Döntött az Alkotmánybíróság (AB): jelenlegi klímatörvényünk hiányos, nem felel meg az Alaptörvény által előírt kötelezettségeknek. A Zöld Válasz vendége Szabó Marcel, az AB határozatának előadó bírója, valamint Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke. Mit ír elő az AB, hogy készült a határozat, milyen nemzetközi példák vannak, és mit vár el a magyar társadalom klímaügyben? Ezekről a kérdésekről beszélget vendégeivel Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában.
A tudósok szerint a jogszabály túl általános volt és rövid távon csak könnyen megvalósítható vállalásokat tett. Így pedig a jövendő nemzedékeknek rosszabb állapotban adnánk át a Földet, mint ahogy kaptuk. És ez az, ami alkotmányba ütközik.
Tovább az euronews.com oldalra.
Az Alkotmánybíróság (Ab) a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését semmisítette meg, azzal az indoklással, hogy az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elveit. Az Ab úgy találta, hogy a törvény nagyon gyenge vállalást tett azzal, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Ezért jóformán semmit se kell(ett) tenni, mert 1990-ben még a szocialista nagyipar maradványai is szerepeltek a szennyezők között, és ahogy a szektor teljesen összeomlott, a kibocsátások is lecsökkentek. A klímasemlegesség elérését 2050-re tűzték ki Európában, ami azt jelenti, hogy ha elodázzák most a megfelelő intézkedéseket, a következő 25 évre sokkal több és fájdalmasabb feladat jut.
Tovább a cikkhez: telex.hu
A teljes cikk és a beszélgetés itt érhető el: infostart.hu
1901 óta az idei volt a legmelegebb nyár, az aszály szinte már természetesnek számít, de megdöbbentő árhullámok is ránk törnek – a Zöld Válasz podcast ezért minisorozatot indít a hazánkban tapasztalható szélsőséges időjárásról. Litkai Gergely a sorozat első adásában Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlati szakértőjével, valamint Bozó László légkörfizikussal, akadémikussal az okokról, a várható trendekről és a meteorológiai módszertanokról beszélget. Közben kiderül az is, hol érdemes telket vennünk Magyarországon, ha a század közepén is élhető viszonyok között tervezzük tölteni a napjainkat.
A Zöld Válasz podcast műsora itt hallgatható meg: valaszonline.hu
Ahogy az V. Bodrogi – XII. Tiszai PET Kupa egyik csapatának kapitánya fogalmazott: nekik ez a 9 nap volt a családi nyaralásuk, és sehol sem lettek volna szívesebben. Az eddigi legszennyezettebb útvonalon zajló verseny rekord eredményt hozott: 17,5 tonna hulladéktól sikerült mentesítenie az árteret a résztvevő közel 350 petkalóznak. Ráadásul ezúttal nem is egy, hanem két folyó megtisztításán dolgoztak a résztvevők. A verseny végére az is kiderült, milyen mértékű a mikroműanyag és a biszfenol-A szennyezettsége az eddig még sosem vizsgált Bodrognak.
Tovább a cikkhez: qubit.hu
Három nagy nemzeti tudományos program kezdte meg a működését az Akadémia koordinálásával 2022 végén: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. A négyéves programok közül a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program eddigi eredményeiről és a további célkitűzésekről beszélgettünk a kutatási program elnökével, Bozó László akadémikussal, valamint a konzorciumvezető intézet, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, egyben a program egyik társelnökével, Garamszegi Lászlóval.
Az Európai Unió évek óta dolgozott a világ legambiciózusabb természetvédelmi szabályozásán, amely azonban március végén, az utolsó előtti pillanatban elbukott. A többségi támogatás Magyarországon múlt, hazánk addigi álláspontjával szembefordulva nemet mondott a szövegre. Az eddig példátlannak számító rendelet jövőjéről, fontosabb pontjairól és az egyre romló ökológiai helyzet klímaváltozásra gyakorolt hatásáról Garamszegi László Zsolttal, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgettünk a Zöldövezet legújabb adásában.
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK), a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói azt vizsgálták, hogy a szaharai porviharokkal érkező ásványi por milyen hatással van a hazai fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a villamosenergia-termelési menetrendekre. A Renewable and Sustainable Energy Reviews című rangos tudományos folyóiratban megjelent tanulmány választ ad arra, hogy mikor, honnan és mennyi, illetve milyen ásványi tulajdonságú szaharai por érkezik Magyarország fölé. A kutatók szerint a menetrendezésben figyelembe kellene venni az epizodikus porviharokat, amelyek miatt a besugárzás a vártnál kisebb lesz, azaz kevesebb villamos energiát lehet termelni, mint amennyire a menetrendezők számítottak.
A fotovoltaikus energiatermelés és általában az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kiszámíthatatlanok. A villamos energia, ellentétben például a gázzal, jelenleg lényegében nem tárolható, a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyára van szükség, nincs puffer a rendszerben. A villamosenergia-mixben napról napra változó a fosszilis és a megújuló energiaforrások aránya. Ugyanakkor – éppen a termelés–fogyasztás kényszerű egyensúlyának szükségessége miatt – tudni kell, hogy mekkora lesz a következő napon az időjárásfüggő megújulók aránya a rendszerben. Ha a menetrend nem jó, akkor drága és fosszilis tartalékkapacitások – főként gázerőművek – gyors üzembe helyezésére van szükség.
A rendszerirányítónak tehát előre tudnia kell, hogy mennyit fognak termelni a naperőművek. Erre vonatkozóan futnak modellek, és rendelkezésre állnak historikus klimatikus adatok is. Ezek a modellek azonban sok paramétert nem vesznek figyelembe, vagy rosszul paramétereznek bizonyos folyamatokat, a historikus adatok pedig a jelenleg zajló klímaváltozás miatt lényegében használhatatlanok.
A HUN-REN CSFK, a Pannon Egyetem és az ELTE kutatói a korábbi, légköri porral és szaharai porviharos eseményekkel kapcsolatos alapkutatásaikat terjesztették ki egy társadalmi-gazdasági szempontból is jelentékenyebb irányba, nevezetesen arra, hogy az ásványi por milyen hatással van a fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a menetrendekre.
A most publikált szakcikkben Varga György, a HUN-REN CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és kutatótársai a fotovoltaikus energiatermelésre adott, jelentős hibákkal terhelt 24 órás menetrendeket vizsgálták a 2022. évi, hazánkban rekordot döntött 16 szaharai porviharos esemény idején. Rávilágítottak, hogy a porviharos események során az ásványi szemcsék jelentős szerepet játszanak a felhőképződésben, így nagyobb lesz a felhőzöttség, és a felhők élettartama is megnő. A besugárzás a vártnál kisebb lesz, kevesebb villamos energiát lehet termelni, mint amennyire a menetrendezők számítottak.
A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák MTA Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program keretében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke tudományos előadóülést szervezett csütörtökön Algavirágzások, algatoxinok tavainkban címmel Tihanyban.
Az előadások szünetében Vasas Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének vezetője készséggel állt lapunk rendelkezésére.
– Az elmúlt években egyre gyakrabban jöttek bejelentések különböző lokális algavirágzásokról a Balatonról – mondta kérdésünkre. – Rögtön szeretném hangsúlyozni, hogy ebben az évben a Balaton vízminősége, leginkább az időjárásnak köszönhetően tökéletes. Viszont az elmúlt években egyre gyakrabbá vált az, hogy egyes helyeken, strandok környékén nagyobb mennyiségben, viszonylag hosszabb időn keresztül algásodások jelentek meg.