A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja a víztudományoktól az agrártudományokon, a légkörtudományon, az ökológián és az új generációs környezeti monitoringrendszerek fejlesztésén át az energetikáig meglehetősen széles multidiszciplináris mezőben működik, feltárva és szem előtt tartva a köztük lévő kölcsönös és sokrétű összefüggéseket.

Előadóülésünkön az elmúlt két év eredményeiből mutatunk be néhányat, valamennyi részt vevő konzorciumi partner számára lehetőséget adva a megjelenésre.

A részletes program itt érhető el

A BME GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” c. alprojekt keretében megjelent “Competence Framework-Based Assessment to Foster Sustainability Management” tanulmány a transzverzális készségek és négy európai kompetencia keretrendszer közötti összefüggéseket vizsgálja a fenntarthatósági átmenet szempontjából.

Egyéni és közösségi szinten egyarán sürgős cselekvés szükséges ahhoz, hogy 2030-ra elérjük az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (UN SDGs) által kitűzött célokat. A fenntarthatóság és az éghajlatváltozás összetett kérdései új készségeket és kompetenciákat tesznek szükségessé. Az oktatási rendszereknek világszerte be kell építeniük a kompetenciafejlesztést a napirendjükbe a fenntartható átmenet elérése érdekében. A felsőoktatási intézményeknek döntő szerepük van a végzett hallgatók kompetenciái és a munkaerőpiac követelményei közötti szakadék csökkentésében. Tanulmányunkban a 21. századi munka világának komplexitásaira felkészült munkaerő képzésére való törekvés jegyében az európai kompetenciakeretek és a transzverzális készségek közötti összefüggéseket vizsgáltuk. Négy keretrendszer – a DigComp, az EntreComp, a LifeComp és a GreenComp – összehasonlító elemzésével azonosítjuk a kompetenciák és a transzverzális készségek eltérő jellemzőit és kölcsönkapcsolatait. Ennek eredményeként a média- és információs műveltség valamennyi keretrendszerben alapvető transzverzális készségként jelenik meg. A tanulmány eredményei támogatást nyújtanak a tehetségfejlesztés és a szervezeti tervezés stratégiai döntéshozatalához, összehangolva az oktatást a mai társadalom dinamikus igényeivel. Az eredmények kiemelik a transzverzális készségek kulcsszerepét az egyének 21. századi munkaerőpiacra való felkészítésében és azok fenntarthatósági átmenet megvalósításában betöltött szerepére is rávilágítanak.

Forrás: Barna-Szalmáné (2024)Barna-Szalmáné (2024)

Szombaton a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert, Mi marad az Omega-generációnak? című rendezvény keretében fiatalok részt vehettek játékos vetélkedőn, megtekinthették a kutatóintézetekben folyó aktuális kutatásokat fenntarthatósági kérdésekben, érdekes kísérletekben is részt vehettek, végül pedig szakértőktől is megkérdezhették az őket foglalkoztató fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseiket. A rendezvényen a Fenntartható Technológiák Nemzeti Program is képviseltette magát.

A platánfa alatt került sor arra a panelbeszélgetésre, amelyen Litkai Gergely vezetésével járták körbe a meghívott vendégek a fenntarthatóság kérdéseit. A közeli és távoli jövőnk lehetőségeiről, a most 18 év körüliek jövőjéről beszélgetett Garamszegi László, Jávor Benedek, Szarvas Jácint és Bándi Gyula. A szószóló igyekezett megvilágítani, hogy a klímaváltozás, valamint a környezet- és természetvédelem nem két külön téma, hanem egy nagyon is összefüggő problémakör más-más fókuszú nézőpontja. A beszélgetés során szóba került többek között, hogy mit tehet és tesz-e bármit a most cselekvő korba lépő omega generáció, milyen életmódra volna szükség egy élhetőbb jövő érdekében és ehhez milyen út vezethet, milyen szabályozás kellene a klímaváltozás megállításához, lassításához, illetve a jólét és a jóllét közötti különbség miként jelentkezik az életünkben. A zöld átállás lehetősége, a kényelem szerepe a túlfogyasztásban, a társadalmi és technológiai fejlődés közötti növekvő szakadék, a divat szerepe, kulturális berögződéseink, a természettől való elszakadás, a gazdasági teljesítmény mérésének problémája mind terítékre került az est folyamán.

Az esti program a FIÚK zenekar koncertjével zárult.

Sokan építenek a kertjükben néhány négyzetméteres mesterséges tavakat, azzal a talán nem is teljesen tudatosuló céllal, hogy így hozzák el otthonaikba a természetes vizek, illetve a vízi ökoszisztémák megnyugtató közelségét. Bár a tulajdonosok ezt általában nem is sejtik, de tavaikban sokszor értékes vízi életközösségek alakulnak ki, így az esztétikai funkciójukon túl ökológiai szerepet is betölthetnek: szolgálhatják a vízi élőlények fennmaradását és terjedését, akár még a nagyvárosi környezetben is.

Szathmáry Eörs nemzetközi hírű evolúcióbiológus, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnökeként a közelmúltban nagy hatású előadásokban, kerekasztal beszélgetésekben és interjúkban hívta fel a figyelmet a modern civilizáció összeomlásának lehetséges veszélyére. A tudomány felelősségének kérdésköre mellett ez a mindannyiunkat foglalkoztató súlyos téma volt a VEAB elnökével, Gelencsér Andrással folytatott beszélgetésük fókuszában.

Fenntarthatósági kérdések és programok nem fiataloknak a Vácrátóti Botanikus Kertben – a ” Kert a köbön” rendezvény következő eseménye.

3-5 fős iskolai csapatok jelentkezését várjuk a Z-generációs ökokvíz vetélkedőre, amely az Activity szabályait követi.

Regisztráció  az ökokvíz játékra itt.

A BME GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” alprojekt keretében idén két új tanulmány jelent meg:

I. A városi klíma dinamikájának tér-időbeli elemzése a magyar nagyvárosokban

A tanulmány fő célja a legnagyobb hazai városok egyes mikroklimatikus jellemzőinek térbeli és időbeli változásának feltárása volt.
A számított eredmények szerint: 1) minden esetben jelentős városi szétterülés volt megfigyelhető; 2) azon városok esetében, melyek intenzív iparosításon mentek át, megjelent az ún. ipari hősziget hatás.

A teljes közlemény itt érhető el:

Buzási, A., Beszedics-Jäger, B.S. and Hortay, O. Spatial-temporal analysis of urban climate dynamics in major Hungarian cities. Environmental Research Communications ENVIRONMENTAL RESEARCH COMMUNICATIONS, 2024

II. A helyi alkalmazkodási stratégiák európai mintái – regionális elemzés

A tanulmány a legjelentősebb európai városok klímastratégiáinak elemzése volt térbeli és statisztikai klaszterek alapján. A szerzők jelentős térbeli heterogenitást tapasztaltak a stratégiák minőségét tekintve, azonban a kelet-közép-európai térben magasabb értékeket tártak fel. Mindazonáltal nem lehetett egyértelmű regionális mintákat felfedezni a stratégiák által leggyakrabban meghatározott klimatikus hatások, sérülékeny társadalmi csoportok és ágazatok területén.

A teljes közlemény itt érhető el:

Buzási, A., Simoes, S. G., Salvia, M., Eckersley, P., Geneletti, D., Pietrapertosa, F., Olazabal, M., Wejs, A., Hurtado, SDG., Spyridaki N-A., Szalmáné Csete, M., Torres, E-F., Riznar, K., Heidrich, O., Grafakos, S., Reckien, D. (2024). European patterns of local adaptation planning—a regional analysis. Regional Environmental Change, 24(2). 

A Fenntartható Fejlődés és Technológiák projekt keretében a közelmúltban olyan kutatásokat végeztünk, ahol többlépcsős modellezési megközelítést hajtottunk végre. Felügyelet nélküli és mély tanulási algoritmusokat integráltunk a geofizikai kútnaplózási adatok értelmezésének javítása érdekében Magyarországon, Debrecen negyedidőszaki víztartó rendszerének alaposabb jellemzése érdekében. Ez a megközelítés megkönnyítette a litofázisok és a hidraulikus vezetőképesség térbeli változásainak pontosabb feltérképezését az elsődleges hidrosztratigráfiai egységek között. Ezzel az integrációval javítottuk a felszín alatti áramlási rendszerek megértését, megbízható bemeneteket biztosítva a hidrogeológiai modellezéséhez költség- és időhatékony módon.

A teljes közlemény itt érhető el.

A Fenntartható Fejlődés és Technológiák projekt keretében ez a kutatás a mélyfúrási geofizikai adatok felügyelet nélküli tanulási megközelítésének alkalmazására fókuszál, a kelet-magyarországi debreceni negyedidőszaki vízadórendszer elsődleges hidrosztratigráfiai egységeinek jellemzésére. A tanulmány egy újszerű megközelítést vezetett be, amely áthidalja a hagyományos és az adatvezérelt gépi tanulási megközelítéseket. Ez a megközelítés előnyösnek bizonyult a heterogén víztartó rendszerek jellemzésében, elősegítve ezzel a sikeres felszín alatti vízkészlet hasznosítást és gazdálkodást.

A teljes cikk itt érhető el. 

Az alkalmazott műtrágyák fele globálisan nem hasznosul, hanem a környezetet szennyezi. A veszteség mértékének megállapítása – mely a megelőzéshez is fontos információ – mérésekkel validált modellekkel történik. A validáláshoz elengedhetetlenül szükséges a növényállomány fölött, fotoakusztikus módszerrel mért koncentráció (χa) ismerete. Ezzel kapcsolatban jelent meg egy összefoglaló cikkünk, melyben leírtuk a műtrágyázott szántóföldekre alkalmazandó modelleket. A talaj-növény-légkör rendszerben végbemenő anyagáramokat – esetünkben az ammónia kétirányú kicserélődését – elektrotechnikai analógiával modellezzük. Az ammónia fluxust (F), azaz áramot két közeg közti koncentráció különbség (Δχ) és a kicserélődésre ható ellenállás (R) hányadosa szabja meg. A cikk részletesen tárgyalja a modell koncepciókat és a koncentrációk, illetve ellenállások parametrizációit. A talaj által kibocsátott ammónia vagy közvetlenül a légkörbe kerül (piros vonal), vagy egy részét a növényzet felveszi, azaz újrahasznosítja (lila vonal). Vizsgálatunk célja közé tartozik nem csak az ammónia veszteség, hanem az újrahasznosulás mértékének mérése és modellezése is.

A teljes közlemény ide kattintva érhető el.