A textilhulladék kezelése világszerte egyre növekvő probléma, a folyamatosan változó trendek és a gyors divatmárkák népszerűsége miatt. Az egyszerű hulladéklerakáson kívül számos hulladékkezelési módszer létezik, beleértve az újrafelhasználást, a nyílt vagy zárt újrahasznosítási lehetőségeket. Az ismertetett kutatás egy nyílt újrahasznosítási módszer alkalmazhatóságát tárja fel, az elhasználódott textíliák feldolgozását szálerősítésű geopolimerek szálak előállítására, különböző hulladékáramok kombinálására környezetbarát kötőanyag-rendszer előállításához. A különböző textilhulladék-feldolgozási módszerek vizsgálatával a legértékesebb szálasanyagot rotációs shredder és függőleges vágómalom alkalmazásával sikerült előállítani, kiküszöbölve a kézi vágás szükségességét. Mivel a textíliák leggyakoribb alapanyaga a poliészter és a pamut, ezeket hasznosnak ítélték szálerősítésre. A hajlítószilárdság szignifikáns növekedést mutatott 5 tömeg%-os szálak hozzáadásával, ami arra utal, hogy a geopolimer minták hajlítószilárdsága több mint kétszeresére nőhet. A mikroszerkezeti analízis alapján azonban jóllehet jó volt a tapadás a szál és a geopolimer mátrix között, az utóbbi inhomogenitást mutatott nagyobb száladagolás mellett, ami arra utal, hogy a gyártási lépések további optimalizálására van szükség, mint a keverési idő, tömörítési idő, stb.

A teljes cikk itt érhető el:

Mária Ambrus and Gábor Mucsi: Open-loop recycling of end-of-life textiles as geopolymer fibre reinforcement; WASTE MANAGEMENT & RESEARCH, 2024 (Q1)

A bányászati ágazat hatalmas mennyiségű bányászati zagyot termel, válaszul az ásványi termékek iránti folyamatosan növekvő keresletre. A bányászati zagy jelentős környezeti problémát jelent a kezelésükkel és tárolásukkal kapcsolatos kihívások miatt. A kitermelt érc típusától és az alkalmazott feldolgozási technikáktól függően lehetőség van az értékes összetevők, például ritkaföldfémek (REE) kinyerésére ezekből a zagytárolókból. Ezek optimális hasznosításának azonban a hulladék összes összetevőjének újrahasznosítására kell összpontosítania, nem csak a gazdaságilag értékesre.

Ez az áttekintés betekintést nyújt ezen hulladékáramok típusaiba, jellemzésébe és környezeti hatásaiba. A hidrometallurgiai és bio-hidrometallurgiai útvonalakat ígéretes technológiákként értékeli a REE-nek a zagyból való kinyerésére, és kiemeli a mechanikai aktiválásban rejlő lehetőségeket a fokozott REE-kivonás előkezeléseként. Ez a tanulmány az extrakció utáni MT-maradékok újrafelhasználási lehetőségeit kutatja, beleértve a geopolimerizáción keresztül történő építőanyagokat is. Ennek az áttekintésnek az a célja, hogy bemutassa azokat a jelenlegi legjobb gyakorlatokat, amelyek lehetővé teszik a bányászat számára az MT-k értékes és maradék alkatrészeinek teljes újrahasznosítását. Az újrafeldolgozási technológiákat és az újrafelhasználási alkalmazásokat kombináló integrált megközelítés a hulladékokat körforgásos gazdasági erőforrásokká alakíthatja.

A teljes cikk itt érhető el.

Alaa Abbadi, Gábor Mucsi: A review on complex utilization of mine tailings: Recovery of rare earth elements and residue valorization, JOURNAL OF ENVIRONMENTAL CHEMICAL ENGINEERING, Volume 12, Issue 3, June 2024, (Q1)

A tanulmányban egy új megközelítést mutatunk be tárolókőzetek térfogatjellemző és zónaparamétereinek fúrólyuk-geofizikai szelvények együttes inverziója alapján történő meghatározására. A porozitást, a víztelítettséget, az agyagtartalmat, a kerogén- és a mátrixtérfogatot a válaszfüggvény-állandókkal egyidejűleg becsüljük a szelvények hiperparaméter-becsléssel támogatott inverziójával. A zónaparamétereket – azaz a kőzetmátrix, az agyag, a kerogén és a pórusfolyadékok fizikai tulajdonságait, valamint egyes texturális paramétereket – hiperparaméterként kezeljük és genetikus algoritmussal határozzuk meg a teljes mélységintervallumra. Az inverziós módszer jelentősége abban rejlik, hogy a zónaparamétereket közvetlenül a fúrólyukszelvényekből nyerjük ki, ami egyrészt javítja a direkt feladat megoldását, másrészt csökkenti a magmintavétel és a laboratóriumi mérések költségeit. Az inverziós módszert egy kelet-magyarországi fúrásban található miocén korú képződményben mért karotázs szelvények értelmezésére alkalmazzuk.

Szabó N. P., 2024: Hyperparameter inversion of well logs for the simultaneous estimation of volumetric and zone parameters. GEOPHYSICS, VOL. 89, NO. 4 (JULY-AUGUST 2024); P. D205–D219, 10.1190/GEO2023-0497.1.

„Városi barnamezős területek megújításának hatása környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból” címmel jelent meg Dr. Szabó Mariann egyetemi adjunktus és Bozsoki Fruzsina doktorandusz hallgató tanulmánya a Magyar Tudomány folyóirat 185. évfolyamában.
A tanulmány teljes terjedelemben elérhető a folyóirat weboldalán.

A tanulmány abból indul ki, miszerint annak ellenére, hogy a barnamezős területek revitalizációjához kapcsolódó diskurzus hosszú múltra nyúlik vissza a hazai fejlesztéspolitikai gyakorlatban, hazánkban kevéssé hangsúlyosan jelent meg eddig a körforgásos gazdaság és környezeti fenntarthatóság előmozdításában betöltött szerepe, amelyre számos elméleti és gyakorlati érvet sorakoztat fel. A tanulmányban a szerzők bemutatnak egy, a barnamezős területek megújításának környezeti, társadalmi és gazdasági hasznait bemutató keretrendszert, amely a fenntarthatósági hasznokat konkrét példák mentén mutatja be.

A Hydrology folyóiratban publikált cikkünkben azt kutattuk, hogy a magyarországi Tisza oldalirányú eróziója miként változtatta a hordalékháztartást. A katonai térképek és LiDAR felmérések alapján feldolgozásra kerültek a partvonal változások 1838 és 2017-es időszakra vonatkozóan, amiből becsülhetővé vált azon területek nagysága, amiken hordaléklerakódás, illetve erózió ment végbe.
A vizsgálat alapján meghatározásra került a mesterséges kanyarulatátvágások okozta hordalékháztartásbeli változás. Az 1976 és 2017-es időszakra vonatkozóan az adatok azt tükrözik, hogy a a folyó a meder erodálásával pótolja a hordalékháztartás egyensúlyához szükséges mennyiséget.

A teljes publikáció ide kattintva érhető el. 

Könyvfejezet a városi barnamezős területek lehetőségeiről az élhetőbb városok szolgálatában

„A városi barnamezős területek lehetőségeiről az élhetőbb városok szolgálatában” címmel jelent meg Bozsoki Fruzsina doktorandusz hallgató és Dr. Szabó Mariann egyetemi adjunktus tanulmánya Sáringer János szerkesztette GAZDASÁG, POLITIKA ÉS NYELV: ELEMZÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK, Aposztróf Kiadónál 2024-ben megjelent könyvében.
A könyv teljes terjedelemben elérhető a kiadó weboldalán.

Tanulmányukban a barnamezős területek revitalizációjára hívják fel a figyelmet az urbanizáció eredményezte földkivonás mérséklésére, valamint a hazai kontextusban kevéssé alkalmazott, de számos külföldi fejlesztés alapját képző átmeneti hasznosítás lehetőségeit vizsgálják a városi élhetőség javítására.

Honti Márk akadémiai doktori értekezésében rámutatott a komplex ökológiai és hidrológiai rendszerek modellezésében rejlő elkerülhetetlen szubjektív elemekre, és sikeresen alkalmazta a Bayes-féle statisztikai eljárásokat a szubjektív hatások mérséklésére és a modellek megbízhatóságának javítására. A javasolt módszer lehetővé teszi az illesztett paraméterekre vonatkozó előzetes becslések felhasználását, a modellparaméterek statisztikai változóként való értelmezését, hiányos mérési adatok felhasználását, továbbá a fizikai-biokémiai folyamatoknak jobban megfelelő, nem standard valószínűség-eloszlások figyelembevételét a modellezésben. Többek között külső paraméterek bevonásával és időfüggő paraméterek alkalmazásával javítható a környezeti folyamatok előrejelzésének pontossága, ami a szükséges hatósági szabályozás és beavatkozások megalapozásával jelentős ökológiai, gazdasági és társadalmi előnyökhöz vezethet.

Gratulálunk az MTA Doktora cím elnyeréséhez!

Tudományos rendezvény
2024. április 19-20., Budapest

A technológiai civilizáció XX. század közepe óta tartó robbanásszerű fejlődését az olcsó, nagy energiasűrűségű és eddig szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló fosszilis energiahordozók tették lehetővé. A globális gazdaság folytonos növekedésének ideája azonban napjainkra beleütközött a bolygónk véges erőforrásaiból adódó korlátokba.

Így a fejlődés válságok – környezeti, gazdasági, egészségügyi, biztonsági és energia válság – sorozatához vezetett, amelyek egymást erősítő hatásainak a kezelése napról napra növekvő kihívást jelent. Az emberiség jelentős része továbbra is a folytonos technológiai fejlődés által látja megoldhatónak ezeket a válságokat, ennek azonban korlátot szab a természeti erőforrások véges volta, valamint a bányászatukhoz és feldolgozásukhoz szükséges növekvő energiaigény biztosítása.

A jelenlegi pénzügyi-gazdasági-termelési gyakorlatok további folytatása a modern ipari civilizáció társadalmi, politikai és gazdasági intézményrendszereinek működőképességét veszélyezteti. Ezek nélkül azonban az alapvető emberi szükségletek (víz, élelem, energia, egészség, biztonság stb.) sem lesznek garantálhatók.

A konferencia sorozat célja:

A fent vázolt problémákkal történő széleskörű és őszinte szembenézés nélkül azok eredményes kezelése nem képzelhető el. A természeti törvények, a sürgető idő és a rendelkezésre álló erőforrások behatárolják cselekvési lehetőségeinket.
A globális problémáinkra válaszul kidolgozott Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítására történő törekvések mellett számolni kell azzal a növekvő valószínűségű lehetőséggel is, hogy a jelenlegi válságok tovább mélyülnek és újabb feszültségeket eredményeznek. Az üvegházgáz kibocsátás drasztikus csökkentése érdekében kidolgozott Nettó Zéró átállás megvalósítása például rengeteg erőforrást igényel és von el egyéb feladatoktól, ami ezáltal általános társadalmi elégedetlenséghez vezethet.
A felmerülő problémákról, elkerülhetetlen következményekről általános felvilágosításra és széleskörű társadalmi párbeszédre van szükség. A lehetőségeket és korlátokat is figyelembe vevő optimális döntések megalapozásához pedig elengedhetetlenek az adaptációval összefüggő átfogó tudományos kutatási programok.

Ennek a jelenleg hiányzó széleskörű párbeszédnek az alapjait kívánta letenni ez az induló konferencia sorozat, amely a tervek szerint évente legalább egy alkalommal megrendezésre kerül majd.

Deep Adaptation címmel megjelentetett tanulmányában Jem Bendell professzor 2018-ban hívta fel a figyelmet a jelenlegi civilizációs működési modellek tarthatatlanságára és várható összeomlására. Deep Adaptation néven nemzetközi mozgalom indult 2019-ben, amely idén ünnepli megalakulásának 5. évfordulóját. Jem Bendell 2023-ban írt Breaking Together című könyvének magyar nyelvű megjelenésére a rendezvény keretében került sor.

World Adaptation Forum

A víz világnapja apropóján a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézete 2024 március 20-án és 22-én „Legyél Te is Limnológus” címen ismeretterjesztő foglalkozásokat tartott a környék óvodásai és általános iskolásai számára az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében. A rendezvényen a gyerekek betekintést kaptak az intézetben folyó kutatásokba, a tó és a környező vizes élőhelyek világába, valamint a természetes környezetet érintő fenntarthatósági problémákba. A legkisebbek élő bemutatók keretében megismerkedhettek az algákkal, a vízi gerinctelen szervezetekkel, az őshonos és idegenhonos halfajokkal, valamint saját mikroszkópos preparátumokat készíthettek. A nagyobbak számára ezek mellett látványos vízkémiai bemutató is készült, illetve az újonnan szerzett ismereteiket egy kis vetélkedőn is próbára tehették. Az óvodás gyerekek „házi feladatot” is kaptak: a rendezvényen bemutatott, gyurmából készített algák mintájára az óvodában saját alga maketteket készítettek az óvónők segítségével.

A rendezvényen nyolc óvodai és hét általános iskolai csoport, összesen 232 gyermek vett részt.

„Egy délután a háztartások energetikájáról a Műegyetemen: energiahatékonyság, atomenergia és megújulók kéz a kézben” címmel rendezett közösségi tudományos előadást a Műegyetem 2023. december 14-én. Az előadás felvétele itt nézhető meg a BME Youtube csatornáján. A prezentáció anyaga pdf-ben itt érhető el.