A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Báldi András ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Academia Europaea tagja, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának vezetője az ökoszisztéma-szolgáltatások kutatása terén végzett kimagasló színvonalú tudományos munkássága, valamint szakmai közéleti szerepvállalása elismeréseként.
Lehet jó fenékküszöböt ennyire gyorsan megépíteni? Hogyan tudták ennyire gyorsan megtervezni, hogy milyen és mekkora fenékküszöb, pontosan hová kell? Műszaki szempontból mi az, amit semmiképpen nem szabad elkapkodni, még akkor sem, ha sürget az idő? Pontosan hol lesz ez a fenékküszöb, és mekkora? Mi dönti el, hogy mekkora fenékküszöb kell? Miért éppen oda kell rakni? Amikor majd áradni fog a Duna, nem fogja szétszedni, elsodorni a fenékküszöb kőtömbjeit? Vannak más típusai is a fenékküszöbnek? Hogyan működik egy fenékküszöb? Mennyivel fogja megemelni a fenékküszöb a vízszintet? Mennyire tartós a hatása a fenékküszöbnek, ha sokáig kevés a víz a Dunában? Szükség esetén tovább magasítható egy fenékküszöb? Ha valahol megemeli a fenékküszöb a vízszintet, akkor egy másik helyen csökkenti? A meder süllyedését lassítja vagy gyorsítja a fenékküszöb? Milyen hatása van egy fenékküszöbnek a hajózásra? A folyó élővilágában milyen következményekkel jár egy fenékküszöb létesítése? A fenékküszöb mellett az szólt, hogy ez a legyorsabb és legolcsóbb eredményes megoldás? Az elsüllyesztett bárkák kiegészítő és ideiglenes megoldást jelentenek? A Ráckevei-Soroksári Duna-ágon lévő zsilip kinyitásának milyen hatása lesz arra a szakaszra? Mennyire rendkívüli az, amit most látunk a Dunán? Mi okozza most elsősorban a Duna rendkívül alacsony vízállását? A felvízi országok tudják visszatartani a vizet? Hogyan működik egy vízlépcső? A Dunára kellene vízlépcső? A vízlépcső milyen hatással van a folyó hordalékszállítására, és annak milyen következményei vannak? Miért mélyül a Duna medre régóta? Milyen következményekkel jár a medermélyülés? Mit lehet tenni a medermélyülés ellen rövid és hosszú távon? Hogyan lehet a mostanihoz hasonló kisvizes időszakok mellett egyszerre az eddigieknél nagyobb árhullámokra is felkészülni? Lehet úgy beavatkozni, hogy az egyik szakaszon megoldunk valamit, anélkül, hogy máshol problémát okoznánk? A korábbi folyószabályozásoknak most tapasztaljuk meg a hátrányait? Mi az új vízgazdálkodási szemlélet vezérgondolata?
Döntött az Alkotmánybíróság (AB): jelenlegi klímatörvényünk hiányos, nem felel meg az Alaptörvény által előírt kötelezettségeknek. A Zöld Válasz vendége Szabó Marcel, az AB határozatának előadó bírója, valamint Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke. Mit ír elő az AB, hogy készült a határozat, milyen nemzetközi példák vannak, és mit vár el a magyar társadalom klímaügyben? Ezekről a kérdésekről beszélget vendégeivel Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában.
A tudósok szerint a jogszabály túl általános volt és rövid távon csak könnyen megvalósítható vállalásokat tett. Így pedig a jövendő nemzedékeknek rosszabb állapotban adnánk át a Földet, mint ahogy kaptuk. És ez az, ami alkotmányba ütközik.
Tovább az euronews.com oldalra.
Az Alkotmánybíróság (Ab) a Klímatörvény 3. § (1) bekezdését semmisítette meg, azzal az indoklással, hogy az sérti a nemzedékek közötti igazságosság, az elővigyázatosság és a megelőzés elveit. Az Ab úgy találta, hogy a törvény nagyon gyenge vállalást tett azzal, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40 százalékkal csökkenti 2030-ig az 1990-es bázisévhez képest. Ezért jóformán semmit se kell(ett) tenni, mert 1990-ben még a szocialista nagyipar maradványai is szerepeltek a szennyezők között, és ahogy a szektor teljesen összeomlott, a kibocsátások is lecsökkentek. A klímasemlegesség elérését 2050-re tűzték ki Európában, ami azt jelenti, hogy ha elodázzák most a megfelelő intézkedéseket, a következő 25 évre sokkal több és fájdalmasabb feladat jut.
Tovább a cikkhez: telex.hu
A teljes cikk és a beszélgetés itt érhető el: infostart.hu
1901 óta az idei volt a legmelegebb nyár, az aszály szinte már természetesnek számít, de megdöbbentő árhullámok is ránk törnek – a Zöld Válasz podcast ezért minisorozatot indít a hazánkban tapasztalható szélsőséges időjárásról. Litkai Gergely a sorozat első adásában Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlati szakértőjével, valamint Bozó László légkörfizikussal, akadémikussal az okokról, a várható trendekről és a meteorológiai módszertanokról beszélget. Közben kiderül az is, hol érdemes telket vennünk Magyarországon, ha a század közepén is élhető viszonyok között tervezzük tölteni a napjainkat.
A Zöld Válasz podcast műsora itt hallgatható meg: valaszonline.hu
Ahogy az V. Bodrogi – XII. Tiszai PET Kupa egyik csapatának kapitánya fogalmazott: nekik ez a 9 nap volt a családi nyaralásuk, és sehol sem lettek volna szívesebben. Az eddigi legszennyezettebb útvonalon zajló verseny rekord eredményt hozott: 17,5 tonna hulladéktól sikerült mentesítenie az árteret a résztvevő közel 350 petkalóznak. Ráadásul ezúttal nem is egy, hanem két folyó megtisztításán dolgoztak a résztvevők. A verseny végére az is kiderült, milyen mértékű a mikroműanyag és a biszfenol-A szennyezettsége az eddig még sosem vizsgált Bodrognak.
Tovább a cikkhez: qubit.hu
Három nagy nemzeti tudományos program kezdte meg a működését az Akadémia koordinálásával 2022 végén: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. A négyéves programok közül a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program eddigi eredményeiről és a további célkitűzésekről beszélgettünk a kutatási program elnökével, Bozó László akadémikussal, valamint a konzorciumvezető intézet, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával, egyben a program egyik társelnökével, Garamszegi Lászlóval.
Az Európai Unió évek óta dolgozott a világ legambiciózusabb természetvédelmi szabályozásán, amely azonban március végén, az utolsó előtti pillanatban elbukott. A többségi támogatás Magyarországon múlt, hazánk addigi álláspontjával szembefordulva nemet mondott a szövegre. Az eddig példátlannak számító rendelet jövőjéről, fontosabb pontjairól és az egyre romló ökológiai helyzet klímaváltozásra gyakorolt hatásáról Garamszegi László Zsolttal, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgettünk a Zöldövezet legújabb adásában.