A víz világnapja apropóján a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézete 2024 március 20-án és 22-én „Legyél Te is Limnológus” címen ismeretterjesztő foglalkozásokat tartott a környék óvodásai és általános iskolásai számára az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében. A rendezvényen a gyerekek betekintést kaptak az intézetben folyó kutatásokba, a tó és a környező vizes élőhelyek világába, valamint a természetes környezetet érintő fenntarthatósági problémákba. A legkisebbek élő bemutatók keretében megismerkedhettek az algákkal, a vízi gerinctelen szervezetekkel, az őshonos és idegenhonos halfajokkal, valamint saját mikroszkópos preparátumokat készíthettek. A nagyobbak számára ezek mellett látványos vízkémiai bemutató is készült, illetve az újonnan szerzett ismereteiket egy kis vetélkedőn is próbára tehették. Az óvodás gyerekek „házi feladatot” is kaptak: a rendezvényen bemutatott, gyurmából készített algák mintájára az óvodában saját alga maketteket készítettek az óvónők segítségével.

A rendezvényen nyolc óvodai és hét általános iskolai csoport, összesen 232 gyermek vett részt.

„Egy délután a háztartások energetikájáról a Műegyetemen: energiahatékonyság, atomenergia és megújulók kéz a kézben” címmel rendezett közösségi tudományos előadást a Műegyetem 2023. december 14-én. Az előadás felvétele itt nézhető meg a BME Youtube csatornáján. A prezentáció anyaga pdf-ben itt érhető el.

A Műegyetemen készített tanulmányban azt vizsgálták nagy időfelbontású szimulációk segítségével, hogy milyen fontos szerepet játszanak az atomerőművek az európai karbonsemlegességi és ellátásbiztonsági célok teljesítésében. A szimulációk azt demonstrálják, hogy a karbonsemlegességi célok és a folyamatos villamosenergia-ellátásra vonatkozó igények csak akkor teljesíthetőek, ha az energiamixben benne marad az atomenergia. Az EU országainak nukleáris kapacitásait a hosszútávú célok megtartása mellett nem lehet nap, szél és gázerőművekkel helyettesíteni.

Attila Aszódi, Bence Biró, László Adorján, Ádám Csaba Dobos, Gergely Illés, Norbert Krisztián Tóth, Dávid Zagyi, Zalán Tas Zsiborás: The effect of the future of nuclear energy on the decarbonization pathways and continuous supply of electricity in the European Union (Nuclear Engineering and Design, Volume 415), 2023;

Hosszas egyeztetések és számtalan kompromisszumos változtatás után február végén az Európai Parlament elfogadta az EU Természet-helyreállítási rendeletét. A jogszabály életbelépéséhez már csak az Európai Tanács formális támogatására lett volna szükség, de a március 25-re kiírt tagállami szavazás lekerült a napirendről, mert több ország (köztük Magyarország) bejelentette hogy nemmel szavaz vagy tartózkodik.

Az Európai Parlament (EP) korábban elfogadott jogszabály szövege szerint a tagállamoknak 2030-ra a leromlott állapotú élőhelyek 30 százalékát, 2050-re pedig 90 százalékát helyre kellene hozni — vízen és szárazföldön egyaránt. A Természet-helyreállítási rendelet célkitűzései összhangban vannak a hazai ökológiai helyzettel és a szükséges beavatkozásokkal, melyek segítségével az élővilág állapota és ezzel az emberi életminőség hosszú távon javulhatna, és egyben a szélsőséges éghajlati és más környezeti események következményei is tompíthatók.

Józsa János Balázs vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, rector emeritus, egyetemi tanára a víztudomány területén elért, nemzetközileg is jelentős kutatási eredményei, valamint kiemelkedő oktatás- és tudományszervezői munkája, illetve a kutatói utánpótlás nevelésében folytatott iskolateremtő tevékenysége elismeréseként.

A nílusi vízszintmérések – a legelső fennmaradt, és egyedülállóan hosszú számszerű megfigyelés – hézagainak matematikai kiegészítésével miskolci és soproni geofizikusok és hidrogeológusok a világon egyedülálló eszközt adtak a klímakutatók kezébe.

A tizenhárom évszázadot átfogó (622-től 1921-ig mért) vízszintmérés hiányai mindeddig akadályozták a hosszú távú adatelemzést. A leghosszabb összefüggő adatsor „csak” 845 évet fogott át. E tanulmány korrekt matematikai eljárás segítségével hidalja át a hézagokat, a Nílus éves vízszintadatait egyetlen, immár egységesen kezelhető 1300 éves idősorrá alakítva át.

A spektrális elemzés különféle periódusokat tárt fel. Szemmel láthatóvá vált egy kb. 400 éves periódus létezése is. Ezzel, és a teljes idősor jellegzetes szakaszokra bontásával a tanulmány a klímakutatók számára egyedülálló és elfogulatlan alapot jelent a bekövetkezett nílusi vízszint-változások okainak felkutatásához, hiszen időtartamában, pontosságában és tudatosságában ehhez fogható kvantitatív idősor nem létezik.

A Miskolci Egyetem módszere alkalmas más vízgyűjtő területek jövőbeli eseményeinek előrejelzésére is.

A D1-es tudományos besorolású folyóiratban megjelent közlemény itt érhető el:
Combined inversion and statistical workflow for advanced temporal analysis of the Nile River’s long term water level records; Szűcs P, Dobróka M, Turai E, Szarka L, Ilyés Cs, Hamdy E M, Szabó N P, 2024: Journal of Hydrology, 630, 130693.

Kontakt: Ilyés Csaba, csaba.ilyes@uni-miskolc.hu

A jelenkori klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebbé váló légköri folyamatok az áramszolgáltatás infrastruktúrájára, a közlekedésre, valamint a mezőgazdasági termelésre is növekvő kockázatokat jelentenek. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodási stratégiák kialakítása során fel kell készülnünk az ebből eredő károk lehetséges megelőzésére, mérséklésére.

Míg a 2022-es esztendő a történelmi aszály éve volt, addig 2023 a heves viharokról vált emlékezetessé. A fordulat már az év elején megmutatkozott az intenzívvé váló ciklontevékenység tekintetében. A ciklonok okozta szélviharok a tavaszi hidegbetörésekkel együtt már az év első felében jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban. Horváth Ákos és Szilágyi Eszter (HungaroMet) tanulmánya 2023 szélsőséges időjárási helyzeteinek meteorológiai hátterét mutatja be.

Ismeretterjesztő előadások és kerekasztal-beszélgetés

2023. november 11.
Veszprém, MTA VEAB székház

A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában tekintették át a téma egy-egy szeletét. A cél a szemléletformálás és a közérthető ismeretátadás, így a kerekasztal-beszélgetések keretein belül kérdezz-felelekre is volt lehetőség.

Az éghajlatváltozás a tények és érdekek ütközéspontjában

2023. november 23-24.
Veszprém, MTA VEAB székház

Az éghajlatváltozás megkerülhetetlen tényeket felmutató természeti-, és ugyanúgy megkerülhetetlenül emberarcú társadalmi valóság. Nincs alkalmazkodás, nem lehetséges semmiféle fenntartható jövőkép a tényszerű valósággal való őszinte szembenézés nélkül. Téveszmék, illúziók, félrevezetések talaján az alternatív-valóságok ködképei válnak uralkodóvá, amelyek vagy hibás egyéni és társadalmi döntésekhez, vagy – ami még rosszabb – nem döntésekhez, nem cselekvéshez vezetnek. A konferencia célja a tisztánlátás hangsúlyozása és erősítése volt, felhívni a figyelmet az üres reménykeltés veszélyére, hogy megmutassuk: a józan észt, a realitást központba állító szemléletmód az egyetlen lehetséges út – a valóság nem ellenség.

2023. november 19-21., Bukarestben került megrendezésre a Globális Kutatási Tanács Európai Regionális Találkozója Bukarestben, melyen részt vett Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Főigazgatója, mint meghívott felszólaló.

A Globális Kutatási Tanács (GRC) egy virtuális szervezet, amely a világ minden tájáról származó tudományos kutatásfinanszírozó szervezetek vezetőiből áll, és amelynek célja az adatok és a jó gyakorlatok megosztásának előmozdítása az intézmények közötti magas színvonalú együttműködés érdekében világszerte. A 2024-es globális GRC-ülés a „fenntartható kutatás” átfogó témájára összpontosít. Az átfogó cél egy olyan stratégia kidolgozása, amely összehangolja a társadalmi elvárásokat és a kutatók kapacitásait, kidolgozva a fenntarthatóságot szolgáló kutatások finanszírozására egy stratégiát az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljaival összhangban. Az ütemterv három téma köré épül, amelyekkel kapcsolatban az európai testület előkészítő ülést tartott Bukarestben:

1) Kutatás a fenntartható fejlődésért – a kutatás fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának erősítése

Új kutatásfinanszírozási rendszereket kell kidolgozni a következő elvek mentén: i) alapkutatás és monodiszciplináris kutatás támogatása olyan tudományágak esetében, amelyek közvetlenül támogathatják a fenntartható fejlődési célok elérését; ii) interdiszciplináris kutatások támogatása, ahol a különböző tudományágak közösen dolgoznak és megosztják a feladatokat a közösen meghatározott célok elérése érdekében; iii) transzdiszciplináris kutatások támogatása, ahol az érdekeltek (beleértve a különböző nem kutatói szférákat, azaz társadalmi csoportokat, gazdasági partnereket, döntéshozókat) részt vesznek a teljes kutatási folyamatban. Több szinten is támogatni kell az érdekelt felek bevonását a kutatásba, beleértve a probléma megfogalmazását és a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését.

2) A kutatási folyamat fenntarthatóvá tétele

Ez több szintet foglal magában, mint például i) a kutatási tevékenységek ökológiai lábnyomának felmérése és csökkentése, a hatékonyság veszélyeztetése nélkül, ii) a nyílt tudomány támogatása, iii) sokszínű és méltányos kutatási kultúra megteremtése, iv) a magas színvonalú „lassú tudomány” lehetővé tétele, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a problémák megfogalmazására, a kutatásra és a megvalósításra egyaránt. A finanszírozás elosztásánál és a kutatásértékelési rendszerekben nemcsak a tudományos teljesítményt kell figyelembe venni. Az értékelőrendszereknek többdimenziósnak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a társadalmi-gazdasági hatást is.

3) A fenntarthatósági tudomány jelentősége és szférák közti kommunikáció

Kiemelkedő fontosságú a tudományos ismeretek hatékony kommunikációja a politikai döntéshozók és a társadalom számára, valamint a tudományos alapokon nyugvó transzformatív változások támogatása. Új csatornákra és intézményi háttérre van szükség a különböző társadalmi szintekre és a döntéshozókhoz történő tudásátadás támogatásához. A citizen science hatékony eszköz lehet ebben a folyamatban, nemcsak az adatgyűjtés, hanem a problémamegoldás és a végrehajtás terén is. A tudományágak közötti és az érdekelt felekkel való kommunikáció kulcsfontosságú, és ehhez új készségekre és célzott kiegészítő finanszírozásra van szükség a kutatói közösségben. A tudomány és a társadalom összekapcsolásához, valamint a tudás kutatóintézetekből való átvételéhez nélkülözhetetlen, hogy a kutatás jobban megfeleljen a társadalom elvárásainak.