Hírek
Műtrágyázásból eredő nitrogénveszteség mértékének vizsgálata. A környezeti nitrogénterhelés becslése szántóföldi kultúráknál, fizikai mérési módszerekkel.
A négyéves kutatási program célja a műtrágyázásból származó nitrogénveszteség fizikai mérési módszerekkel történő meghatározása volt. A munka három, egymásra épülő területet fogott át: terepi alkalmazásra alkalmas fotoakusztikus NH3- és N2O-mérőműszerek fejlesztését; a szántóföldi gázkicserélődés mérését és modellezését; valamint a 14N/15N izotópjelölésen alapuló, talaj- és növényi kibocsátásokat elkülönítő vizsgálati módszer kialakítását. A négy év során a műszerfejlesztés teljesült, a terepi ammóniafluxus-mérés megbízható módszertani alapokra került, az izotopológ-szelektív rendszer pedig laboratóriumi kísérletben igazolta alkalmazhatóságát.
Környezetvédelmi Problémák megoldásán nyugvó alternatív energiatermelési lehetőségek: A szén-dioxid és nitrát- redukció megoldásai
A kutatás során a fő célunk az volt, hogy a megújuló áramforrásokra építve olyan technológiai és analitikai hátteret teremtsünk, amely lehetővé teszi e zöld energiahordozók, kiemelten a tiszta hidrogén (H2), valamint az azt kiváló energiasűrűséggel tároló vektor, az ammónia (NH3) – hatékony, ipari léptékben is adaptálható előállítását. Missziónk nem csupán új, költséghatékony átmenetifém-alapú elektrokatalizátorok fejlesztésére terjedt ki a vízbontás (HER, OER) és a nitrátredukció (NO3RR) területén, hanem a szakirodalomban leírt reakciómechanizmusok anomáliáinak tisztázására, az illékony termékek valós idejű analitikai nyomon követésére, valamint az ipari skálázhatóságot megalapozó folyamatos üzemű áramlásos reaktorok (flow-cell) megépítésére is. Ezzel a komplex megközelítéssel a projekt hidat képez az alap- és alkalmazott kutatások között, elősegítve a zöld átállás és a kibocsátásmentes hidrogén- és ammóniagazdaság hazai technológiai megalapozását.
A Balaton fenntartható vízszintszabályozása – A projekt végső eredményeinek összefoglalása
A fenntartható balatoni vízszintszabályozás a vízmennyiségi és vízminőségi kockázatok együttes kezelését igényli, melyekben fontos meghatározó tényezők a társadalmi és a gazdasági peremfeltételek. A projekt eredményei a természetesebb szezonális vízszintingadozást és a külső vízpótlás előkészítését együttesen jelölik meg olyan beavatkozási irányként, amely hosszú távon növelheti a rendszer alkalmazkodóképességét.
Az MTA FTA BME GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” alprojekt 2022–2026 közötti eredményei
A kutatás öt fő célterület – klímateljesítmény; környezeti és ökológiai teljesítmény; társadalmi és humán teljesítmény; gazdasági teljesítmény; szakpolitikai konzisztencia – mentén épült fel. A 2022–2023-as pilot vizsgálatokat kiterjedtebb empirikus és térségi elemzések, majd nemzetközi összehasonlítások követték; a záró időszakban az eredmények integrációja és a fenntarthatósági átmenet többszintű értelmezése került előtérbe. A program összegző szemléletét a 2026-ban elkészült „Klímától kultúráig – A fenntarthatósági átmenet logikája” című kötet rendszerezi.
A fenntartható vízkészlet gazdálkodás alprojekt szakmai összefoglalója (2022–2026)
Az utóbbi években a nyári hőhullámok (köztük 2022 nyara és a 2026. év nyara), valamint az egyre hosszabb és súlyosabb aszályok jól jelzik a vízellátás biztonsága kérdésessé válását. Magyarországon hosszú időszak átlagában a lehulló csapadék közel 90%-a elpárolog. A víz párolgáskor energiát vesz fel, amely a párolgással távozik a felszínről, ennek hiányában a felmelegedés tovább erősödhet. A csapadék hiányának és a felmelegedés hatására megnövekedett párolgási igénynek az egész országra kiható következményei lehetnek. A kedvezőtlen folyamat megállítására és kedvező irányba fordítására a kutatás a felszíni víz- és energiamérleg elemzéséből indult ki.
A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Báldi András ökológus
A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje polgári tagozat kitüntetést kapta Báldi András ökológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Academia Europaea tagja, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának vezetője az ökoszisztéma-szolgáltatások kutatása terén végzett kimagasló színvonalú tudományos munkássága, valamint szakmai közéleti szerepvállalása elismeréseként.
Megújuló energiák felhasználásának légkörtudományi támogatása – összefoglalás
Megtörtént a különböző nemzeti homogenizált adatkészletek összehasonlítása a kiterjesztett Kárpát-medence régióban. Az eredmények azt mutatják, hogy az országos homogenizált adatállományokban több, eddig részleteiben nem elemzett töréspont található. A legtöbb vizsgált esetben a statisztikai indexek hasonlósága ígéretesnek mondható, például a bemutatott új HISTALP homogenizáció és a nemzeti homogenizált adatsorok idősorai között. Mindazonáltal egyes állomások esetében nagyobb eltérések fordulnak elő, és az állomástörténet lehetséges okai miatt az adatsorokban található szakadások nem olyanok, mint amilyennek vártuk volna.
A folyami hordalékgazdálkodási alprojekt szakmai összefoglalója (2022–2026)
A folyók hordalékháztartásának megváltozása medermélyülést, a vízszintek és a talajvízviszonyok módosulását, valamint ökológiai és vízgazdálkodási problémákat okozhat. Az alprojekt célja olyan adatfeldolgozási és modellezési eszköztár kialakítása volt, amely feltárja a hazai folyók hosszú távú morfológiai változásait, és megalapozza a hordalékgazdálkodási beavatkozások értékelését. A négyéves munka történeti adatok feldolgozására, numerikus modellfejlesztésre, kiegészítő terepi mérésekre és lehetséges kezelési megoldások vizsgálatára épült.
Fenntartható Városok – Négy éves kutatási összefoglaló
A fenntartható városok kialakítása nem csupán a környezeti terhelés csökkentését jelenti, hanem olyan települési környezet megteremtését is, amely hosszú távon az emberek és az élővilág számára egyaránt megfelelő életfeltételeket biztosít. A kutatási program egyik átfogó eredménye annak bemutatása, hogy az ehhez szükséges beavatkozásokat mindig az adott ökoszisztéma állapotához, az emberi átalakítás mértékéhez és a helyi társadalmi igényekhez kell igazítani.
Innovatív módszerek a természeti erőforrások fenntartható hasznosításában
A kutatócsoport négy éves kutatási eredményeinek összefoglalója.
A különböző mezőgazdasági gyakorlatok szerepe talajok üvegházhatású gáz és ammónia kibocsátásában
A globális éghajlatváltozás a mezőgazdasági termelés számára is kihívást jelent, mind a termelés biztonsága, mind az élelmiszerbiztonság szempontjából. A talaj különösen fontos szerepet tölt be az éghajlatváltozás mérséklésében, ugyanis a talaj szervesanyag tartalma alapvetően meghatározza a talaj termékenységét, szerkezetét, vízgazdálkodását és ezáltal a mezőgazdasági termékenységet is.
Pontosabb talajhidrológiai információk az aszálykezelés és az agrár-vízgazdálkodás támogatására
A projekt eredményeként új talajhidrológiai csoportosítás és országos térkép készült, amely elsősorban országos és regionális léptékű környezeti és vízgazdálkodási modellezési feladatokban alkalmazható. A független és mintaterületi validációk rámutattak a térképi becslések léptékfüggő bizonytalanságaira, amelyek a jövőben a talajhidrológiai térképek alapjául szolgáló talajtulajdonság-térképek további pontosításával csökkenthetők. A kutatás eredményei kiemelik a hosszú távú terepi monitoring, a részletes talajtérképezés és a talajhidrológiai adatbázisok összehangolt fejlesztésének fontosságát annak megértésében, hogy a talajok vízgazdálkodása miként befolyásolja a szélsőséges hidrometeorológiai események hatásait.