Az MTA Földtudományi Osztálya, a Hidrológiai Osztályközi Állandó Bizottság, és a Nemzeti Víztudományi Program által 2023. június 6-án szervezett tudományos ülésen elhangzott előadások

A 2023. június 24-ei esemény témája a fenntarthatóság eszméje és ennek ütközése a valósággal, a beszélgetésen három szakavatott akadémikus professzor egy ökológia iránt nyitott humorista moderálásával járja körül a kérdést. A nyárestét a fantasztikus magyar zongoravirtuóz és zenei kuriózum Szentpéteri Csilla & Band koncertje zárja.

A fenntarthatóság eszméje, miszerint a jelen jólléte ne veszélyeztesse a jövő generációkét, már több évtizedre tekint vissza. Ennek ellenére, a most ránk jutó természeti erőforrások többszörösét használjuk fel. Ennek következménye, hogy a rendelkezésünkre álló „készleteket” kimerítjük. Egykor gyakori fajok állományai kihalnak, a globálisan növekvő fogyasztás miatt a javak előállítására felhasznált nyersanyagok kifogyhatnak, romlik a környezet általános állapota, felborulhat a gazdaság, a társadalom és a természet egyensúlya. A helyzet drámai voltát, illetve a megoldások lehetőségeit három hozzáértő segítségével vitatjuk meg egy kötetlen beszélgetés során.

Kerekasztal beszélgetés

Időpont:
2022. október 4.

Helyszín:
Corvinus Egyetem

Résztvevők:
Bozó László akadémikus, légkörfizikus
Csutora Mária környezetgazdász, a Corvinus egyetemi tanára
Kerekes Sándor környezetgazdász, a Corvinus professor emeritusa
Lukács András geofizikus, a Levegő Munkacsoport elnöke
Major Gyöngyi közgazdász, a Kortárs Női Reflexiók Fórumának elnöke

Vitavezető:
Kiss Károly környezetgazdász, ny. egy. docens, Corvinus Egyetem

Szervezők:
A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya,
a Hidrológiai Osztályközi Állandó Bizottság,
a Vízgazdálkodástudományi Bizottság és
a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete

Az ülés időpontja:
2023. június 6. (kedd) 10.00

Helyszín:
MTA Székház, Nagyterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. emelet

Levezető elnök:
Szűcs Péter és Szilágyi József

PROGRAM

10.00
Köszöntő
Bozó László akadémikus

10.10
A hazai talajok vízgazdálkodási kategóriarendszere – múlt, jelen és jövő
Makó András, Bakacsi Zsófia, Laborczi Annamária, Kassai Piroska, Farkas-Iványi Kinga, Pásztor László, Szabó Brigitta

10.25
Talaj-hidrofizikai téradatinfrastruktúra fejlesztés
Pásztor László, Szabó Brigitta, Makó András, Kocsis Mihály, Szatmári Gábor, Laborczi Annamária, Mészáros János, Takács Katalin, Matus Judit, Takáts Tünde, Farkas-Iványi Kinga, Vass-Meyndt Szilvia

10.40
Újszerű hidrogeofizikai módszerek alkalmazási lehetőségei a felszínalatti vizek kutatásában és fenntartható hasznosításában
Szabó Norbert Péter, Nádasi Endre, Ilyés Csaba, Szűcs Péter

10.55
Statisztikai módszerek alkalmazása a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer hosszú adatsorain
Miklós Rita, Lénárt László, Madarász Tamás, Szűcs Péter

11.10
Sarkantyúk okozta nagy tér- és időléptékű numerikus morfodinamikai vizsgálatok
Török Gergely, Gary Parker

11.25
Tavi párolgás (vízgőzfluxus) közvetlen mérésére alkalmas nyitott fotoakusztikus kamra fejlesztése
Torma Péter, Bozóki Zoltán, Fekete János, Huszár Helga, Szabó Gábor, Weidinger Tamás 11.40 Édesvíz a Balaton?
Vörös Lajos, Látrányi-Lovász Zsófia, Tóth György István, Somogyi Boglárka

11.55
UV-szűrő vegyületek jelenléte és azok lehetséges ökológiai hatásai Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tavában
Németh Zoltán, Pirger Zsolt

12.10
Zárszó
Szűcs Péter akadémikus

Geneva, 21 April 2023 (WMO) – From mountain peaks to ocean depths, climate change continued its advance in 2022, according to the annual report from the World Meteorological Organization (WMO). Droughts, floods and heatwaves affected communities on every continent and cost many billions of dollars. Antarctic sea ice fell to its lowest extent on record and the melting of some European glaciers was, literally, off the charts.

The State of the Global Climate 2022 shows the planetary scale changes on land, in the ocean and in the atmosphere caused by record levels of heat-trapping greenhouse gases. For global temperature, the years 2015-2022 were the eight warmest on record despite the cooling impact of a La Niña event for the past three years. Melting of glaciers and sea level rise – which again reached record levels in 2022 – will continue to up to thousands of years.

A Fizikai Intézet kutatócsoportja által használt és fejlesztett módszereket már régóta alkalmazzák levegő- és földgázszennyezettség kimutatására – mostantól a műtrágya használat által okozott környezeti nitrogénterhelés is vizsgálhatóvá válik.

A Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének és az ELKH-SZTE Fotoakusztikus Környezetifolyamat-megfigyelési Kutatócsoportjának „Műtrágyázásból eredő nitrogénveszteség mértékének vizsgálata; a környezeti nitrogénterhelés becslése szántóföldi kultúráknál fizikai mérésekkel” című projektje is támogatást nyert a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program, Fenntartható Technológiák Alprogram keretében. A projektet Prof. Dr. Bozóki Zoltán vezeti, a megvalósítása 2022. december 1. és 2026. november 30. között zajlik.

A projekt tudományos hátteréről, céljairól, az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságáról és a kutatás további irányairól Dr. Horváth Lászlóval beszélgettünk.

Milyen tényezők indokolták a kutatási téma választását?

A környezetszennyezés és a különböző szennyező anyagok kibocsátásának problémája ismert. Az egyik legveszélyesebb környezetszennyező az ammónia – a nitrogén egyik vegyülete. Ez a gáz sokféle káros környezeti hatással rendelkezik. Például csökkenti a biodiverzitást, káros az emberi egészségre, a talajok állapotára, elősegíti az eutrofizációt, stb.… A probléma ott kezdődik, hogy évente 200 millió tonna inert nitrogént szintetizálnak ammóniává, amiből azután műtrágyát gyártanak, melynek legalább a fele veszteségként, szennyezésként a környezetbe kerül, a talajvízbe, az állóvizekbe, a levegőbe, mindenféle földi közegbe. A másik fele is, ami műtrágyaként hasznosul, előbb-utóbb a környezetbe jut, részt vesz a nitrogén ciklusban. Annak érdekében, hogy ezt a folyamatot mérsékeljük, illetve megállítsuk, a felhasználási technikákon kellene javítani, illetve tudni kell, hogy a különböző művelési technikák mellett mennyi műtrágya szabadul fel a légkörbe és mennyi tűnik el az egyéb közegekben. E problémával elég sok laboratórium foglalkozik világszerte. Ennek oka, hogy nagyon összetett a kérdés, mert rengeteg féle művelési technika van, rengeteg féle műtrágya van, meg rengeteg féle mérési módszer, melyek sokszor akár egymásnak ellentmondanak. Ezen a téren tehát lehet még mit kutatni. A téma aktualitása, illetve az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken folyó, főként a fotoakusztikus módszeren alapuló környezetfizikai kutatások eredményessége miatt választottuk e témát programunknak, mely során nemcsak a műtrágya problémával, hanem általában a fotoakusztikus módszerek környezetanalitikai alkalmazásával fogunk foglalkozni a Fotoakusztikus Kutatócsoport közreműködésével, bár jelenleg a műtrágya van a fókuszban.

Az SZTE Fizikai Intézet kutatócsoportja által használt és fejlesztett módszereket már régóta alkalmazzák levegő- és földgázszennyezettség kimutatására. A Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének és az ELKH-SZTE Fotoakusztikus Környezetifolyamat-megfigyelési Kutatócsoportjának „Műtrágyázásból eredő nitrogénveszteség mértékének vizsgálata; a környezeti nitrogénterhelés becslése szántóföldi kultúráknál fizikai mérésekkel” című projektje is támogatást nyert az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program, Fenntartható Technológiák Alprogram keretében. A projekt tudományos hátteréről, Dr. Horváth László, a kutatócsoport tagja és egyik elméleti kidolgozója beszélt nekünk.

– Miről szól a téma és mi a célkitűzése?

– A 19. és 20. század fordulóján fogytán voltak az ásványi nitrogén műtrágyák és éhínség fenyegetett világszerte. Éppen időben jött Fritz Haber felfedezése, aki kidolgozta azt az eljárást, mellyel a légkörben 78 térfogat százaléknyi semleges nitrogénből ammóniát lehet előállítani. Emiatt 1918-ban Nobel-díjat kapott. Miután egy másik német vegyész, Carl Bosch kidolgozta az ammóniaszintézis nagyipari technológiáját, 1914-re már ipari mennyiségben tudtak ammóniát előállítani. Mára már évente több, mint 200 millió tonna semleges nitrogént vonnak ki a légkörből, és alakítanak át ammóniává, elsősorban műtrágyagyártás céljából. A probléma ott kezdődik, hogy ez a mennyiség évről-évre halmozódik a természetben, és csak kis része alakul vissza két atomos nitrogén molekulává. A termelt műtrágyáknak azonban csak egy része hasznosul a növények számára. Világviszonylatban több, mint a fele veszteségként a különböző földi szférákba kerül, és ott is marad, változó kémiai formákban, egymásba átalakulva, különböző térbeli és időbeli skálán, számos környezeti problémát okozva. Végül a hasznosult nitrogén is, betöltve a tápanyag-ellátásban kapott szerepét, hasonló sorsra jut. Ezt a jelenéget nevezik nitrogén kaszkádnak.

Alapos előkészítés és független testületi értékelés után elnöki döntéssel három nagy nemzeti program kezdi meg a működését: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program 4 alprogramja, a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program Fenntartható technológiák alprogramja és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. Működésük időtartama négy év, összes támogatásuk 8,6 milliárd forint.

Az MTA elnöke által kezdeményezett, az MTA vezető testületei által támogatott és a Kormánnyal is egyeztetett nemzeti kutatási programok a magyar társadalom, gazdaság és kultúra számára nemzetstratégiai jelentőségű tématerületeken működnek.

Freund Tamás elnökjelölti koncepciójában 2020 januárjában vetette fel akadémiai nemzeti programok indítását, ami megválasztásával az elnöki program kiemelt elemévé vált. A programok megvalósítására – a Kormánnyal való sikeres egyeztetéseket követően – 2022-ben nyílt lehetőség az MTA számára biztosított évi 3 milliárd forint összegű, „beépülő” költségvetési támogatással.

A cikk folytatása a kapcsolódó linken olvasható.