Hírek
Használt textíliák geopolimer szálerősítésként való nyílt újrahasznosítása
A textilhulladék kezelése világszerte egyre növekvő probléma, a folyamatosan változó trendek és a gyors divatmárkák népszerűsége miatt – Az Innovatív Módszerek a Természeti Erőforrások Fenntartható Hasznosításában (ME) kutatócsoport megjelent tudományos közleménye.
A bányászati zagy komplex hasznosítása: a ritkaföldfémek visszanyerése
A bányászati zagy jelentős környezeti problémát jelent a kezelésükkel és tárolásukkal kapcsolatos kihívások miatt. A kitermelt érc típusától és az alkalmazott feldolgozási technikáktól függően lehetőség van az értékes összetevők, például ritkaföldfémek (REE) kinyerésére ezekből a zagytárolókból. – Az Innovatív Módszerek a Természeti Erőforrások Fenntartható Hasznosításában (ME) kutatócsoport megjelent tudományos közleménye
Térfogatjellemző és zónaparaméterek együttes meghatározása fúrólyuk-geofizikai szelvények hiperparaméter-inverziójával
Szabó Norbert Péternek, az „Innovatív módszerek a természeti erőforrások fenntartható hasznosításában” (ME) kutatócsoport tagjának, megjelent D1 besorolású közleménye a GEOPHYSICS c. folyóiratban.
Városi barnamezős területek megújításának hatása környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból
A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai (BME) kutatócsoport tanulmánya arról, hogy hogyan erősíti a körforgásos gazdaságot a barnamezős területek megújítása, a Magyar Tudomány 2024. áprilisi számában jelent meg.
Esettanulmány a Tisza alföldi szakaszáról
A Folyami hordalékgazdálkodás (BME) kutatócsoport legújabb közleménye a Hydrology c. folyóiratban jelent meg
Könyvfejezet a városi barnamezős területek lehetőségeiről az élhetőbb városok szolgálatában
A Fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai (BME) kutatócsoport nemrégiben megjelent tanulmányában a barnamezős területek revitalizációjára hívják fel a figyelmet az urbanizáció eredményezte földkivonás mérséklésére, valamint a hazai kontextusban kevéssé alkalmazott, de számos külföldi fejlesztés alapját képző átmeneti hasznosítás lehetőségeit vizsgálják a városi élhetőség javítására.
Honti Márk, A BALATON FENNTARTHATÓ VÍZSZINTSZABÁLYOZÁSÁNAK KIDOLGOZÁSA kutatócsoport (BME) vezetője 2024. április 23-án vette át ünnepélyes keretek között az MTA Doktora címet
Honti Márk akadémiai doktori értekezésében rámutatott a komplex ökológiai és hidrológiai rendszerek modellezésében rejlő elkerülhetetlen szubjektív elemekre, és sikeresen alkalmazta a Bayes-féle statisztikai eljárásokat a szubjektív hatások mérséklésére és a modellek megbízhatóságának javítására.
World Adaptation Forum – Bend or Break Together
A technológiai civilizáció XX. század közepe óta tartó robbanásszerű fejlődését az olcsó, nagy energiasűrűségű és eddig szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók tették lehetővé. A globális gazdaság folytonos növekedésének ideája azonban napjainkra beleütközött a bolygónk véges erőforrásaiból adódó korlátokba.
Víz világnapi rendezvény gyerekeknek Tihanyban
A víz világnapja apropóján a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézete 2024 március 20-án és 22-én „Legyél Te is Limnológus” címen ismeretterjesztő foglalkozásokat tartott a környék óvodásai és általános iskolásai számára az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében.
Milyen az egészséges energiamix? – közösségi tudomány a műegyetemen
„Egy délután a háztartások energetikájáról a Műegyetemen: energiahatékonyság, atomenergia és megújulók kéz a kézben” címmel rendezett közösségi tudományos előadást a Műegyetem 2023. december 14-én.
Új BME tanulmány az atomenergia megkerülhetetlen szerepét mutatja az Európai Unió villamosenergia-szektorának dekarbonizációjában és a folyamatos ellátás biztosításában
A Műegyetemen készített tanulmányban azt vizsgálták nagy időfelbontású szimulációk segítségével, hogy milyen fontos szerepet játszanak az atomerőművek az európai karbonsemlegességi és ellátásbiztonsági célok teljesítésében.
Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása az EU Természet-helyreállítási rendeletének jelentőségéről
Hosszas egyeztetések és számtalan kompromisszumos változtatás után február végén az Európai Parlament elfogadta az EU Természet-helyreállítási rendeletét. A jogszabály életbelépéséhez már csak az Európai Tanács formális támogatására lett volna szükség, de a március 25-re kiírt tagállami szavazás lekerült a napirendről, mert több ország (köztük Magyarország) bejelentette hogy nemmel szavaz vagy tartózkodik.