„Városi barnamezős területek megújításának hatása környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból” címmel jelent meg Dr. Szabó Mariann egyetemi adjunktus és Bozsoki Fruzsina doktorandusz hallgató tanulmánya a Magyar Tudomány folyóirat 185. évfolyamában.
A tanulmány teljes terjedelemben elérhető a folyóirat weboldalán.

A tanulmány abból indul ki, miszerint annak ellenére, hogy a barnamezős területek revitalizációjához kapcsolódó diskurzus hosszú múltra nyúlik vissza a hazai fejlesztéspolitikai gyakorlatban, hazánkban kevéssé hangsúlyosan jelent meg eddig a körforgásos gazdaság és környezeti fenntarthatóság előmozdításában betöltött szerepe, amelyre számos elméleti és gyakorlati érvet sorakoztat fel. A tanulmányban a szerzők bemutatnak egy, a barnamezős területek megújításának környezeti, társadalmi és gazdasági hasznait bemutató keretrendszert, amely a fenntarthatósági hasznokat konkrét példák mentén mutatja be.

A Hydrology folyóiratban publikált cikkünkben azt kutattuk, hogy a magyarországi Tisza oldalirányú eróziója miként változtatta a hordalékháztartást. A katonai térképek és LiDAR felmérések alapján feldolgozásra kerültek a partvonal változások 1838 és 2017-es időszakra vonatkozóan, amiből becsülhetővé vált azon területek nagysága, amiken hordaléklerakódás, illetve erózió ment végbe.
A vizsgálat alapján meghatározásra került a mesterséges kanyarulatátvágások okozta hordalékháztartásbeli változás. Az 1976 és 2017-es időszakra vonatkozóan az adatok azt tükrözik, hogy a a folyó a meder erodálásával pótolja a hordalékháztartás egyensúlyához szükséges mennyiséget.

A teljes publikáció ide kattintva érhető el. 

Könyvfejezet a városi barnamezős területek lehetőségeiről az élhetőbb városok szolgálatában

„A városi barnamezős területek lehetőségeiről az élhetőbb városok szolgálatában” címmel jelent meg Bozsoki Fruzsina doktorandusz hallgató és Dr. Szabó Mariann egyetemi adjunktus tanulmánya Sáringer János szerkesztette GAZDASÁG, POLITIKA ÉS NYELV: ELEMZÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK, Aposztróf Kiadónál 2024-ben megjelent könyvében.
A könyv teljes terjedelemben elérhető a kiadó weboldalán.

Tanulmányukban a barnamezős területek revitalizációjára hívják fel a figyelmet az urbanizáció eredményezte földkivonás mérséklésére, valamint a hazai kontextusban kevéssé alkalmazott, de számos külföldi fejlesztés alapját képző átmeneti hasznosítás lehetőségeit vizsgálják a városi élhetőség javítására.

Honti Márk akadémiai doktori értekezésében rámutatott a komplex ökológiai és hidrológiai rendszerek modellezésében rejlő elkerülhetetlen szubjektív elemekre, és sikeresen alkalmazta a Bayes-féle statisztikai eljárásokat a szubjektív hatások mérséklésére és a modellek megbízhatóságának javítására. A javasolt módszer lehetővé teszi az illesztett paraméterekre vonatkozó előzetes becslések felhasználását, a modellparaméterek statisztikai változóként való értelmezését, hiányos mérési adatok felhasználását, továbbá a fizikai-biokémiai folyamatoknak jobban megfelelő, nem standard valószínűség-eloszlások figyelembevételét a modellezésben. Többek között külső paraméterek bevonásával és időfüggő paraméterek alkalmazásával javítható a környezeti folyamatok előrejelzésének pontossága, ami a szükséges hatósági szabályozás és beavatkozások megalapozásával jelentős ökológiai, gazdasági és társadalmi előnyökhöz vezethet.

Gratulálunk az MTA Doktora cím elnyeréséhez!

Tudományos rendezvény
2024. április 19-20., Budapest

A technológiai civilizáció XX. század közepe óta tartó robbanásszerű fejlődését az olcsó, nagy energiasűrűségű és eddig szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók tették lehetővé. A globális gazdaság folytonos növekedésének ideája azonban napjainkra beleütközött a bolygónk véges erőforrásaiból adódó korlátokba.

Így a fejlődés válságok – környezeti, gazdasági, egészségügyi, biztonsági és energia válság – sorozatához vezetett, amelyek egymást erősítő hatásainak a kezelése napról napra növekvő kihívást jelent. Az emberiség jelentős része továbbra is a folytonos technológiai fejlődés által látja megoldhatónak ezeket a válságokat, ennek azonban korlátot szab a természeti erőforrások véges volta, valamint a bányászatukhoz és feldolgozásukhoz szükséges növekvő energiaigény biztosítása.

A jelenlegi pénzügyi-gazdasági-termelési gyakorlatok további folytatása a modern ipari civilizáció társadalmi, politikai és gazdasági intézményrendszereinek működőképességét veszélyezteti. Ezek nélkül azonban az alapvető emberi szükségletek (víz, élelem, energia, egészség, biztonság stb.) sem lesznek garantálhatók.

A konferencia sorozat célja:

A fent vázolt problémákkal történő széleskörű és őszinte szembenézés nélkül azok eredményes kezelése nem képzelhető el. A természeti törvények, a sürgető idő és a rendelkezésre álló erőforrások behatárolják cselekvési lehetőségeinket.
A globális problémáinkra válaszul kidolgozott Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására történő törekvések mellett számolni kell azzal a növekvő valószínűségű lehetőséggel is, hogy a jelenlegi válságok tovább mélyülnek és újabb feszültségeket eredményeznek. Az üvegházgáz kibocsátás drasztikus csökkentése érdekében kidolgozott Nettó Zéró átállás megvalósítása például rengeteg erőforrást igényel és von el egyéb feladatoktól, ami ezáltal általános társadalmi elégedetlenséghez vezethet.
A felmerülő problémákról, elkerülhetetlen következményekről általános felvilágosításra és széleskörű társadalmi párbeszédre van szükség. A lehetőségeket és korlátokat is figyelembe vevő optimális döntések megalapozásához pedig elengedhetetlenek az adaptációval összefüggő átfogó tudományos kutatási programok.

Ennek a jelenleg hiányzó széleskörű párbeszédnek az alapjait kívánta letenni ez az induló konferencia sorozat, amely a tervek szerint évente legalább egy alkalommal megrendezésre kerül majd.

Deep Adaptation címmel megjelentetett tanulmányában Jem Bendell professzor 2018-ban hívta fel a figyelmet a jelenlegi civilizációs működési modellek tarthatatlanságára és várható összeomlására. Deep Adaptation néven nemzetközi mozgalom indult 2019-ben, amely idén ünnepli megalakulásának 5. évfordulóját. Jem Bendell 2023-ban írt Breaking Together című könyvének magyar nyelvű megjelenésére a rendezvény keretében került sor.

World Adaptation Forum

A víz világnapja apropóján a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézete 2024 március 20-án és 22-én „Legyél Te is Limnológus” címen ismeretterjesztő foglalkozásokat tartott a környék óvodásai és általános iskolásai számára az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében. A rendezvényen a gyerekek betekintést kaptak az intézetben folyó kutatásokba, a tó és a környező vizes élőhelyek világába, valamint a természetes környezetet érintő fenntarthatósági problémákba. A legkisebbek élő bemutatók keretében megismerkedhettek az algákkal, a vízi gerinctelen szervezetekkel, az őshonos és idegenhonos halfajokkal, valamint saját mikroszkópos preparátumokat készíthettek. A nagyobbak számára ezek mellett látványos vízkémiai bemutató is készült, illetve az újonnan szerzett ismereteiket egy kis vetélkedőn is próbára tehették. Az óvodás gyerekek „házi feladatot” is kaptak: a rendezvényen bemutatott, gyurmából készített algák mintájára az óvodában saját alga maketteket készítettek az óvónők segítségével.

A rendezvényen nyolc óvodai és hét általános iskolai csoport, összesen 232 gyermek vett részt.

„Egy délután a háztartások energetikájáról a Műegyetemen: energiahatékonyság, atomenergia és megújulók kéz a kézben” címmel rendezett közösségi tudományos előadást a Műegyetem 2023. december 14-én. Az előadás felvétele itt nézhető meg a BME Youtube csatornáján. A prezentáció anyaga pdf-ben itt érhető el.

A Műegyetemen készített tanulmányban azt vizsgálták nagy időfelbontású szimulációk segítségével, hogy milyen fontos szerepet játszanak az atomerőművek az európai karbonsemlegességi és ellátásbiztonsági célok teljesítésében. A szimulációk azt demonstrálják, hogy a karbonsemlegességi célok és a folyamatos villamosenergia-ellátásra vonatkozó igények csak akkor teljesíthetőek, ha az energiamixben benne marad az atomenergia. Az EU országainak nukleáris kapacitásait a hosszútávú célok megtartása mellett nem lehet nap, szél és gázerőművekkel helyettesíteni.

Attila Aszódi, Bence Biró, László Adorján, Ádám Csaba Dobos, Gergely Illés, Norbert Krisztián Tóth, Dávid Zagyi, Zalán Tas Zsiborás: The effect of the future of nuclear energy on the decarbonization pathways and continuous supply of electricity in the European Union (Nuclear Engineering and Design, Volume 415), 2023;

Hosszas egyeztetések és számtalan kompromisszumos változtatás után február végén az Európai Parlament elfogadta az EU Természet-helyreállítási rendeletét. A jogszabály életbelépéséhez már csak az Európai Tanács formális támogatására lett volna szükség, de a március 25-re kiírt tagállami szavazás lekerült a napirendről, mert több ország (köztük Magyarország) bejelentette hogy nemmel szavaz vagy tartózkodik.

Az Európai Parlament (EP) korábban elfogadott jogszabály szövege szerint a tagállamoknak 2030-ra a leromlott állapotú élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig 90 százalékát helyre kellene hozni — vízen és szárazföldön egyaránt. A Természet-helyreállítási rendelet célkitűzései összhangban vannak a hazai ökológiai helyzettel és a szükséges beavatkozásokkal, melyek segítségével az élővilág állapota és ezzel az emberi életminőség hosszú távon javulhatna, és egyben a szélsőséges éghajlati és más környezeti események következményei is tompíthatók.

Józsa János Balázs vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, rector emeritus, egyetemi tanára a víztudomány területén elért, nemzetközileg is jelentős kutatási eredményei, valamint kiemelkedő oktatás- és tudományszervezői munkája, illetve a kutatói utánpótlás nevelésében folytatott iskolateremtő tevékenysége elismeréseként.