A jelenkori klímaváltozás következtében egyre szélsőségesebbé váló légköri folyamatok az áramszolgáltatás infrastruktúrájára, a közlekedésre, valamint a mezőgazdasági termelésre is növekvő kockázatokat jelentenek. A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodási stratégiák kialakítása során fel kell készülnünk az ebből eredő károk lehetséges megelőzésére, mérséklésére.

Míg a 2022-es esztendő a történelmi aszály éve volt, addig 2023 a heves viharokról vált emlékezetessé. A fordulat már az év elején megmutatkozott az intenzívvé váló ciklontevékenység tekintetében. A ciklonok okozta szélviharok a tavaszi hidegbetörésekkel együtt már az év első felében jelentős károkat okoztak az infrastruktúrában és a mezőgazdaságban. Horváth Ákos és Szilágyi Eszter (HungaroMet) tanulmánya 2023 szélsőséges időjárási helyzeteinek meteorológiai hátterét mutatja be.

Ismeretterjesztő előadások és kerekasztal-beszélgetés

2023. november 11.
Veszprém, MTA VEAB székház

A rendezvényen az ember-vadvilág konfliktus témakörben dolgozó hazai szakemberek közérthető előadások formájában tekintették át a téma egy-egy szeletét. A cél a szemléletformálás és a közérthető ismeretátadás, így a kerekasztal-beszélgetések keretein belül kérdezz-felelekre is volt lehetőség.

Az éghajlatváltozás a tények és érdekek ütközéspontjában

2023. november 23-24.
Veszprém, MTA VEAB székház

Az éghajlatváltozás megkerülhetetlen tényeket felmutató természeti-, és ugyanúgy megkerülhetetlenül emberarcú társadalmi valóság. Nincs alkalmazkodás, nem lehetséges semmiféle fenntartható jövőkép a tényszerű valósággal való őszinte szembenézés nélkül. Téveszmék, illúziók, félrevezetések talaján az alternatív-valóságok ködképei válnak uralkodóvá, amelyek vagy hibás egyéni és társadalmi döntésekhez, vagy – ami még rosszabb – nem döntésekhez, nem cselekvéshez vezetnek. A konferencia célja a tisztánlátás hangsúlyozása és erősítése volt, felhívni a figyelmet az üres reménykeltés veszélyére, hogy megmutassuk: a józan észt, a realitást központba állító szemléletmód az egyetlen lehetséges út – a valóság nem ellenség.

2023. november 19-21., Bukarestben került megrendezésre a Globális Kutatási Tanács Európai Regionális Találkozója Bukarestben, melyen részt vett Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Főigazgatója, mint meghívott felszólaló.

A Globális Kutatási Tanács (GRC) egy virtuális szervezet, amely a világ minden tájáról származó tudományos kutatásfinanszírozó szervezetek vezetőiből áll, és amelynek célja az adatok és a jó gyakorlatok megosztásának előmozdítása az intézmények közötti magas színvonalú együttműködés érdekében világszerte. A 2024-es globális GRC-ülés a „fenntartható kutatás” átfogó témájára összpontosít. Az átfogó cél egy olyan stratégia kidolgozása, amely összehangolja a társadalmi elvárásokat és a kutatók kapacitásait, kidolgozva a fenntarthatóságot szolgáló kutatások finanszírozására egy stratégiát az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljaival összhangban. Az ütemterv három téma köré épül, amelyekkel kapcsolatban az európai testület előkészítő ülést tartott Bukarestben:

1) Kutatás a fenntartható fejlődésért – a kutatás fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának erősítése

Új kutatásfinanszírozási rendszereket kell kidolgozni a következő elvek mentén: i) alapkutatás és monodiszciplináris kutatás támogatása olyan tudományágak esetében, amelyek közvetlenül támogathatják a fenntartható fejlődési célok elérését; ii) interdiszciplináris kutatások támogatása, ahol a különböző tudományágak közösen dolgoznak és megosztják a feladatokat a közösen meghatározott célok elérése érdekében; iii) transzdiszciplináris kutatások támogatása, ahol az érdekeltek (beleértve a különböző nem kutatói szférákat, azaz társadalmi csoportokat, gazdasági partnereket, döntéshozókat) részt vesznek a teljes kutatási folyamatban. Több szinten is támogatni kell az érdekelt felek bevonását a kutatásba, beleértve a probléma megfogalmazását és a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetését.

2) A kutatási folyamat fenntarthatóvá tétele

Ez több szintet foglal magában, mint például i) a kutatási tevékenységek ökológiai lábnyomának felmérése és csökkentése, a hatékonyság veszélyeztetése nélkül, ii) a nyílt tudomány támogatása, iii) sokszínű és méltányos kutatási kultúra megteremtése, iv) a magas színvonalú „lassú tudomány” lehetővé tétele, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a problémák megfogalmazására, a kutatásra és a megvalósításra egyaránt. A finanszírozás elosztásánál és a kutatásértékelési rendszerekben nemcsak a tudományos teljesítményt kell figyelembe venni. Az értékelőrendszereknek többdimenziósnak kell lenniük, és figyelembe kell venniük a társadalmi-gazdasági hatást is.

3) A fenntarthatósági tudomány jelentősége és szférák közti kommunikáció

Kiemelkedő fontosságú a tudományos ismeretek hatékony kommunikációja a politikai döntéshozók és a társadalom számára, valamint a tudományos alapokon nyugvó transzformatív változások támogatása. Új csatornákra és intézményi háttérre van szükség a különböző társadalmi szintekre és a döntéshozókhoz történő tudásátadás támogatásához. A citizen science hatékony eszköz lehet ebben a folyamatban, nemcsak az adatgyűjtés, hanem a problémamegoldás és a végrehajtás terén is. A tudományágak közötti és az érdekelt felekkel való kommunikáció kulcsfontosságú, és ehhez új készségekre és célzott kiegészítő finanszírozásra van szükség a kutatói közösségben. A tudomány és a társadalom összekapcsolásához, valamint a tudás kutatóintézetekből való átvételéhez nélkülözhetetlen, hogy a kutatás jobban megfeleljen a társadalom elvárásainak.

Advanced processing of high Ca fly ash for enhanced reactivity and improved high value-added application possibilities

Mária Ambrus, Gábor Mucsi

A kutatás fő célja az volt, hogy megvizsgálja egy alacsony minőségű, magas Ca tartalmú pernye (FA) feldolgozási lehetőségeit a jövőbeni hasznosítási potenciál növelése érdekében. Az eredmények összehasonlítása és a különböző mechanikai eljárások alkalmazásának kiegészítése érdekében a bolygómalom alkalmazásával végzett osztályozással és mechanikai aktiválással történő méret szerinti szétválasztást vizsgáltuk. Az előzetes kémiai analízis alapján a 32 µm alatti és feletti FA összetétele szignifikáns eltéréseket mutatott, így a 32 µm-nél kisebb méretű frakciót elkülönítettük, és a magasabb Si és Al tartalom miatt a durva frakciót hasznosítottuk. A durva FA különböző őrlési időn át történő őrlése után az 1 µm-nél kisebb részecskék gyakorisági eloszlása jelentős növekedést mutatott, de aggregáció és agglomeráció is megfigyelhető 30 perc elteltével, 5,49 µm átlagos részecskeméret mellett. A puccolán aktivitás csaknem megduplázódott mindössze 5 perces őrléssel, az optimális őrlési időt a legmagasabb CaO felvételi értékkel ~20-30 percnél, több mint 160 mg/g abszorbeált CaO-val mindössze 20 nap alatt érte el. A mechanikusan aktivált minták FT-IR analízise szerint fontos szerkezeti változások történtek az FA keretben.

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2214509523003947

 

Carbon-dioxide sequestration by mechanical activation of Linz-Donawitz steel slag; the effect of water on CO₂ capture

Tamás Kurusta, Gábor Mucsi, Sanjay Kumar, Ferenc Kristály

Az ásványi karbonizáció, a légkörből vagy a füstgázokból leválasztott szén-dioxid (CO2) folyamata a CO2 biztonságos és tartós megkötésének módja. Ebben a technológiában a CO2 kémiai reakcióba lép kalcium-, magnézium-, nátrium- és vastartalmú anyagokkal. Az eljárás a természetes időjárási folyamatokhoz hasonló, termodinamikailag stabil és környezetre ártalmatlan karbonát ásványok képződéséhez. Kutatásunk a túlnyomórészt Ca-szilikát és oxid fázisokból álló Linz-Donawitz acélsalakon egyidejű mechanikai aktiválására és CO2-leválasztására és tárolására (CCS) összpontosult. A kísérleteket planetamalomban, 5 bar CO2 nyomáson, száraz és nedves körülmények között végeztük. A kísérletek elsődleges célja a H2O szerepének megfigyelése volt a reakciókban. A H2O jelenléte a rendszerben finomabb részecskeméret-eloszláshoz vezet, ugyanakkor csökkenti az aktív helyek számát. A H2O karbonátos reakció-promoterként is működik, várhatóan szilikátot inicializál (Windt et al. 2010) felületi protonálódás és a Ca kimosódás fokozása. A két eljárás közül az utóbbi volt a domináns, így nedves állapotban (0,246 kgCO2/kg) közel háromszor annyi kalcit keletkezik, mint száraz állapotban (0,083 kgCO2/kg). A nanoőrlés és a nedves közegű karbonizálás kombinációja ígéretes eljárás az energiaigény csökkentésére a reakciósebesség növelésével, és elősegíti a CCS-ben egyébként alulteljesítő Ca-szilikát hulladékok felhasználását.

Józsa János (BME) és Imre Attila (BME) is vendég volt a 2023. november 6-án megrendezett Tudomány és Parlament rendezvény kerekasztal beszélgetésen.

MTÜ Tudomány és Parlament I. rész:

 

MTÜ Tudomány és Parlament II. rész:

 

Szűcs Péter (ME) „Kihívások a felszín alatti vízkészletek fenntartható hasznosításában” címmel tartott előadást a Tudományünnep+ rendezvényen.

A horgászat hazánkban és világszinten is nagy népszerűségnek örvend; mind gazdasági, mind társadalmi szempontból kiemelt jelentőségű szabadidős tevékenység. A horgászat azonban több-kevesebb környezeti terhelést is jelent, emiatt a horgászat fenntarthatóságának javítása egyre sürgetőbb feladat. A figyelem középpontjába leggyakrabban a horgászat során vízbe szórt etető- és csalogatóanyagok vízminőségre gyakorolt hatása áll. Több tanulmány is napvilágot látott, amik meghatározták mekkora tápanyagterhelést jelenthet az etetőanyaghasználat (lásd például a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet egy korábbi tanulmányát a horgászat tápanyagmérlegéről a Balatonon: https://doi.org/10.1080/20964129.2022.2095928). Arról azonban keveset tudunk, hogy rövidtávon ténylegesen mennyi tápanyag szabadul fel az etetőanyagokból és annak mekkora hányadát képesek hasznosítani az elsődleges termelők (pl.: algák, vízinövények). A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a BLKI kutatói ennek meghatározásához etetéses (modellezve az elfogyasztott etetőanyag hatását) és oldódási (modellezve az el nem fogyasztott etetőanyag hatását) kísérleteket végeztek különböző összetételű (halliszt- illetve növényi alapú) etetőanyagokkal. Eredményeik alapján, etetőanyag kilogrammonként maximálisan 3 g nitrogén és 2 g foszfor juthat a vízoszlopba az első 24 órában. Nitrogén felszabadulással elsősorban akkor kell számolnunk, ha az etetőanyagot elfogyasztják a halak. A hőmérséklet emelkedésével nő a kiürített nitrogén mennyisége. A foszfor felszabadulás fő útvonala ezzel szemben az oldódás. Az etetőanyagok – különösen a halliszt tartalmúak – ugyanis többnyire vízben jól oldódó foszforformákat tartalmaznak. Az el nem fogyasztott etetőanyagok tehát jelentősebb foszforterhelést jelenthetnek, mint a halak által elfogyasztottak. Továbbá, az így felszabaduló foszfor jelentős része a növényi szervezetek számára közvetlenül hasznosítható. A kutatók ajánlása szerint, a horgászat fenntarthatósága érdekében – elsősorban a sérülékenyebb ökoszisztémák esetében – szükséges a magas hallisztartalmú etetőanyagok korlátozása. Tápanyagforgalmi szempontból ideális etetőanyag könnyen emészthető, valamint nitrogén és foszfortartalma a halak tápanyagigényéhez igazodik. A tanulmány a Scientific Reports szaklapban jelent meg (https://doi.org/10.1038/s41598-023-44381-3)

Időpont:
2023. november 28., 12-14 óra

Helyszín:
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK), Q épület A szárny 403-as terem (Ladó László terem, QA403), 1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 2.

A “Globális kihívások, lokális megoldások – interdiszciplináris kutatások a fenntarthatóság jegyében” c. konferencia célja, hogy áttekintse az MTA MTÜ rendezvénysorozat keretében az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program BME FTA GTK „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai” c. alprojektjének kutatási témaköreit és eddigi eredményeit. Az előadások tudományos keretét a környezetgazdaságtan, a fenntarthatósági és klímapolitikák, valamint azok ágazati és térségi dimenzióinak elemzése adja. A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásainak vizsgálatára fókuszáló kutatás célja a napjaink kihívásaihoz kapcsolódó problémák és azokra lehetséges válaszként megfogalmazott innovatív műszaki-technológiai megoldások, fejlesztési koncepciók és intézkedések, ill. egyéb lehetséges válaszok komplex fenntarthatósági hatásértékelése.

Program:

12:00 – 12:05 Szalmáné Dr. Csete Mária: Megnyitó köszöntő

12:05 – 12:15 Prof. Bozó László: MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program (MTA FFT NP) kutatási céljai és eddigi eredményei

12:15 – 12:25 Prof. Józsa János: MTA FFT NP Fenntartható Technológiák Alprogram (FTA) BME alprojektek

12:25 – 12:40 Dr. Szabó Mariann: Városi barnamezős területek megújításának hatása környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból

12:40 – 12:55 Dr. Buzási Attila: Városok hőhullámokkal szembeni sérülékenysége – közép-európai kontextusban

12:55 – 13:10 Dr. Bartus Gábor: A lehetetlen küldetés – a fenntarthatóság mérésének kísérletei

13:10 – 13:25 Szántóné Dr. Orbán Annamária: „A hely szelleme”: társadalmi- kulturális tényezők szerepe a jövőtudatos területfejlesztésben egy Duna- menti együttműködés példáján keresztül.

13:25 – 13:40 Dr. Bethlendi András: Gazdasági növekedés, stabilitás és klímacélok. Ágazati politikák értékelése portfólióelmélet megközelítésben

13:40 – 13:55 Dr. Christopher Stapenhurst: Hatékony, igazságos és stabil megállapodások a tengeri műanyagszennyezéssel kapcsolatban / Efficient, Fair and Stable Agreements for Marine Plastic Pollution

13:55 – 14:00 Zárszó

További információ:
A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai – alprojekt

 

Időpont:
2023. november 07. 18.00-19.00 óra között

Helyszín:
Humán Tudományok Kutatóháza – Nagyterem
1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.

A hidrológiai ciklus részét képező felszín alatti vízkészletek nélkülözhetetlen elemei a világ vízfelhasználásának. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy földi léptékben az ivóvízellátás több mint 50%-a, míg az öntözési céllal felhasznált vizek 43%-a a felszín alól származik. Globális léptékben sajnos nagyon komoly problémaként merül fel a felszín alatti vízkészletek túlhasználata – az utóbbi 50 évben megháromszorozódott a felszín alatti vízkivétel nagysága a Földön. A klímaváltozás és a szélsőséges időjárási viszonyok jelentős mértékben hatnak a hidrológiai ciklus különböző elemeire, így a felszín alatti vízkészletekre is. Nagyon fontos tehát, hogy a monitoringhálózatok dinamikus fejlesztésével az eddigieknél pontosabban megismerjük ezeket a recens természeti folyamatokat, másrészt feltárjuk azokat a vízgazdálkodási (műszaki, természettudományi, gazdasági, jogi és társadalmi) beavatkozási lehetőségeket, amelyek segítségével a felszín alatti vízkészletek is jelentős szerepet játszhatnak a klímavédelemben, legyen szó akár társadalmi adaptációról vagy a káros jelenségek hatásainak csökkentéséről.

Az esemény közvetítését itt érheti el az MTA YouTube-csatornáján.

 

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XXI. vándorgyűlése 2023. november 2–3. között, Pécsen kerül megrendezésre, amelyen két előadás is elhangzik a „A fenntarthatóság gazdasági és társadalmi vonatkozásai kutatócsoportja” részéről is. Dr. Buzási Attila tanszékvezető egyetemi docens, BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék, Budapest hőhullámokkal szembeni sérülékenységéről ad elő a 18. szekcióban (150 év: Budapest metropolisz térség – egy közép-európai nagyvárosi tér, nov. 3. péntek, 15-18 óra). Dr. Szabó Mariann tanszéktanszékvezető-helyettes, egyetemi adjunktus, BME Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés a „Városi barnamezős területek megújítása Magyarországon, 2014-2020” című előadása a Magyar Közgazdasági Társaság és Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett 8. szekcióban (Magyarország 2004-2024; Fejlesztéspolitikai célok és kormányzás az elmúlt két évtizedben) lesz hallható. A szekcióülés élőben lesz követhető A Magyar Közgazdasági Társaság online csatornáján a következő linken, 2023. november 2. 13:30 és 16 óra között: