Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

Az algák előfordul, hogy kiverik a biztosítékot

A Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák MTA Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program keretében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszéke tudományos előadóülést szervezett csütörtökön Algavirágzások, algatoxinok tavainkban címmel Tihanyban.

Az előadások szünetében Vasas Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének vezetője készséggel állt lapunk rendelkezésére.

– Az elmúlt években egyre gyakrabban jöttek bejelentések különböző lokális algavirágzásokról a Balatonról – mondta kérdésünkre. – Rögtön szeretném hangsúlyozni, hogy ebben az évben a Balaton vízminősége, leginkább az időjárásnak köszönhetően tökéletes. Viszont az elmúlt években egyre gyakrabbá vált az, hogy egyes helyeken, strandok környékén nagyobb mennyiségben, viszonylag hosszabb időn keresztül algásodások jelentek meg.

Egyre sósabb a Balaton vize

Mitől selymes a Balaton vize? Van-e gyógyító hatása? Mennyit változott az összetétele az idők során? A tó vize ma már nem édes-, hanem „édes-sós, átmeneti víz”. Vörös Lajos ökológussal, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársával beszélgettünk a tóról.

Cholnoky Jenő 1936-ban megjelent Balaton című monográfiájában olvasható: „Hogy a Balaton vizében való fürdésnek a tisztálkodáson kívül van-e valami testedző, vagy ideggyógyító hatása, azt megmondani nem az én dolgom. Arra emlékszem, hogy gyermekkoromban és fiatalember koromban nagyon sokat fürödtem a Balatonban s fürdés után mindég valami kellemes bágyadtságot és egyúttal valami rendkívül érdekes munkavágyat éreztem. (…) egyszóval kétségtelen, hogy az idegekre pihentetően, megnyugtatóan és fölfrissítőleg hat a balatoni fürdő.”

Valójában fogalmunk sincs a Balaton jövőjéről – mondja az ökológus

Meg kell őrizni a jelenlegi természeti értékeket, és ennek kell alárendelni a fokozódó társadalmi igényeket – vallja Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója. Az ökológus szerint az évszázad második felétől várható a tó vízszintjének nagymértékű csökkenése.

A Balaton szabályozott tó, amelynek vízjárása nem természetes, most némiképp megvalósul a jövőbeni kisvizekre (aszályokra) felkészülő víztározás a vízszint 120 centiméteren tartásával, miközben szükségessé vált az e szint fölötti víz leeresztése – mondta a Magyar Nemzetnek a szakember arról, hogy le kell engedni a Balaton vizét, mert túl sok van benne.

A klímaváltozás és más globális környezeti hatásokat figyelembe véve azt tartja a Balatonra nézve, hogy az emberiségnek még csak halovány sejtése van arról, mire is kell felkészülni hosszú távon, hiszen a klímamodellek megbízhatósága korántsem százszázalékos.

„Hogyan is tudnánk pontosan megmondani, mi történik a tóval pár évtized múlva, ha egy-két héttel előre sem tudjuk pontosan megmondani, milyen időjárás várható?” – tette hozzá Erős Tibor.

MTA-közgyűlés: Négy témában indulnak nemzeti kutatási programok

Hárommilliárd forintból négy nagy kutatási programot indít a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – közölte Freund Tamás, az MTA elnöke a tudós testület 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón hétfőn.

Freund Tamás elmondta, hogy összesen évi 3 milliárd forint támogatással indul el a Nemzeti Agykutatási Program 3.0, a Technológiák és fenntartható fejlődés, a Tudomány a magyar nyelvért és a Poszt-Covid nemzeti program.

Az MTA 195. közgyűlésén bejelentett, a kormány által támogatott programok olyan társadalmi és nemzetstratégiai prioritásokhoz kötődnek, amelyekben kiemelkedő hazai tudományos háttér áll rendelkezésre, és közvetlenül kapcsolódnak az Akadémia küldetéséhez, programjaihoz – tette hozzá.

A Nemzeti Agykutatási Program harmadik szakaszának fő törekvése az agy működésének és betegségeinek jobb megértése és az eredmények mielőbbi gyakorlatba ültetése a legkiválóbb kutatók munkája révén.

A Technológiák és fenntartható fejlődés elnevezésű program a stratégiai jelentőségű technológiák és a fenntarthatóság összehangolását célozza. A Tudomány a magyar nyelvért nemzeti program olyan kutatásokat fog támogatni, amelyek egyrészt nyelvi örökségünk egész történelmi településterületünkre kiterjedő megőrzésére, másrészt a modern technológiák anyanyelvünk művelésének szolgálatába állítására irányul.