Norbert Péter

A tanulmány egy hiperparaméter-becslésen alapuló inverziós eljárást mutat be felszínközeli telítetlen képződmények értékelésére. A mérnökgeofizikai szondákkal mért természetes gamma-sugárzás intenzitás, térfogatsűrűség, neutron-porozitás és elektromos fajlagos ellenállás adatokat együttes inverzióval dolgozzuk fel az agyag- és homoktartalom, valamint a levegő- és víztartalom meghatározása céljából. Az inverziós algoritmust faktoranalízis előzetes alkalmazásával továbbfejlesztettük. Az első statisztikai faktor szoros korrelációt mutatott a víztartalommal több hazai (magyarországi) vizsgálati területen. Feltételezve az első faktor és a víztartalom közötti lineáris kapcsolatot, e relációt beépítettük az előremodellezési algoritmusba. A víztartalom diszkrét mélységekben történő közvetlen becslése helyett a lineáris regressziós modell együtthatóit becsüljük inverzióval, és ezek felhasználásával a víztartalmat a fúrás teljes hosszán származtatjuk. A regressziós együtthatókat – mint területfüggő állandókat – hiperparaméterként kezeljük, és egy kétlépcsős, beágyazott inverziós algoritmus keretében becsüljük. A külső ciklusban a hiperparamétereket differenciális genetikus algoritmus optimalizálja, miközben a térfogati paramétereket rögzítjük. A belső iterációs eljárásban a térfogati mennyiségeket mélységenként, gyors lineáris inverzióval számítjuk. A hiperparaméterek becslési hibáját az evolúciós keresés utolsó generációjának egyedeiből, míg a térfogati mennyiségek hibáját az adatkovariancia-mátrix alapján határozzuk meg. A megnövelt adat/ismeretlen (túlhatározottsági) arány eredményeként a becslés pontossága meghaladja a lokális inverziós módszerekét. A mérnökgeofizikai szondázási adatok hiperparaméter-inverziója új perspektívát kínál a környezetmérnöki és vízföldtani problémák megoldásában, mivel pontosabb és megbízhatóbb bemeneti paramétereket szolgáltat a telítetlen közegek hatékonyabb jellemzéséhez.

 

A folyók alakját és vízszintjét nemcsak a természetes folyamatok, hanem a különféle folyószabályozási beavatkozások – például a part mentén a meder felé épített kőművek, az úgynevezett sarkantyúk – is befolyásolják. Bár ezek a szerkezetek maguk statikusak, a folyókra gyakorolt hatásuk hosszú idő alatt, fokozatosan bontakozik ki. Egy magyar-amerikai kutatás új, a részletes 3D és a nagy tér- és időléptékű 1D modellezés előnyeit ötvöző eljárást dolgozott ki, amely alkalmas a folyók morfológiai és vízszintváltozásainak hosszú távú előrejelzésére.

A Mississippi és a Duna példáján végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a folyószabályozási művek hatása erősen függ a mederanyag összetételétől. A homokos medrű Mississippi esetében a beavatkozások kezdetben vízszintemelkedést okoznak, de évtizedek alatt a folyó új egyensúlyi állapotot alakít ki, míg a Duna homokos–kavicsos medrében a meder „páncélozódása” miatt a vízszint tartósan magasabb maradhat.
A kutatás rávilágít, hogy a folyók morfológiai folyamatai évtizedeken át zajló, lassú, de tartós változások. Egy adott állapot nem tekinthető véglegesnek: a folyók folyamatosan módosítják medrüket, és míg néhány éves léptékben ezek a változások alig észlelhetők, évtizedes távlatban már jelentős meder- és vízszintváltozásokat eredményezhetnek.

Mivel a magyarországi folyók között homokos, kavicsos és vegyes szemösszetételű szakaszok egyaránt gyakoriak, a kutatás eredményei kiemelik a részletes morfológiai felmérések és a hosszú távú monitoring fontosságát. Az új modellezési megközelítés nemcsak a folyószabályozási művek hatásainak, hanem a természetes morfológiai változások, a klímaváltozás okozta hidrológiai átalakulások és a revitalizációs beavatkozások hosszú távú következményeinek előrejelzésére is alkalmas. Az ilyen vizsgálatok alapot teremtenek a fenntartható folyógazdálkodás megvalósításához, mivel segítik a folyók hordalékháztartásának és morfológiai folyamatai előrejelzését és a beavatkozások hatásainak megalapozott tervezését.

A tanulmány a Nature portfólióhoz tartozó, D1-besorolású Communications Earth & Environment folyóiratban jelent meg.

A 2025. szeptember 17-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében megrendezett, konferencia célja az volt, hogy teret adjon a társadalom és a szakemberek számára egy átfogó, a magyarországi sajátosságoknak megfelelő, új klímavédelmi jogszabály kidolgozásához, miután az Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi klímatörvény 3. § (1) bekezdését. Az előadók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen módon járulhatnak hozzá ehhez a folyamathoz.

Előzmény

Az Alkotmánybíróság 2026. június 30-i hatállyal megsemmisítette a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését, mert az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, elővigyázatosság és megelőzés elveit. A testület azt is megállapította, hogy a jogalkotó „nem szabályozta átfogóan és kifejezetten a Kárpát-medence és Magyarország sajátosságainak megfelelően a klímaváltozást előidéző üvegházhatású gázok csökkentésének a hagyományos kibocsátás szabályozásán túli eszközeit (mitigáció), a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás eszközeit (adaptáció), valamint a klímaváltozás következményeivel szembeni ellenállóképesség növelésének eszközeit (reziliencia).”

„Nincs olyan vizsgált terület – a légkörtől a vizekig, a talajtól az élővilágig, beleértve az emberi egészséget is –, ahol ne lennének kimutathatók a klimatikus változások, amelyek egyértelműen negatív irányúak.” Az MTA szakmai álláspontját a Klímatörvényről egy ad hoc elnöki bizottság fogalmazta meg, az Alkotmánybíróság megkeresésének eleget téve. Az MTA állásfoglalásról bővebben itt olvashat.

A konferencián az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program elnöke, Bozó László képviselte az Akadémia és a FFTNP korábbi állásfoglalását. Az Akadémia szakmai állásfoglalására több előadó is hivatkozott.

 

További információk:

A konferencia programja

Több okból is alaptörvény-ellenes a Klímatörvény

Új klímatörvényt az élhető jövőért

Musaab A. A. Mohammed, Norbert P. Szabó, Joseph O. Alao and Péter Szűcs

A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programjának (FFT NP FTA) keretében kutatásunk a felszín alatti vízkészletek fenntartható kezelésére összpontosít sivatagi és félsivatagi környezetben. Szudán, ahol a felszín alatti víz a legmegbízhatóbb édesvízforrás, komoly kihívásokkal néz szembe a korlátozott monitoring infrastruktúra, a víztartó rétegektől való magas függőség, valamint az éghajlati változékonyság és az emberi kereslet növekvő hatásai miatt.

E kihívások kezelése érdekében a GRACE és GRACE-FO missziók műholdas geofizikai megfigyeléseit kombináltuk a Global Land Data Assimilation System (GLDAS) felszíni adataival. Ez a munka bemutatja, hogy a geofizikai műholdas adatok és a modern számítási eszközök integrációja hogyan kínálhat új megoldásokat a vízkészlet-gazdálkodásra az adathiányos régiókban, támogatva az FFT NP FTA átfogó céljait, a fenntartható fejlődés és a technológiai innováció előmozdítását.

2025 nyarán jelent meg az Atmospheric Chemistry and Physics (D1) folyóiratban egy tanulmány, melynek célja az ózon száraz ülepedésének, valamint az azt alkotó egyes részfolyamatok légkörkémiai modellekben való leírásának összehasonlítása és értékelése volt. A vizsgálatban 24 intézmény 37 kutatója vett részt. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy milyen nehézségekbe ütközik a nedvességhiány hatásainak pontos leírása az ózon szomatikus elnyelésére a száraz időszakban, amelyet az adott ökoszisztémára jellemző növény–erőforrás kölcsönhatások idéznek elő. A cikk módszertanában összefügg az SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport FF&T programban vállalt feladataival.

 

Tovább a közleményhez: Atmospheric Chemistry and Physics

Szlovákia gazdag balneológiai hagyományokban, számos ásványvízforrást használtak történelmileg terápiás célokra. A Sobranecké fürdő („Salus per Aquam”) figyelemre méltó történelemmel rendelkezik, amely 1336-ig nyúlik vissza, és kulturális, valamint történelmi jelentősége miatt szlovák örökségként ismert helyszín. Ásványi anyagokban gazdag vizeinek gyógyító tulajdonságait először Sztáray gróf krónikája dokumentálta, „sós gyógyító kutakként” írták le őket. Ma ez az egykor virágzó gyógyfürdő romos állapotban áll, emlékeztetve történelmi jelentőségére és ásványvizeinek figyelemre méltó gyógyító tulajdonságaira. A kassai önkormányzat megújult érdeklődése a közelmúltban erőfeszítéseket tett a fürdő tevékenységének helyreállítására. Ez a kutatás a víz bőrterápiás célú felhasználásával járó fizikai-kémiai és mikrobiális jellemzők, valamint a lehetséges egészségügyi kockázatok felmérésére irányul. A tanulmány eredményei, amelyek elsők a maguk nemében, tudományos alapot nyújtanak a fürdő rehabilitációjához, biztosítva, hogy történelmi öröksége megmaradjon, miközben összhangban van a gyógyvíz felhasználására vonatkozó modern egészségügyi és biztonsági előírásokkal.

A közlemény itt érhető el: Environmental Challenges

A Miskolci Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodás Intézetének kutatói, akik Lengyelországgal együttműködve nemzetközi szinten is együttműködnek, úttörő tanulmányt publikáltak a dél-lengyelországi forrásvíz minőségéről egy rangos Q1 folyóiratban.

Az átfogó kutatás hat forráshelyszínt elemzett fejlett geokémiai modellezés, egészségügyi kockázatértékelés és Monte Carlo szimulációk segítségével négy szezonális kampány során. A tanulmány a maga nemében az első ilyen jellegű integrált értékelést jelenti a régióban.

Kritikus egészségügyi megállapítások: A kutatás kimutatta, hogy a gyermekek 1,5-2-szer nagyobb egészségügyi kockázatnak vannak kitéve a nehézfém-expozíció miatt, mint a felnőttek. Az egyik helyszínen a higanyszennyezés meghaladta a biztonságos határértékeket, a veszélyességi hányados elérte a 3,01-et, míg a krómot és az ólmot kiemelt rákkeltő szennyező anyagként azonosították.

Főbb felfedezések: Az évszakok változása drámai változásokat mutattak a víz kémiájában, a kalciumkoncentráció télen 90-96 mg/l és nyáron 19-45 mg/l között ingadozott. A tanulmány két különböző víztípust azonosított, lehetővé téve a szennyezés forrásának gyors azonosítását.

Globális hatás: Míg minden forrás „Jó” vízminőségi minősítést kapott, egyes helyszíneken a nehézfém-szennyezettségi index elérte a 120,10-et. A kutatás gyakorlatias ajánlásokat fogalmaz meg a vízgazdálkodási hatóságok számára, és hozzájárul az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak eléréséhez.

Ez az úttörő munka új mércét állít fel a vízminőség-kutatásban, és bemutatja a nemzetközi tudományos együttműködés erejét a globális környezeti kihívások kezelésében.

A teljes cikket itt érheti el: nature.com

Mit jelent az ökológiai restauráció? Izgalmas kutatói programok, nemezelés, fafaragás, népi játékok gyerekeknek, este pedig temperamentumos koncert a Los Orangutanos Zenekarral. Megrendeztük a „Milyen egy természetes élőhely?” című fotópályázatból összeállított kiállításunkat. A fűbe heveredve meghallgattuk egy világhírű fafaragó művész és ökológusok beszélgetését arról, hogy mi is az a restauráció és hogy mit tehetünk a természetesebb környezetünkért.

Az alábbi összefoglaló videó ízelítőt nyújt a rendezvényről: