Hírek
A folyami hordalékgazdálkodási alprojekt szakmai összefoglalója (2022–2026)
A folyók hordalékháztartásának megváltozása medermélyülést, a vízszintek és a talajvízviszonyok módosulását, valamint ökológiai és vízgazdálkodási problémákat okozhat. Az alprojekt célja olyan adatfeldolgozási és modellezési eszköztár kialakítása volt, amely feltárja a hazai folyók hosszú távú morfológiai változásait, és megalapozza a hordalékgazdálkodási beavatkozások értékelését. A négyéves munka történeti adatok feldolgozására, numerikus modellfejlesztésre, kiegészítő terepi mérésekre és lehetséges kezelési megoldások vizsgálatára épült.
Fenntartható Városok – Négy éves kutatási összefoglaló
A fenntartható városok kialakítása nem csupán a környezeti terhelés csökkentését jelenti, hanem olyan települési környezet megteremtését is, amely hosszú távon az emberek és az élővilág számára egyaránt megfelelő életfeltételeket biztosít. A kutatási program egyik átfogó eredménye annak bemutatása, hogy az ehhez szükséges beavatkozásokat mindig az adott ökoszisztéma állapotához, az emberi átalakítás mértékéhez és a helyi társadalmi igényekhez kell igazítani.
Innovatív módszerek a természeti erőforrások fenntartható hasznosításában
A kutatócsoport négy éves kutatási eredményeinek összefoglalója.
A különböző mezőgazdasági gyakorlatok szerepe talajok üvegházhatású gáz és ammónia kibocsátásában
A globális éghajlatváltozás a mezőgazdasági termelés számára is kihívást jelent, mind a termelés biztonsága, mind az élelmiszerbiztonság szempontjából. A talaj különösen fontos szerepet tölt be az éghajlatváltozás mérséklésében, ugyanis a talaj szervesanyag tartalma alapvetően meghatározza a talaj termékenységét, szerkezetét, vízgazdálkodását és ezáltal a mezőgazdasági termékenységet is.
Pontosabb talajhidrológiai információk az aszálykezelés és az agrár-vízgazdálkodás támogatására
A projekt eredményeként új talajhidrológiai csoportosítás és országos térkép készült, amely elsősorban országos és regionális léptékű környezeti és vízgazdálkodási modellezési feladatokban alkalmazható. A független és mintaterületi validációk rámutattak a térképi becslések léptékfüggő bizonytalanságaira, amelyek a jövőben a talajhidrológiai térképek alapjául szolgáló talajtulajdonság-térképek további pontosításával csökkenthetők. A kutatás eredményei kiemelik a hosszú távú terepi monitoring, a részletes talajtérképezés és a talajhidrológiai adatbázisok összehangolt fejlesztésének fontosságát annak megértésében, hogy a talajok vízgazdálkodása miként befolyásolja a szélsőséges hidrometeorológiai események hatásait.
Szervesanyag mennyiség és minőség hatása a talajszerkezet stabilitására
A műveléshatás bioindikációjának tekintetében a talaj-mikroba-növény rendszer és talajok komplex, a rendszer több elemét jellemző minőségi, mennyiségi mutatók együttes alkalmazására van szükség. A fenntartható vízgazdálkodás és a termőhelyi adottságokhoz való alkalmazkodás olyan talajhasználati gyakorlatok együttes alkalmazását teszi szükségessé, amelyek az adott termőhely sajátosságaihoz igazodnak.
Inváziós fajok és a tájhasználat hatása a Balaton és vízgyűjtőjének ökológiai rendszerére – kutatási eredmények
Az alprojekt célja a Balaton és vízgyűjtője ökológiai állapotát alakító legfontosabb emberi és környezeti hatások átfogó vizsgálata volt. Kutatásaink középpontjában az inváziós fajok terjedése és ökológiai hatása, a tájhasználat, a tápanyagterhelés és a humán eredetű mikroszennyezők, valamint az éghajlatváltozással összefüggő folyamatok álltak. Összességében az alprojekt a Balaton ökológiai működését veszélyeztető folyamatok feltárásától a konkrét kezelési javaslatokig terjedő tudásbázis létrehozására irányult.
A biodiverzitás megőrzése a szántóföldtől a városi parkokon át az erdőkig – négy éves kutatási összefoglaló
A kutatási program négy, egymáshoz szorosan kapcsolódó területen vizsgálta a biodiverzitás megőrzésének és az ökoszisztémák fenntartható kezelésének lehetőségeit: az ökológiai intenzifikációt és élőhely-restaurációt, a városi beporzóbarát beavatkozásokat, az időjárási szélsőségek és különösen az aszály gyepközösségekre gyakorolt hatásait, valamint az eltérő erdőkezelési módok ökológiai következményeit. A többéves terepkísérletek és monitorozások eredményei alapján több, gyakorlati szempontból is releváns általános összefüggést sikerült feltárni.
Biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátás hazai erőforrásokra építve
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának kutatói az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében négy éven keresztül vizsgálták, hogyan lehet a Magyarországon rendelkezésre álló karbonmentes hőforrásokat, így elsősorban a geotermikus energiát és az ipari hulladékhőt hatékonyabban hasznosítani. A kutatások középpontjában az a kérdés állt, hogyan növelhető egyszerre az energiaellátás biztonsága és a fenntarthatóság.
ÚJ EREDMÉNYEK A MŰTRÁGYÁZOTT TALAJOK AMMÓNIA KIBOCSÁTÁSÁRÓL
A HUN-REN-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoportja három új közleményt jelentetett meg az ATK, a MATE és az ELTE kutatóival együttműködésben. A tanulmányokban részben az ammónia emissziót, részben az arra ható tényezőket vizsgáltuk.
IAH 2026 World Groundwater Congress
Az IAH 2026 World Groundwater Congress (a Nemzetközi Hidrogeológiai Társaság 53. világkongresszusa) szeptember 14-18. között zajlott a budapesti Kongresszusi Központban mintegy 800 fő részvételével. A konferencia központi mottója: „Groundwater – A Key Multi-Resource”, vagyis a felszín alatti víz, mint stratégiai, többcélú erőforrás.
Milyen megoldásokkal lehet Dunát rekeszteni?
Baranya Sándor vízmérnök, egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.08.17-én. Podcast.