Skip to main content

MTA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS
TECHNOLÓGIÁK NEMZETI PROGRAM

Fenntartható technológiák alprogram

Üvegházi vizsgálatok a műtrágyák nitrogénveszteségének mérésére, fotoakusztikus és növényfenomikai módszerekkel

A HUN-REN-SZTE Fotoakusztikus Környezetifolyamat-megfigyelési Kutatócsoport a
terepi mérőállomás programjához kapcsolódóan, a tervek szerint laborinkubációs méréseket végez a HUN-REN-SZBK-val együttműködve. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban található növényfenomikai műszeregyüttes Magyarországon egyedülálló módon biztosítja a növények morfológiájának, növekedésének, élettani állapotának képalkotási és biofizikai módszerekkel történő automatizált, nagyáteresztőképességű vizsgálatát. A növényfenotipizáló berendezésekben rendelkezésre álló képalkotó eszközök (RGB, hiperspektrális, infravörös és klorofill fluoreszcencia kamerák) a stresszhatásokkal összefüggésbe hozható élettani változások feltárásában alapvető jelentőségűek, így ezek a kombinált megközelítések fontos eredményeket szolgáltathatnak a klímaváltozás a talaj-növény kölcsönhatásokra gyakorolt többtényezős hatásainak megértéséhez. A kísérleteknél fotoakusztikus műszerrel mérik a nitrogénvegyületek kibocsátását a talaj-növény rendszerben, különös tekintettel a klímaváltozás hatására.

 

Forrás: brc.hu

Planet HOPE – A cselekvés ideje (2024. november 28. -Veszprém, FOTON Audivizuális Centrum és MTA VEAB-székház)

A konferencia célja, hogy a tudományos, társadalmi, pszichológiai, filozófiai, vallási és közösségi megközelítések segítségével átfogó megoldásokat keressünk a klíma- és ökológiai válság kihívásaira. A konferenciasorozat újabb állomása ez alkalommal a cselekvésre és konkrét lépésekre helyezi a hangsúlyt, innovatív és a valóságban is működő hatékony megoldások keresésére sarkallva az érintetteket. A Planet HOPE konferencia fórumot biztosít a különböző tudományterületek szakemberei számára, hogy együtt dolgozzanak ki cselekvési terveket, megosszák egymással tapasztalataikat és közösen új perspektívákat találjanak a fenntarthatóság kínzó és sürgető kérdéseire. A konferencia a multidiszciplináris párbeszéd és a közösségi együttműködés terepe a valóságban működő fenntarthatósági megoldások megtalálásában.

A konferencia honlapja itt érhető el: tab.mta.hu/veszpremi-teruleti-bizottsag

A Magyar Etológiai Társaság XXVI. Konferenciája – 2024. november 21-23. (Veszprém, Pannon Egyetem)

2024. november végén a Pannon Egyetem adott helyt a Magyar Etológiai Társaság XXVI. konferenciájának, mely a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport szervezésében, és a Pannon Egyetem, az MTA-VEAB, az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program, és a Magyar Etológia Alapítvány támogatásával valósult meg. A rendezvény kitűzött célja az volt, hogy a hazai és külföldi magyar tudományos műhelyekben viselkedésökológiával és etológiával foglalkozó kutatók, PhD hallgatók és alap- vagy mesterszakos hallgatók találkozhassanak egymással, bemutathassák munkájukat és személyesen is nyíljon lehetőségük tapasztalatcserére és együttműködések kialakítására.

A konferencia honlapja itt érhető el: ornithology.limnologia.hu

Nyúlmező projekt

A Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékéhez tartozó Fotoakusztikus Kutatócsoport és a Mezőgazdasági Kar vezetőségének kezdeményezésére tervezés alatt áll egy komplex mérőállomás létrehozása. Az állomás céljai közé tartozik a víz-, a szén-, és a nitrogénforgalom vizsgálata a talaj – növényzet – légkör rendszerben. A mérőhely, melynek neve a korábbi „Nyúltelep” nevéből adódott, alkalmas lesz olyan problémák vizsgálatára, mint pl. a talaj szénkészletének és vízmegtartó képességének változása a változó klímában, változó talajművelési technikák esetében. A műtrágyázásból származó nitrogén veszteség monitorozása is az egyik cél, ami szoros összefüggésben van a Fotoakusztikus Kutatócsoport FF&T projektben vállalt szerepével. Partnerek lesznek többek között a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, és a HUN-REN-MATE Agroökológiai Kutatócsoportja is.

A forróság meteorológiája – a 2024-es nyár időjárási okai és okozatai

Globális skálán tekintve 2024 nyara volt a mérések kezdete óta a legmelegebb nyár, és ez Magyarország időjárásában is szélsőségekben nyilvánult meg. A valaha mért ötödik legmelegebb júniust a legmelegebb július követte. 2024 augusztusa a mérések kezdete óta második legmelegebb volt, mindössze 0.01 fokkal lemaradva 1992 augusztusától. A júliusi és augusztusi forróságot hosszú száraz időszakok kísérték. A szeptemberbe áthúzódó nyarat Közép-Európában egy rendkívül csapadékos időszak zárta le, súlyos árvizeket okozva. A hosszú száraz és rövid nedves, de minden esetben az átlagosnál melegebb időjárási periódusokkal lefedett nyárnak jól kirajzolódó globális háttere van, amely a nagytérségű cirkulációban beállt anomáliákra vezethető vissza. Jelen írás egyrészt a szélsőségek mögött álló cirkulációs hátteret, másrészt annak tükrében a nyári hőhullámok időjárási sajátosságait próbálja bemutatni.

A teljes cikk itt érhető el: met.hu

Kerti tavak: a városi biodiverzitás rejtett gyöngyszemei

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói által nemrégiben indított közösségi kutatás ún. citizen science program a MyPond – Az én kistavam, a kerti tavakban rejlő lehetőségekre világít rá a városi biodiverzitás megőrzésében betöltött kulcsszerepük szempontjából. Az online felmérést több mint 800 kerti tó tulajdonos töltötte ki, ami feltárta, hogy ezek a kis víztestek hogyan támogatják különböző állatcsoportok előfordulását, mint a kétéltűek és ebihalaik, a szitakötők és a madarak. A kutatás során a kerti tavak különböző jellemzőit, kezelési gyakorlatait és az urbanizáció mértékének hatását is vizsgálták, arra keresve a választ, hogy ezen tényezők milyen szerepet játszanak a természetes élővilág fenntartásában.

 

Tovább a cikkhez: ecolres.hu

A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program bemutatkozása a Magyar Tudomány ünnepén

2024. november 28-án, a Magyar Tudomány Ünnepén, lehetőségünk nyílt több kutatási terület és az eddig elért eredmények bemutatására.

Több kiemelt téma között hallottunk a geotermális  hőforrások korszerű hasznosításának lehetőségeiről (Imre Attila, BME), a megújuló energiaforrások légkörtudományi aspektusairól (Horváth Ákos, HungaroMET), a folyami hordalékok által okozott hatások legújabb megfigyeléseiről és a Balaton vízszint-szabályozásának kérdéseiről (Baranya Sándor, BME), a fenntartható vízgazdálkodásról (Szűcs Péter, ME). Az előadói nap során külön kitértünk az ökoszisztéma kérdésire is, például a városokat érintő ökológiai kérdésekről (Liker András, PE és Valkó Orsolya, ÖK), a Kis-Balaton vízvédelmi rendszeréről (Vörös Lajos, BLKI), a talajok fenntartható használatáról (Takács Tünde, ATK) vagy éppen a fotoakusztika szerepéről a környezettudományokban (Horváth László Tamás, SZTE)

Az előadások itt tekinthetők meg: mta.hu

 

A rendezvényen készült fotók itt érhetők el: galéria

Fotó: Szigeti Tamás (mta.hu)

35 éves a GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszéke

Egész napos rendezvény keretében ünnepelte alapításának 35. évfordulóját a Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszék (KFFT). Charaf Hassan rektor köszöntőjében üdvözölte a BME-n folyó interdiszciplináris kutatásokat és hangsúlyozta a tanszék szerepét a fenntarthatóság társadalmi-gazdasági szempontjainak tudatosításában.

Szalmáné Csete Mária ismertette a rendezvényen az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében folyó tanszéki kutatásokat előadásában. A kutatási projekt célja egy komplex fenntarthatósági értékelőrendszer kidolgozása, amely hozzájárul a fenntarthatósági átmenethez kapcsolódó tudományos alapokon nyugvó döntéstámogatás, monitoring és teljesítményértékelés megvalósításához.

A konferenciáról részletesebben: bme.hu

 

A BME GTK Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének 35. évfordulóját ünneplő rendezvényre alkalmából egy tanulmánykötetet is készült, amely az alábbi linken elérhető:

https://repozitorium.omikk.bme.hu

Mi marad az omega generációnak?- Kert a köbön 2024. szeptember 07.

Boomerek és Zoomerek találkoztak a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kert a köbön eseményén 2024. szeptemberében, a Nemzeti Botanikus Kertben, Vácrátóton.
A rendezvény fővédnöke a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. A program erősen kötődött az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program (FFT NP) Fenntartható Technológiák Alprogramjához.

A szeptemberi rendezvény célja az érdeklődő nagyközönség figyelmének felhívása volt a fenntarthatósággal kapcsolatos problémákra és megoldási lehetőségeikre úgy, hogy több tudományterület szakértőit is becsatoltunk az interaktív programokba és pódiumbeszélgetésekbe.
(A fotón balról jobbra: Garamszegi László Zsolt, Bándi Gyula, Szarvas Jácint, Jávor Benedek és Litkai Gergely)

A tudományos show mellett esti koncert színesítette az eseményt. A program kifejezetten a fiataloknak – mint a jövő generációjának – készült, és az életüket meghatározó ökológiai témákat érintettünk.

Az eseményről készült rövid videó itt tekinthető meg. 

Hol vegyünk telket, ha a század közepén is élhető életet akarunk Magyarországon?

1901 óta az idei volt a legmelegebb nyár, az aszály szinte már természetesnek számít, de megdöbbentő árhullámok is ránk törnek – a Zöld Válasz podcast ezért minisorozatot indít a hazánkban tapasztalható szélsőséges időjárásról. Litkai Gergely a sorozat első adásában Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlati szakértőjével, valamint Bozó László légkörfizikussal, akadémikussal az okokról, a várható trendekről és a meteorológiai módszertanokról beszélget. Közben kiderül az is, hol érdemes telket vennünk Magyarországon, ha a század közepén is élhető viszonyok között tervezzük tölteni a napjainkat.

A Zöld Válasz podcast műsora itt hallgatható meg: valaszonline.hu