Kutatási ív és integrált szemlélet
A négyéves kutatási program célja a fenntarthatósági átmenet gazdasági, társadalmi, környezeti, területi és szakpolitikai összefüggéseinek komplex vizsgálata, valamint a fenntarthatósági teljesítmény mérésére és értékelésére alkalmas módszerek továbbfejlesztése volt. A kutatás öt fő célterület – klímateljesítmény; környezeti és ökológiai teljesítmény; társadalmi és humán teljesítmény; gazdasági teljesítmény; szakpolitikai konzisztencia – mentén épült fel. A 2022–2023-as pilot vizsgálatokat kiterjedtebb empirikus és térségi elemzések, majd nemzetközi összehasonlítások követték; a záró időszakban az eredmények integrációja és a fenntarthatósági átmenet többszintű értelmezése került előtérbe. A program összegző szemléletét a 2026-ban elkészült „Klímától kultúráig – A fenntarthatósági átmenet logikája” című kötet rendszerezi.
Klímateljesítmény és klímaadaptáció
A klímakutatások középpontjában a területi sérülékenység, az alkalmazkodóképesség és a stratégiai tervezés teljesítményének összekapcsolása állt. Magyar és szlovák megyeszékhelyek hőhullám-sérülékenységét társadalmi, gazdasági és területhasználati mutatók bevonásával, fuzzy módszertannal vizsgáltuk; ehhez kapcsolódtak a magyar nagyvárosok mikroklimatikus és területhasználati változásainak, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek elemzései. A kutatás európai léptékűvé bővült a SECAP-ok és más városi adaptációs tervek értékelésével. A záró szakaszban a kitettség, sérülékenység, adaptációs kapacitás, tervminőség, végrehajtás és adaptációs eredmény elkülönített értékelése, valamint a települési hőkockázati „need score” és a helyi válaszokat mérő „response score” összekapcsolása jelentett módszertani előrelépést. Ezt egészítette ki 821 budapesti lakos reprezentatív vizsgálata, amely Buda és Pest eltérő adottságain keresztül erősítette meg a helyalapú, társadalmilag érzékeny adaptáció jelentőségét.
Környezeti és ökológiai teljesítmény, városi élhetőség
A vizsgálatok a városi zöld infrastruktúrától és természetalapú megoldásoktól a barnamezős fejlesztéseken és körforgásos gazdaságon át az országos környezeti teljesítmény méréséig terjedtek. Az IPBES antropogén hajtóerőihez rendelt kulcsindikátorokkal Magyarország környezeti teljesítményét hosszú idősoron és EU11 összehasonlításban értékeltük, míg a városi élhetőség kutatásában hat aldimenzióra és 40 indikátorra épülő fuzzy rendszer készült. A körforgásos átállás mikroszintű vizsgálata Budapest XI. és XXII. kerületében feltárta, hogy a városszerkezet, a bizalmi tőke és a helyi intézményi beágyazottság alapvetően alakítja a körforgásos életmódot támogató szolgáltatások működését. Az épített környezet kutatásában a barnamezős területek adaptív megújítását, TOP-projekteket, BREEAM/LEED minősítéseket és átmeneti hasznosítási gyakorlatokat elemeztünk. Az eredmények a fizikai értékőrzés, a zárt anyagciklusok, a zöldinfrastruktúra és a közösségi körforgásos gyakorlatok összekapcsolását, valamint az önkormányzatok katalizátor szerepét emelik ki.
Társadalmi és humán dimenzió, energiaközösségek
A társadalmi kutatások a kulturális evolúció, a társadalmi sérülékenység, a közös erőforrások kormányzása és a közösségi energiaátmenet kérdéseire terjedtek ki. A kulturális evolúció vizsgálata azt elemezte, hogy az értékek, normák és viselkedési minták változása milyen feltételek mellett támogathat fenntartható társadalmi pályákat; ehhez kapcsolódott Elinor Ostrom közös erőforrásokra épülő megközelítésének feldolgozása. Kiemelt új irány volt az energiaközösségek társadalmi innovációként történő vizsgálata: 17 magyar energiaközösség tipologizálása és két pilot üzleti modelljének elemzése készült el. A V4-összehasonlítás szerint fejlődésük korlátai jelentős részben intézményi jellegűek; meghatározó az energiamegosztás, a mérési és adatintegráció, a pénzügyi fenntarthatóság, a haszonmegosztás, a kormányzási partnerségek és az energiaigazságosság.
Gazdasági teljesítmény és vállalati fenntarthatóság
A gazdasági kutatások az erőforrás-allokációtól és energiapiacoktól a mobilitáson, zöldfinanszírozáson és vállalati fenntarthatóságon át a stratégiai teljesítménymérésig íveltek. Vizsgáltuk a szűkös, oszthatatlan javak heterogén igények szerinti allokációját, az európai földgázpiac működését és az AggregateEU mechanizmust. A záró időszakban Shapley-érték és optimális hálózati áramlási módszerek kombinálásával az európai gázhálózat ellátási zavarokkal szembeni rezilienciáját és a kritikus vezeték- és LNG-kapcsolatokat elemeztük; kapcsolódó kutatás indult a globális LNG-hálózat kritikus útvonalainak feltárására. A fenntartható mobilitásban BoD–DEA megközelítést alkalmaztunk a MENA-régió 35 városára, a zöldfinanszírozás elemzése pedig a vállalati kötvénypiac szerepét emelte ki. Az energetikai vállalatok fenntarthatósági teljesítményét EU Taxonómia-mutatókkal értékeltük, és kidolgoztuk a hatperspektívás, 4T kockázatkezelési logikát integráló HEX-BSC keretrendszert.
Szakpolitikai konzisztencia és összegző eredmény
A szakpolitikai konzisztencia valamennyi kutatási irányt összekötötte: a klímastratégiák mellett az élelmiszer-, víz- és vidékpolitika összehangolása, a zöldfinanszírozás intézményi feltételei, az energiaközösségek szabályozása és a fenntarthatóság–szellemi tulajdon kapcsolat is megjelent. A projekt záró szakaszának fontos elméleti eredménye a lokalitás szerepének felértékelése. Az ISO 14092 kerete, 65 EU Mission Adaptation projekt és hazai vállalati tapasztalatok elemzése alapján a lokalitás a fenntarthatóság kiegészítő, ötödik dimenziójaként értelmezhető: az átmenet eredményessége nem választható el a helyi környezeti adottságoktól, intézményektől, tudástól, társadalmi kapcsolatoktól és cselekvési kapacitásoktól. A budapesti körforgásos gazdasági vizsgálatok ezt empirikusan is megerősítették az intézményi beágyazottság és az önkormányzati közvetítő szerep jelentőségének feltárásával. A program összeredménye egy többszintű, területileg beágyazott értékelési szemlélet, amely a település/város, közösség, vállalat, ágazat és szakpolitika szintjeit kapcsolja össze.
Összegzésként a kutatás a fenntarthatósági átmenet tudományos mérését a helyi adottságok, a társadalmi részvétel, a gazdasági ösztönzők és az intézményi végrehajtás együttes értékelésével vitte tovább. A projekt eredményeit a 2026-ban elkészült, open access megjelenésre előkészített „Klímától kultúráig – A fenntarthatósági átmenet logikája” című, az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelenő kötet foglalja egységes keretbe.
Tovább a cikkhez: A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai
