Gelencsér András Kisvárdán született 1966-ban. MTA doktori címét 2002-ben szerezte. 2019-től az MTA levelező tagja. Jelenleg a Pannon Egyetem egyetemi tanára, a HUN-REN–PE Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője, az MTA VEAB elnöke. Szakterülete a levegőkémia, ezen belül a légköri aeroszol-részecskék kutatása.

Gelencsér András a biomassza égetésből származó kátránygömbök kémiai tulajdonságainak tanulmányozásában ért el nemzetközileg is figyelemreméltó eredményeket. Egy konzorciumi EU-projekt élén nemzetközileg elsőként határozta meg a szilárd hulladékok lakossági égetése során kibocsátott részecskék mennyiségét, kémiai összetételét és potenciális egészségkárosító hatásait. Az Akadémiai Kiadónál 2022-ben megjelent Ábrándok bűvöletében című ismeretterjesztő könyve a „fenntartható fejlődés” mítoszairól szól, azóta a globális fenntarthatóság eddig elhallgatott szempontjait őszintén feltáró, milliós megtekintést elérő médiainterjúk, podcastok és kerekasztal-beszélgetések állandó szereplője.

A közös akadémiai jelöltlistára felkerült 136 kutató közül választotta meg az Akadémikusok Gyűlése az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait május 7-én, szerdán.

Az új akadémikusokat a választás után bemutatták a Magyar Tudományos Akadémia 199. közgyűlésén is.

A tagválasztást követően a Magyar Tudományos Akadémiának 294 rendes, 71 levelező, 201 külső és 191 tiszteleti tagja van.

A hazai új levelező tagok közé 5, a rendes tagok közé 9 nőt választottak.
A hazai rendes tagok között így 25 (8%), a levelező tagok között 21 (20%) nő található.

Bővebben az akadémikusok megválasztásáról itt olvashat: mta.hu

Ahogy a városi területek világszerte egyre tovább terjeszkednek, elengedhetetlen, hogy alaposabb ismereteket szerezzünk a városi zöldterületek működéséről – hiszen ezek az élőhelyek alapvető szerepet játszanak a városi élővilág fennmaradásában. A városokban jellemzően sokféle, nem őshonos növényfaj található, amelyek azonban csak korlátozott mértékben képesek támogatni a rovarpopulációkat. Az ízeltlábúak hiánya pedig egyre több kutatás szerint kedvezőtlen hatással van a táplálkozási lánc magasabb szintjein élő fajokra, így például a rovarevő madarak szaporodási sikerére is.

Azt azonban, hogy a városi környezetben költő madarak hogyan próbálják meg áthidalni a táplálékhiány jelentette kihívásokat, még csak részben értjük. Ennek vizsgálatára a HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport (Pannon Egyetem) munkatársai rádiótelemetriás nyomkövetést és valós idejű megfigyeléseket alkalmaztak a városban költő széncinegék élőhely-használatának feltérképezésére, amit részletes növényzeti felmérésekkel és a fiókák táplálékát dokumentáló fészekkamerás felvételekkel egészítettek ki. Az így kapott adatbázis segítségével közvetlen kapcsolatot tudtak feltárni a széncinegék területhasználata, táplálékszerző viselkedése, növényzeti preferenciái és a fiókák étrendje között.

Kiderült, hogy a széncinegék nemcsak a fák lombkoronájában keresnek táplálékot, hanem gyakran a talajon is. Emellett a kutatók megfigyelték, hogy a madáretetők elérhetősége jelentős hatással volt a madarak élőhely-használatára: a cinegeszülők rendszeresen, akár több száz méterre is ingáztak a madáretetők és a fészek között, miközben az etetőket elkerülő madarak zömmel a fészek 50-60 méteres körzetében kutattak rovartáplálék után. Fontos eredmény, hogy a táplálékszerző széncinegék általában elkerülték az idegenhonos növényzetet, különösképp az ebbe a kategóriába tartozó lombhullató fákat és cserjéket. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a vizsgálati területeken jelen lévő leggyakoribb, legnagyobb összesített lombkorona-térfogatú növényfajokat a cinegék a vártnál ritkábban használták; ugyanakkor, annál nagyobb valószínűséggel szereztek táplálékot az őshonos, különösen pedig a nagy lombkoronával rendelkező fákról – mind maguknak, mind a fiókáiknak. Végül, a növényzetben keresgélő cinegeszülők a fiókáik táplálásához a legidőhatékonyabban a tűlevelű fajokon gyűjtöttek táplálékot, még akkor is, ha ezek viszonylag kevés hernyót kínáltak, ami pedig e madarak legfontosabb zsákmánytípusa a természetes élőhelyeken.

A kutatás eredményei több olyan tényezőre is rávilágítanak, amelyek nagyban hozzájárulhatnak a városi rovarevő madarak számára megfelelő élőhelyek kialakításában. Így például, különösen fontos volna a nagy fák megőrzése, valamint a változatos, elsősorban őshonos növényzet kialakítása és fenntartása a parkjainkban. Fontos, hogy a megfelelő városi zöldítés természetesen nem csak a cinegék szempontjából lényeges, hiszen az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő városi zöldterületek egy sor más madárfajt és rovarevő élőlényt is elláthatnának élelemmel és élőhellyel.

Az összefoglalót írta: Dr. Seress Gábor (HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport)

Illusztrációk: Sándor Krisztina és Wohlfart Richárd fényképei alapján

Tovább a D1 besorolású közleményhez: esajournals.onlinelibrary.wiley.com

Kapcsolódó: A madáretető nem megoldás, a városi madaraknak dús növényzetre és rovarban gazdag étrendre van szükségük a túléléshez

A hőmérséklet szempontjából tavaly mozgalmas évünk volt, hiszen 1901 óta legmelegebbnek adódtak a február, március, július hónapok, a tél (2023/2024), tavasz és a nyár és az évi középhőmérséklet is rekordot döntött. Második legmelegebb lett az augusztus, a júniusok között ötödik lett 2024 júniusa, míg az április is befért az első tízbe a nyolcadik helyen. Csapadék adatok nem voltak rekordot döntőek, ugyanakkor egy átlagnál szárazabb évünk volt, melyben a július a hetedik legszárazabb volt, az augusztus a kilencedik legszárazabb augusztusnak adódott, míg a szeptember a tizedik legcsapadékosabb volt. A kérdés, hogy együttesen vizsgálva a hőmérséklet és csapadék adatsorokat, valóban extrém évünk volt-e?

A teljes cikk itt érhető el: met.hu

A Víz Világnapja alkalmából a Fonyódi Mátyás Király Gimnázium felkérésére Sugár Éva  az MTA Alumni program keretében előadást tartott a 9-12. évfolyamos tanulók részére.
Az előadó a vízzel kapcsolatos tudományok általános ismertetésén túl a Balatonra fókuszált és bemutatta a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program vízzel és a Balatonnak kapcsolatos kutatási területeit is.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Víz Világnapja alkalmából elismeréseket adott át azoknak a szakembereknek, akik kiemelkedő munkájukkal hozzájárultak a magyar vízügyi szakma fejlődéséhez és Magyarország vízbiztonságának erősítéséhez.

Gratulálunk az elismeréshez!

Tovább a hírhez: mernokvagyok.hu

A HUN-REN-SZTE Fotoakusztikus Környezetifolyamat-megfigyelési Kutatócsoport a
terepi mérőállomás programjához kapcsolódóan, a tervek szerint laborinkubációs méréseket végez a HUN-REN-SZBK-val együttműködve. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban található növényfenomikai műszeregyüttes Magyarországon egyedülálló módon biztosítja a növények morfológiájának, növekedésének, élettani állapotának képalkotási és biofizikai módszerekkel történő automatizált, nagyáteresztőképességű vizsgálatát. A növényfenotipizáló berendezésekben rendelkezésre álló képalkotó eszközök (RGB, hiperspektrális, infravörös és klorofill fluoreszcencia kamerák) a stresszhatásokkal összefüggésbe hozható élettani változások feltárásában alapvető jelentőségűek, így ezek a kombinált megközelítések fontos eredményeket szolgáltathatnak a klímaváltozás a talaj-növény kölcsönhatásokra gyakorolt többtényezős hatásainak megértéséhez. A kísérleteknél fotoakusztikus műszerrel mérik a nitrogénvegyületek kibocsátását a talaj-növény rendszerben, különös tekintettel a klímaváltozás hatására.

Forrás: brc.hu

A konferencia célja, hogy a tudományos, társadalmi, pszichológiai, filozófiai, vallási és közösségi megközelítések segítségével átfogó megoldásokat keressünk a klíma- és ökológiai válság kihívásaira. A konferenciasorozat újabb állomása ez alkalommal a cselekvésre és konkrét lépésekre helyezi a hangsúlyt, innovatív és a valóságban is működő hatékony megoldások keresésére sarkallva az érintetteket. A Planet HOPE konferencia fórumot biztosít a különböző tudományterületek szakemberei számára, hogy együtt dolgozzanak ki cselekvési terveket, megosszák egymással tapasztalataikat és közösen új perspektívákat találjanak a fenntarthatóság kínzó és sürgető kérdéseire. A konferencia a multidiszciplináris párbeszéd és a közösségi együttműködés terepe a valóságban működő fenntarthatósági megoldások megtalálásában.

A konferencia honlapja itt érhető el: tab.mta.hu/veszpremi-teruleti-bizottsag

2024. november végén a Pannon Egyetem adott helyt a Magyar Etológiai Társaság XXVI. konferenciájának, mely a HUN-REN–PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport szervezésében, és a Pannon Egyetem, az MTA-VEAB, az MTA Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program, és a Magyar Etológia Alapítvány támogatásával valósult meg. A rendezvény kitűzött célja az volt, hogy a hazai és külföldi magyar tudományos műhelyekben viselkedésökológiával és etológiával foglalkozó kutatók, PhD hallgatók és alap- vagy mesterszakos hallgatók találkozhassanak egymással, bemutathassák munkájukat és személyesen is nyíljon lehetőségük tapasztalatcserére és együttműködések kialakítására.

A konferencia honlapja itt érhető el: ornithology.limnologia.hu

A Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékéhez tartozó Fotoakusztikus Kutatócsoport és a Mezőgazdasági Kar vezetőségének kezdeményezésére tervezés alatt áll egy komplex mérőállomás létrehozása. Az állomás céljai közé tartozik a víz-, a szén-, és a nitrogénforgalom vizsgálata a talaj – növényzet – légkör rendszerben. A mérőhely, melynek neve a korábbi „Nyúltelep” nevéből adódott, alkalmas lesz olyan problémák vizsgálatára, mint pl. a talaj szénkészletének és vízmegtartó képességének változása a változó klímában, változó talajművelési technikák esetében. A műtrágyázásból származó nitrogén veszteség monitorozása is az egyik cél, ami szoros összefüggésben van a Fotoakusztikus Kutatócsoport FF&T projektben vállalt szerepével. Partnerek lesznek többek között a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, és a HUN-REN-MATE Agroökológiai Kutatócsoportja is.

Globális skálán tekintve 2024 nyara volt a mérések kezdete óta a legmelegebb nyár, és ez Magyarország időjárásában is szélsőségekben nyilvánult meg. A valaha mért ötödik legmelegebb júniust a legmelegebb július követte. 2024 augusztusa a mérések kezdete óta második legmelegebb volt, mindössze 0.01 fokkal lemaradva 1992 augusztusától. A júliusi és augusztusi forróságot hosszú száraz időszakok kísérték. A szeptemberbe áthúzódó nyarat Közép-Európában egy rendkívül csapadékos időszak zárta le, súlyos árvizeket okozva. A hosszú száraz és rövid nedves, de minden esetben az átlagosnál melegebb időjárási periódusokkal lefedett nyárnak jól kirajzolódó globális háttere van, amely a nagytérségű cirkulációban beállt anomáliákra vezethető vissza. Jelen írás egyrészt a szélsőségek mögött álló cirkulációs hátteret, másrészt annak tükrében a nyári hőhullámok időjárási sajátosságait próbálja bemutatni.

A teljes cikk itt érhető el: met.hu