Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

M4 Plastics — Measuring, Monitoring, Modeling and Managing of Plastics in Flowing Waters

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karénak szervezésében megrendezésre kerül a egy két és fél napos interdiszciplináris workshop, amely a folyóvízi és édesvízi rendszerekben előforduló műanyagok sürgető kérdéseire összpontosít. A program szakértői előadásokat, vezetett laboratóriumi látogatást és terepbejárást tartanak, amely betekintést nyújt a monitoring és értékelési módszerek gyakorlatába.

Dátum: 2025. október 29–31.

Helyszín: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1111 Bp. Műegyetem rakpart. 3.)

További részletekért látogasson el a rendezvény honlapjára: bme.hu

Hogyan hatnak a különböző trágyák a talaj üvegházhatású gáz kibocsátására?

A klímaváltozással szemben csak akkor tudunk hatékonyan fellépni, ha tudatában vagyunk annak, hogy mezőgazdasági tevékenységünk miként hat a globális környezetre. A növénytermesztésben alkalmazott tápanyagutánpótlás hatással van a talajok szén- és nitrogén forgalmára, ezáltal üvegházhatású gáz kibocsátására, valamint a termésátlagokra is.

Az emberi tevékenység hatására a főbb üvegházhatású gázok, azaz a szén-dioxid (CO2), a dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) légköri mennyisége megsokszorozódott az ipari forradalom óta, melynek eredménye a napjainkban egyre jelentősebb mértékben tapasztalható klímaváltozás. Az emberi eredetű üvegházhatású gázok legjelentősebb forrása az ipar mellett a mezőgazdaság, ezen belül pedig nem elhanyagolható mértékű a növénytermesztéshez köthető kibocsátás. Kiemelt jelentőségű a tápanyagutánpótlási módszerek vizsgálata a klímaváltozás szempontjából.

A Martonvásáron 1955-ben beállított tartamkísérletben a HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói azt vizsgálták, hogy a műtrágyázás, a szervestrágyázás, valamint a műtrágya és szervestrágya kombinációja hogyan befolyásolják a csernozjom talajok fizikai és kémiai tulajdonságait, a CO2, N2O, CH4 kibocsátását, illetve a vetett növények termésátlagát.

A legnagyobb CO2-, ezzel ellentétben pedig a legkisebb N2O kibocsátást a szervestrágyázás eredményezte, míg a műtrágyázott kezelésekben minden esetben kiemelkedően nagy N2O kibocsátással lehetett számolni. A megfigyelt különbségek alapvetően a különböző trágyázási módszerek miatt bekövetkező eltérő talajkörnyezettel magyarázhatóak. A CH4 kibocsátás egyik trágyaféleség hatására sem volt jelentős. Az üvegházhatású gáz kibocsátás mellett a terméseredményeket is figyelembe véve, a kibocsátás termésátlag hányados alapján a műtrágya és szervestrágya kombinált alkalmazása tekinthető a legkedvezőbbnek a vizsgált csernozjom talaj esetében.

A tanulmány az Agriculture, Ecosystems and Environment D1-es folyóiratban jelent meg, elérhető az alábbi linken: sciencedirect.com

Klímatudatos mezőgazdasági gyakorlatok Magyarországon – avagy stratégiák a talaj szénkészletének növelésére, a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklésére

A Talajtani Intézet kutatói által jegyzett legújabb szemle cikk áttekintést ad a talaj éghajlatváltozás mérséklésében betöltött szerepéről, illetve rávilágít olyan, a mezőgazdasági gyakorlatokban rejlő lehetőségekre, melyek támogatják ezen célokat. Betekintést kaphatunk azokról az agrotechnikai rendszerekről, amelyek növelik a talaj szén-dioxid-megkötését és csökkentik a talajból származó szén-dioxid-kibocsátást. Rövid globális áttekintés után bemutatásra kerül, hogy a magyar mezőgazdasági területek szerves szénkészletei hogyan változtak az elmúlt évtizedekben, fókuszálva a hazai gyakorlatban is alkalmazható klímatudatos mezőgazdasági technikákra (takarónövények, konzerváló talajművelés, trágyázás, vetésforgó, regeneratív mezőgazdaság és agrárerdészet) és azok hatásaira. A cikk betekintést ad, hogy ezeknek a klímatudatos mezőgazdasági gyakorlatoknak a hatékonysága és megvalósíthatósága erősen függ az adott termőhely földrajzi elhelyezkedéstől, éghajlatától és a talajviszonyoktól, illetve ismerteti az egyes gyakorlatok alkalmazhatóságát és korlátait a magyarországi körülmények között. Ezen túlmenően összefoglalja az időbeli tendenciákat, hogy hogyan is alakult az egyes klímatudatos gyakorlatok elfogadása az elmúlt egy-két évtizedben. Végül pedig a bemutatott gyakorlatok bevezetésének kihívásait tárgyalja gazdasági, politikai, szabályozási, valamint gazdálkodói aspektusból.

A cikk a Land Q1 folyóiratban jelent meg, elérhető az alábbi linken: mdpi.com

Európai városaink ambiciózus természet-helyreállítási célokat érdemelnek

Fajgazdag, természetes és szép: magasfüvű gyep a Gödöllői Kastélyparkban.

Egy nemzetközi csapatban, Valentin Klaus vezetésével nemrégiben jelent meg a Fenntartható Városok alprogramhoz kapcsolódóan egy cikk, amelyben az EU Természet-helyreállítási Rendeletének lehetőségeit vizsgálták a városok természetközelibbé és élhetőbbé tételében. A kutatásban a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói vettek részt hazánkból.

Az Európai Unió új Természet-helyreállítási Rendelete hatalmas lehetőséget jelent a klímaváltozás elleni küzdelemben és az európai biodiverzitás védelmében. Az EU területének több mint 20%-át városok teszik ki, így a városi ökoszisztémák helyreállítása remek alkalom arra, hogy zöldebb, egészségesebb és fenntarthatóbb városokat hozzunk létre. Jelenleg azonban a rendelet főként azt méri, hogy mekkora zöldterület található egy városban – de azt nem, hogy ezek a területek mennyire jó természeti állapotúak. Ráadásul azok a városok, amelyek már most is nagy arányban rendelkeznek zöldfelülettel, a rendelet szerint nem feltétlenül kötelesek további lépéseket tenni.

Sok városi zöldterület ugyan esztétikus, de gyakran hiányoznak belőlük az őshonos növény- és állatfajok, valamint azok a természetes elemek, amelyek egy egészséges környezetet támogatnak. A nem megfelelő kezelés, az emberi zavarás, és a környezetszennyezés csökkentheti a városi zöldterületek által biztosított ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Ez különösen fontos, mivel a városi természet nemcsak az élővilág, hanem az emberek egészsége, jólléte és a hőhullámokkal vagy árvizekkel szembeni védelem szempontjából is létfontosságú.

Fajgazdag, természetes és szép: magasfüvű gyep a Gödöllői Kastélyparkban.
Fajgazdag, természetes és szép: magsasfüvű gyep a Gödöllői Kastélyparkban

 

Mindezek tükrében a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy az európai városokban még ambiciózusabb természet-helyreállítási célokra van szükség. A zöldterületeknek nemcsak nagy kiterjedésűnek és lombosnak kell lenniük, hanem ökológiailag változatosnak is. Ez magában foglalja az őshonos fajok ültetését, ritka élőhelyek védelmét, a túlzott kaszálás és burkolás elkerülését, valamint olyan elemek, mint holtfa, kőkupacok vagy kistavak meghagyását és létrehozását a rovarok és madarak támogatására.

 

A változás előmozdítása érdekében kilenc kulcsfontosságú lépést javaslnak a tanulmány szerzői:

  • A biodiverzitást tegyük a várostervezés alapvető részévé – ne csupán díszítőelemként, hanem elengedhetetlen összetevőként kezeljük a természetet.
  • Tűzzünk ki ambíciózus célokat az őshonos fajok visszahozására és az ökoszisztémák egészségének helyreállítására.
  • A városi biodiverzitás legyen része a nemzeti helyreállítási terveknek, megfelelő monitoringgal és hosszú távú célkitűzésekkel.
  • Mutassuk be a városokat, mint a természet-helyreállítás éllovasait, és ismertessük meg a városlakókkal a természetes élőhelyek helyreállításának előnyeit.
  • Lássuk el a városokat szakértői támogatással és jól működő gyakorlati példákkal.
  • Védjük meg a ritka városi élőhelyeket – az infrastruktúra-fejlesztés vagy a faültetések ne veszélyeztessék azokat a nyílt területeket, amelyek már most is gazdagok őshonos fajokban.
  • Segítsük a várostervező szakemberek ökológiai képzését.
  • Biztosítsuk a társadalmi igazságosságot – a helyreállítás minden lakót szolgáljon, ne szorítsa ki az alacsonyabb jövedelmű közösségeket.
  • Mielőbb mérjük fel a városi biodiverzitás jelenlegi állapotát, és cselekedjünk gyorsan a még meglévő értékek védelme érdekében.

 

A városoknak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy hozzájáruljanak a biodiverzitási válság megoldásához. A mezőgazdasági területekkel vagy erdőkkel ellentétben a városi terek általában nem versengenek élelmiszer- vagy faanyagtermeléssel. A természet helyreállítása a városokban hosszú távon nagy előnyökkel járhat – az emberek mentális egészségének javításától kezdve a tisztább levegőn át a turizmus növekedéséig és az egészségügyi kiadások csökkenéséig.

Mindezek fényében a cikk szerzői arra buzdítják az EU tagállamait, hogy használják ki az új rendelet adta lendületet, és lépjenek túl a „zöld kinézetű” terek létrehozásán. Állítsuk helyre a valóban biodiverz és ellenálló városi ökoszisztémákat – így tehetjük városainkat jobbá mind a természet, mind az emberek számára.

A városi közterületeken látott jó gyakorlatok inspirálhatják az embereket, hogy saját kertjükben is természetközeli élőhelyeket teremtsenek
A városi közterületeken látott jó gyakorlatok inspirálhatják az embereket, hogy saját kertjükben is természetközeli élőhelyeket teremtsenek

 

Tovább a cikkhez: nature.com

Integrált értékelés a talajvízszennyező anyagok emberi egészségügyi kockázatairól a núbiai víztartó rétegben, Szudánban: Forrásfelosztás és valószínűségi elemzés kombinációja

Ez a kutatás a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programjának keretében zajlott egy nemzetközi mintaterületen, amelynek célja a talajvízszennyezés és a kapcsolódó egészségügyi kockázatok kezelése a szudáni Shendi régióban, a núbiai víztartó rétegrendszeren belül.

A tanulmány kimutatta, hogy a nitrát és a fluorid a fő szennyező anyagok, amelyek hozzájárulnak az egészségügyi kockázatokhoz, különösen a gyermekeket érintve. A fluoridkoncentrációk elsősorban a természetes geológiai forrásokhoz kapcsolódtak, míg a nitrátszennyezés nagyrészt a mezőgazdasági lefolyásnak volt tulajdonítható. A nitrit- és ammóniaszennyezés a szennyvíz és a mezőgazdasági tevékenységek keverékét tükrözte. A valószínűségi egészségügyi kockázati szimulációk megerősítették, hogy a gyermekek lényegesen érzékenyebbek, mint a felnőttek az alacsonyabb testsúly és a hosszabb expozíciós idő miatt.

E megállapítások alapján a tanulmány vízkezelési technológiák bevezetését javasolja, valamint a mezőgazdasági és szennyvízkibocsátások szigorúbb szabályozását a szennyezőanyag-bevitel csökkentése érdekében. Hangsúlyozza a közegészségügyi figyelemfelkeltő kampányok szükségességét is, amelyek tájékoztatják a közösségeket a kezeletlen talajvíz kockázatairól. Továbbá a rendszeres talajvíz-monitorozás bevezetése elengedhetetlen a szennyezési gócpontok azonosításához és az időben történő, bizonyítékokon alapuló beavatkozások támogatásához. Ezek az intézkedések kritikus fontosságúak a biztonságos vízellátás biztosítása és a lakosság egészségének védelme érdekében a száraz és félszáraz régiókban.

Tovább a cikkhez: sciencedirect.com

Több okból is alaptörvény-ellenes a Klímatörvény

Az Alkotmánybíróság tavaly ősszel két kérdéssel fordult a ún. Klímatörvény ügyében a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökéhez, miután több országgyűlési képviselő kezdeményezte a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Klímatörvény) alaptörvény-ellenességének megállapítását:

1. Mely főbb klimatikus változásokat észlelt az utóbbi évtizedekben Magyarországon és a Kárpát-medence területén a Magyar Tudományos Akadémia?
2. Az MTA álláspontja szerint, melyek azok a főbb, az adaptációt és a rezilienciát elősegítő intézkedések és beavatkozások, amelyekkel enyhíteni vagy mérsékelni lehet a klimatikus viszonyokban bekövetkezett változások mértékét?

Magyar Tudományos Akadémia Elnöke a kérdések megválaszolására felkért egy ad hoc elnöki bizottságot Bozó László akadémikus vezetésével, amelynek tagjai között többen is a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Programjának vezető kutatói és eddigi kutatási eredményeiket felhasználva segítettek a kérdések megválaszolásában.

A Bizottság tagjai:

Bozó László, az MTA rendes tagja (elnök);
Bándi Gyula, az MTA doktora;
Báldi András, az MTA levelező tagja;
Józsa János, az MTA rendes tagja;
Oberfrank Ferenc, köztestületi igazgató;
Páldy Anna, az orvostudomány kandidátusa;
Pásztor László, az MTA doktora;
Szűcs Péter, az MTA levelező tagja.
Titkár: Sugár Éva, PhD.

Az elkészült állásfoglalásról és a tanulmányról bővebben itt olvashat: mta.hu

Három konzorciumi partenrünk is elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Kiváló Kutatóhely minősítést

2025. május 27-én újabb Kiváló Kutatóhely minősítéssel kitüntetett konzorciumi partnereink:

  • Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar
  • Pannon Egyetem Mérnöki Kar
  • Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikai Intézet

Gratulálunk Partnereinknek!

Korábban, 2022-ben részesültek Kiváló Kutatóhely Minősítésben:

  • HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet
  • HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
  • HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont

További információk: mta.hu

Fotó: Szigeti Tamás (mta.hu)

Az MTA 199. ünnepi közgyűlése Kónya Zoltánt az MTA levelező tagjává választotta

Kónya Zoltán Budapesten született 1971-ben, 2011 óta az MTA doktora. A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az SZTE Környezettudományi Doktori Iskola vezetője, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese. Az MTA Fizikai-kémiai Tudományos Bizottság elnöke. Szűkebb szakterülete a határfelületi fizikai kémia és nanotechnológia, illetve a környezeti kémia.

Tudományos munkájának kiemelkedő eredménye, hogy a határfelületi jelenségek fizikai kémiájának megértésén alapuló szemléletmódot honosított meg az anyagtudományi kutatási gyakorlatban. Ezen megközelítéssel különféle anyagú (pl. szén, fémek, oxidok, nemesfémek) 1D- és 2D-nanostruktúrákkal a részecskék tervezett és irányított szintézisét és funkcionalizálását valósították meg.

A közös akadémiai jelöltlistára felkerült 136 kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 7-én, szerdán.

Az új akadémikusokat a választás után bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia 199. közgyűlésén is.

A tagválasztást követően a Magyar Tudományos Akadémiának 294 rendes, 71 levelező, 201 külső és 191 tiszteleti tagja van.

A hazai új levelező tagok közé 5, a rendes tagok közé 9 nőt választottak.
A hazai rendes tagok között így 25 (8%), a levelező tagok között 21 (20%) nő található.

Bővebben az akadémikusok megválasztásáról itt olvashat: mta.hu

Az MTA 199. ünnepi közgyűlése Szilágyi Józsefet az MTA levelező tagjává választotta

Szilágyi János Újfehértón született 1964-ben. 2005 óta az MTA doktora, 2009 óta a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanára, szűkebb szakterülete a hidrológia, hidrometeorológia, vízgazdálkodás.

Tudományos munkássága a hidrológiai és hidrometeorológiai folyamatok alaposabb megértésére, illetve az így nyert tudás vízmérnöki alkalmazására irányul. Nemzetközi szakfolyóiratokban publikált cikksorozatával és a Szöllősi-Nagy Andrással közösen, 2010-ben a Taylor & Francisnél megjelentetett szakkönyvi összefoglalásával egyedülálló, az Országos Vízjelző Szolgálat által ma is operatívan alkalmazott rekurzív árhullám-transzformációs séma kidolgozásában vett részt. A területi párolgás folyamatának újszerű termodinamikai leírásával olyan széles körben alkalmazható eljárást fejlesztett ki, amely meteorológiai és műholdas távérzékelési adatok segítségével lehetővé teszi a területi párolgás, valamint a talajvíz utánpótlódásának nagyléptékű térképezését. Tisztán meteorológiai méréseken alapuló, kalibrációmentes párolgásbecslő módszere a klímamodellektől függetlenül engedi meg a szárazföldek párolgásának klímaváltozást is figyelembe vevő globális értékének és hosszú távú trendjének a pontosítását. Eredményei itthon és külföldön a tudomány, az oktatás és a gyakorlat terén egyaránt széles körben hasznosultak. 2022-ben Vásárhelyi Pál-díjban, 2024-ben Akadémiai Díjban részesült.

Impakt faktoros cikkeinek száma 86, ebből 24 egyszerzős. Összesített impakt faktora 241. Cikkeire eddig közel 2700, túlnyomórészt Web of Science-es független hivatkozást kapott, ebből számított h-indexe 31.

 

A közös akadémiai jelöltlistára felkerült 136 kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 7-én, szerdán.

Az új akadémikusokat a választás után bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia 199. közgyűlésén is.

A tagválasztást követően a Magyar Tudományos Akadémiának 294 rendes, 71 levelező, 201 külső és 191 tiszteleti tagja van.

A hazai új levelező tagok közé 5, a rendes tagok közé 9 nőt választottak.
A hazai rendes tagok között így 25 (8%), a levelező tagok között 21 (20%) nő található.

Bővebben az akadémikusok megválasztásáról itt olvashat: mta.hu

Az MTA 199. ünnepi közgyűlése Gelencsér Andrást az MTA rendes tagjává választotta

Gelencsér András Kisvárdán született 1966-ban. MTA doktori címét 2002-ben szerezte. 2019-től az MTA levelező tagja. Jelenleg a Pannon Egyetem egyetemi tanára, a HUN-REN–PE Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője, az MTA VEAB elnöke. Szakterülete a levegőkémia, ezen belül a légköri aeroszol-részecskék kutatása.

Gelencsér András a biomassza égetésből származó kátránygömbök kémiai tulajdonságainak tanulmányozásában ért el nemzetközileg is figyelemreméltó eredményeket. Egy konzorciumi EU-projekt élén nemzetközileg elsőként határozta meg a szilárd hulladékok lakossági égetése során kibocsátott részecskék mennyiségét, kémiai összetételét és potenciális egészségkárosító hatásait. Az Akadémiai Kiadónál 2022-ben megjelent Ábrándok bűvöletében című ismeretterjesztő könyve a „fenntartható fejlődés” mítoszairól szól, azóta a globális fenntarthatóság eddig elhallgatott szempontjait őszintén feltáró, milliós megtekintést elérő médiainterjúk, podcastok és kerekasztal-beszélgetések állandó szereplője.

 

A közös akadémiai jelöltlistára felkerült 136 kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 7-én, szerdán.

Az új akadémikusokat a választás után bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia 199. közgyűlésén is.

A tagválasztást követően a Magyar Tudományos Akadémiának 294 rendes, 71 levelező, 201 külső és 191 tiszteleti tagja van.

A hazai új levelező tagok közé 5, a rendes tagok közé 9 nőt választottak.
A hazai rendes tagok között így 25 (8%), a levelező tagok között 21 (20%) nő található.

Bővebben az akadémikusok megválasztásáról itt olvashat: mta.hu