A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a HUN-REN-DE Konzervációbiológiai Kutatócsoporttal együttműködve új cikkükben a gyepi élőhelyek restaurációjának egy különleges esetével, az útszegélyekkel foglalkoztak. A globális úthálózat több mint 64 millió km hosszú és kiterjedése egyre nő, az útszegélyek a fejlett országok területének közel 1%-át foglalják el. Óriási területekről beszélünk, melyek általában nem alkalmasak ipari, mezőgazdasági vagy egyéb hasznosításra, így lehetőséget adhatnak a természetes élőhelyek helyreállítására és ökológiai folyosók kialakítására. Az utak kezelői számára az az ideális, ha az útszegélyeken egy a termőhelyi viszonyokhoz alkalmazkodott, kis ráfordítással kezelhető, hosszú távon megmaradó növényzet telepíthető meg. Számos biogeográfiai régióban az adott régióban őshonos, szárazságtűrő gyepi fajok számára az útszegélyek megfelelő élőhelyet nyújthatnak, így a megfelelően kivitelezett gyeprekonstrukció természetvédelmi szempontból és az útkezelés szempontjait is figyelembe véve egyaránt ideális megoldás lehet. A cikkben e két szempontrendszer közötti szinergiákra, az útszegélyek őshonos fajokkal való gyepesítésének lehetőségeire és korlátaira hívták fel a figyelmet a kutatók.

A cikk hivatkozása:
Valkó, O., Fekete, R., Molnár V., A., Halassy, M., Deák, B. (2023): Roadside grassland restoration: Challenges and opportunities in the UN decade on ecosystem restoration. Current Opinion in Environmental Science and Health 34:100490.

 

A biológiai inváziók, mely események széleskörű terjedését nagyban segíti a globális kereskedelem és az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenéséhez, az élőhely közösségének átalakulásához, végsősoron a természeti környezet ökológiai állapotának romlásához vezetnek. A sikeres invázió mögött általában a jövevény faj versenyelőnye áll, melynek megismerése segít az ökológiai rendszerek működésének megértésében és hasonló esetben a következmények előrejelzésében. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói a Balatont érő kvagga kagyló invázió sikerességének okait vizsgálják a parti övben. E faj 2008-ban észlelt megjelenést követően mintegy 5 év alatt benépesítette a tavat és kiszorította a vele közeli rokonságban lévő, korábban betelepült és addig domináns vándorkagylót (Balogh és mtsai, 2018, https://doi.org/10.1016/j.jglr.2017.11.007). A két kagylófaj közötti versengés eredményeként a táplálékszegény Siófoki-medencében a vándorkagyló jóformán teljesen eltűnt, míg a táplálékban gazdag Keszthelyi-medencében jelenleg közel fele-fele arányban együtt él a kvagga kagylóval. A kutatók eredményei alapján a kvagga kagyló azért tud jelentős verseny előnyre szert tenni a Siófoki-medencében, mert az elsődleges tartaléktápanyag szénhidrát hiányát zsírfelhalmozással képes ellensúlyozni. A kvagga kagyló táplálékszegény környezethez való alkalmazkodását az is bizonyította, hogy a Keszthelyi-medencéből áttelepített kvagga és vándorkagylók közül csak az előbbi volt képes túlélni, növekedni, miközben anyagcseréje zsírfelhalmozásra állt át. Ez a képesség különösen hasznos olyan körülmények között, mint az élőhelyért, táplálékért folytatott versengés és az inaktív téli időszak. A tanulmány a Freshwater Biology szaklapban jelent meg (Balogh és mtsai, 2023, https://doi.org/10.1111/fwb.14168).

A fogassüllő (Sander lucioperca) Eurázsia édes- és brakk vizeinek fontos csúcsragadozó halfaja, amely gazdasági szempontból is jelentős értékkel bír. Korábbi kutatások rámutattak, hogy a Balatonban élő fogassüllő-állomány egészen különleges, európai szinten is jól elkülönülő genetikai állománnyal rendelkezik. Ugyanakkor ezidáig nem álltak rendelkezésre információk az itteni süllőállományok populációs szerkezetéről és genetikai sokféleségéről. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói ezért mikroszatellit markereket felhasználva vizsgálták meg a Balaton fogassüllő állományának genetikai állapotát. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az 1960-as és 70-es évek halpusztulásai és a populáció megújulását támogató telepítések (a tóból nyert ikra keltetése, felnevelése és visszahelyezése) nem befolyásolták jelentős mértékben az állomány genetikai sokféleségét. A vizsgálatok eredményei alapján a fogassüllő balatoni állományán belül a Keszthelyi-medencében élő állomány kisebb mértékű elkülönülést mutat. A genetikai adatok elemzése megerősíti a haljelöléses vizsgálatok tapasztalatait is, miszerint az állományon belül egy kelet-nyugati irányú migráció mutatható ki. A termelékenyebb Keszthelyi- és Szigligeti medencékbe telepített halak kevesebbé vándorolnak, mint a keletebbre eső, kevésbé termelékeny területre telepítettek. Úgy tűnik tehát, hogy a fogassüllő mozgása és elterjedése szorosan összefügg a tóban megfigyelhető termelékenységi grádiensel. A nyugati állomány elkülönülése a jobb táplálék ellátottsággal, valamint a tó egyedi szerkezetével is magyarázható. A kutatás eredményei fontos adatokkal járulnak hozzá a balatoni fogassüllő-állomány hosszú távú fenttarthatóságát megalapozó menedzsment kidolgozásához. Az eredményeket bemutató tanulmány a Hydrobiológia folyóiratban jelent meg (Bánó és mtsai, 2023, https://doi.org/10.1007/s10750-023-05347-8).

2023. augusztus 21–25. között Bécsben került megrendezésre a 40-edik IAHR (International Association for Hydro-Environment Engineering and Research) világkongresszus, több mint 1300 résztvevővel a világ minden pontjáról. A konferencián napjaink számos vizeinkhez kötődő műszaki/tudományos probléma is kiemelt szerepet kapott, így a mikro- és makroműanyagok viselkedését és transzportját is több külön szekció keretein belül vitatták meg a téma nemzetközi szakértői. A mikroműanyagok mérési módszertani kérdéseiről Jahanpeyma Pegah (doktorandusz, BME VVT), míg a felszínen úszó makroműanyagok transzportjának mérési és numerikus modellezési lehetőségeiről Dr. Fleit Gábor (tudományos munkatárs, BME VVT) adott elő.

Fleit G., Nagy T., Málnás A.K., Husztik D., Ilcsik Cs., Molnár D.A., Gyalai-Korpos M., Baranya S. (2023) Coupled Field and Numerical Analysis of Riverine Macroplastic Transport. In Proceedings of the 40th IAHR World Congress, 21–25 August 2023, Vienna, Austria.

 

Az MTA Földtudományi Osztálya, a Hidrológiai Osztályközi Állandó Bizottság, és a Nemzeti Víztudományi Program által 2023. június 6-án szervezett tudományos ülésen elhangzott előadások

A 2023. június 24-ei esemény témája a fenntarthatóság eszméje és ennek ütközése a valósággal, a beszélgetésen három szakavatott akadémikus professzor egy ökológia iránt nyitott humorista moderálásával járja körül a kérdést. A nyárestét a fantasztikus magyar zongoravirtuóz és zenei kuriózum Szentpéteri Csilla & Band koncertje zárja.

A fenntarthatóság eszméje, miszerint a jelen jólléte ne veszélyeztesse a jövő generációkét, már több évtizedre tekint vissza. Ennek ellenére, a most ránk jutó természeti erőforrások többszörösét használjuk fel. Ennek következménye, hogy a rendelkezésünkre álló „készleteket” kimerítjük. Egykor gyakori fajok állományai kihalnak, a globálisan növekvő fogyasztás miatt a javak előállítására felhasznált nyersanyagok kifogyhatnak, romlik a környezet általános állapota, felborulhat a gazdaság, a társadalom és a természet egyensúlya. A helyzet drámai voltát, illetve a megoldások lehetőségeit három hozzáértő segítségével vitatjuk meg egy kötetlen beszélgetés során.

Kerekasztal beszélgetés

Időpont:
2022. október 4.

Helyszín:
Corvinus Egyetem

Résztvevők:
Bozó László akadémikus, légkörfizikus
Csutora Mária környezetgazdász, a Corvinus egyetemi tanára
Kerekes Sándor környezetgazdász, a Corvinus professor emeritusa
Lukács András geofizikus, a Levegő Munkacsoport elnöke
Major Gyöngyi közgazdász, a Kortárs Női Reflexiók Fórumának elnöke

Vitavezető:
Kiss Károly környezetgazdász, ny. egy. docens, Corvinus Egyetem

Szervezők:
A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztálya,
a Hidrológiai Osztályközi Állandó Bizottság,
a Vízgazdálkodástudományi Bizottság és
a Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete

Az ülés időpontja:
2023. június 6. (kedd) 10.00

Helyszín:
MTA Székház, Nagyterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9. II. emelet

Levezető elnök:
Szűcs Péter és Szilágyi József

PROGRAM

10.00
Köszöntő
Bozó László akadémikus

10.10
A hazai talajok vízgazdálkodási kategóriarendszere – múlt, jelen és jövő
Makó András, Bakacsi Zsófia, Laborczi Annamária, Kassai Piroska, Farkas-Iványi Kinga, Pásztor László, Szabó Brigitta

10.25
Talaj-hidrofizikai téradatinfrastruktúra fejlesztés
Pásztor László, Szabó Brigitta, Makó András, Kocsis Mihály, Szatmári Gábor, Laborczi Annamária, Mészáros János, Takács Katalin, Matus Judit, Takáts Tünde, Farkas-Iványi Kinga, Vass-Meyndt Szilvia

10.40
Újszerű hidrogeofizikai módszerek alkalmazási lehetőségei a felszínalatti vizek kutatásában és fenntartható hasznosításában
Szabó Norbert Péter, Nádasi Endre, Ilyés Csaba, Szűcs Péter

10.55
Statisztikai módszerek alkalmazása a Bükki Karsztvízszint Észlelő Rendszer hosszú adatsorain
Miklós Rita, Lénárt László, Madarász Tamás, Szűcs Péter

11.10
Sarkantyúk okozta nagy tér- és időléptékű numerikus morfodinamikai vizsgálatok
Török Gergely, Gary Parker

11.25
Tavi párolgás (vízgőzfluxus) közvetlen mérésére alkalmas nyitott fotoakusztikus kamra fejlesztése
Torma Péter, Bozóki Zoltán, Fekete János, Huszár Helga, Szabó Gábor, Weidinger Tamás 11.40 Édesvíz a Balaton?
Vörös Lajos, Látrányi-Lovász Zsófia, Tóth György István, Somogyi Boglárka

11.55
UV-szűrő vegyületek jelenléte és azok lehetséges ökológiai hatásai Közép-Európa legnagyobb sekély vizű tavában
Németh Zoltán, Pirger Zsolt

12.10
Zárszó
Szűcs Péter akadémikus

Geneva, 21 April 2023 (WMO) – From mountain peaks to ocean depths, climate change continued its advance in 2022, according to the annual report from the World Meteorological Organization (WMO). Droughts, floods and heatwaves affected communities on every continent and cost many billions of dollars. Antarctic sea ice fell to its lowest extent on record and the melting of some European glaciers was, literally, off the charts.

The State of the Global Climate 2022 shows the planetary scale changes on land, in the ocean and in the atmosphere caused by record levels of heat-trapping greenhouse gases. For global temperature, the years 2015-2022 were the eight warmest on record despite the cooling impact of a La Niña event for the past three years. Melting of glaciers and sea level rise – which again reached record levels in 2022 – will continue to up to thousands of years.

A Fizikai Intézet kutatócsoportja által használt és fejlesztett módszereket már régóta alkalmazzák levegő- és földgázszennyezettség kimutatására – mostantól a műtrágya használat által okozott környezeti nitrogénterhelés is vizsgálhatóvá válik.

A Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének és az ELKH-SZTE Fotoakusztikus Környezetifolyamat-megfigyelési Kutatócsoportjának „Műtrágyázásból eredő nitrogénveszteség mértékének vizsgálata; a környezeti nitrogénterhelés becslése szántóföldi kultúráknál fizikai mérésekkel” című projektje is támogatást nyert a Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program, Fenntartható Technológiák Alprogram keretében. A projektet Prof. Dr. Bozóki Zoltán vezeti, a megvalósítása 2022. december 1. és 2026. november 30. között zajlik.

A projekt tudományos hátteréről, céljairól, az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságáról és a kutatás további irányairól Dr. Horváth Lászlóval beszélgettünk.

Milyen tényezők indokolták a kutatási téma választását?

A környezetszennyezés és a különböző szennyező anyagok kibocsátásának problémája ismert. Az egyik legveszélyesebb környezetszennyező az ammónia – a nitrogén egyik vegyülete. Ez a gáz sokféle káros környezeti hatással rendelkezik. Például csökkenti a biodiverzitást, káros az emberi egészségre, a talajok állapotára, elősegíti az eutrofizációt, stb.… A probléma ott kezdődik, hogy évente 200 millió tonna inert nitrogént szintetizálnak ammóniává, amiből azután műtrágyát gyártanak, melynek legalább a fele veszteségként, szennyezésként a környezetbe kerül, a talajvízbe, az állóvizekbe, a levegőbe, mindenféle földi közegbe. A másik fele is, ami műtrágyaként hasznosul, előbb-utóbb a környezetbe jut, részt vesz a nitrogén ciklusban. Annak érdekében, hogy ezt a folyamatot mérsékeljük, illetve megállítsuk, a felhasználási technikákon kellene javítani, illetve tudni kell, hogy a különböző művelési technikák mellett mennyi műtrágya szabadul fel a légkörbe és mennyi tűnik el az egyéb közegekben. E problémával elég sok laboratórium foglalkozik világszerte. Ennek oka, hogy nagyon összetett a kérdés, mert rengeteg féle művelési technika van, rengeteg féle műtrágya van, meg rengeteg féle mérési módszer, melyek sokszor akár egymásnak ellentmondanak. Ezen a téren tehát lehet még mit kutatni. A téma aktualitása, illetve az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéken folyó, főként a fotoakusztikus módszeren alapuló környezetfizikai kutatások eredményessége miatt választottuk e témát programunknak, mely során nemcsak a műtrágya problémával, hanem általában a fotoakusztikus módszerek környezetanalitikai alkalmazásával fogunk foglalkozni a Fotoakusztikus Kutatócsoport közreműködésével, bár jelenleg a műtrágya van a fókuszban.