Hírek
Szervesanyag mennyiség és minőség hatása a talajszerkezet stabilitására
A műveléshatás bioindikációjának tekintetében a talaj-mikroba-növény rendszer és talajok komplex, a rendszer több elemét jellemző minőségi, mennyiségi mutatók együttes alkalmazására van szükség. A fenntartható vízgazdálkodás és a termőhelyi adottságokhoz való alkalmazkodás olyan talajhasználati gyakorlatok együttes alkalmazását teszi szükségessé, amelyek az adott termőhely sajátosságaihoz igazodnak.
Inváziós fajok és a tájhasználat hatása a Balaton és vízgyűjtőjének ökológiai rendszerére – kutatási eredmények
Az alprojekt célja a Balaton és vízgyűjtője ökológiai állapotát alakító legfontosabb emberi és környezeti hatások átfogó vizsgálata volt. Kutatásaink középpontjában az inváziós fajok terjedése és ökológiai hatása, a tájhasználat, a tápanyagterhelés és a humán eredetű mikroszennyezők, valamint az éghajlatváltozással összefüggő folyamatok álltak. Összességében az alprojekt a Balaton ökológiai működését veszélyeztető folyamatok feltárásától a konkrét kezelési javaslatokig terjedő tudásbázis létrehozására irányult.
A biodiverzitás megőrzése a szántóföldtől a városi parkokon át az erdőkig – négy éves kutatási összefoglaló
A kutatási program négy, egymáshoz szorosan kapcsolódó területen vizsgálta a biodiverzitás megőrzésének és az ökoszisztémák fenntartható kezelésének lehetőségeit: az ökológiai intenzifikációt és élőhely-restaurációt, a városi beporzóbarát beavatkozásokat, az időjárási szélsőségek és különösen az aszály gyepközösségekre gyakorolt hatásait, valamint az eltérő erdőkezelési módok ökológiai következményeit. A többéves terepkísérletek és monitorozások eredményei alapján több, gyakorlati szempontból is releváns általános összefüggést sikerült feltárni.
Biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátás hazai erőforrásokra építve
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karának kutatói az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében négy éven keresztül vizsgálták, hogyan lehet a Magyarországon rendelkezésre álló karbonmentes hőforrásokat, így elsősorban a geotermikus energiát és az ipari hulladékhőt hatékonyabban hasznosítani. A kutatások középpontjában az a kérdés állt, hogyan növelhető egyszerre az energiaellátás biztonsága és a fenntarthatóság.
ÚJ EREDMÉNYEK A MŰTRÁGYÁZOTT TALAJOK AMMÓNIA KIBOCSÁTÁSÁRÓL
A HUN-REN-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoportja három új közleményt jelentetett meg az ATK, a MATE és az ELTE kutatóival együttműködésben. A tanulmányokban részben az ammónia emissziót, részben az arra ható tényezőket vizsgáltuk.
IAH 2026 World Groundwater Congress
Az IAH 2026 World Groundwater Congress (a Nemzetközi Hidrogeológiai Társaság 53. világkongresszusa) szeptember 14-18. között zajlott a budapesti Kongresszusi Központban mintegy 800 fő részvételével. A konferencia központi mottója: „Groundwater – A Key Multi-Resource”, vagyis a felszín alatti víz, mint stratégiai, többcélú erőforrás.
Milyen megoldásokkal lehet Dunát rekeszteni?
Baranya Sándor vízmérnök, egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában 2026.08.17-én. Podcast.
A Miskolci Egyetem kutatói innovatív keretrendszert dolgoztak ki az egyiptomi Siwa-oázis fenntartható talajvízgazdálkodására
A Miskolci Egyetem kutatói – egyiptomi és magyar partnerekkel együttműködve – innovatív tanulmányt tettek közzé a tekintélyes *Hydrogeology Journal* (Q1-es besorolású folyóirat) hasábjain; a munka újszerű megközelítést mutat be az egyiptomi Siwa-oázis – az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági térsége – talajvíz-szikesedésének és víztartó rétegei fenntarthatóságának vizsgálatához.
Nemzetközi konferencia-előadás az erdőkezelések talajlakó mezofaunára gyakorolt hatásáról
ATK Talajtani Intézet kutatócsoportjának eredményei a XIX International Colloquium on Soil Zoology (ICSZ) és a XVI International Colloquium on Apterygota (ICA) nemzetközi konferencián (2024) kerültek széles körben bemutatásra.
Konferencia-poszter a talajlakó mezofauna indikátor szerepéről
Kutatócsoportunk a 7th Congress of Conservation Biology (Bologna, 2024) konferencián mutatta be eredményeit, amelyek a talajlakó mezofauna természetvédelmi értékelésben betöltött szerepére fókuszáltak.
Rekorddöntő hőhullám 2026 júniusának végén
2026 júniusának második felében nagyon erős hőhullám érte el Európát. Az Ibériai-félsziget felől feláramló sivatagi eredetű légtömeg először Spanyolországban, majd Franciaországban okozott rendkívüli hőséget. Az egyre erősödő anticiklonnal mozgó légtömeg lassan haladt keleti irányba, és sorra megdöntötte az országos rekordokat. A forró periódusban több különleges időjárási sajátosság is megfigyelhető volt: a sivatagi levegő Európa fölé áramlásától kezdve, a nálunk is megtapasztalt hőkupolán keresztül a hőzivatarokig.